Közélet

Colleen Bell: Túl gyorsan kell távoznom

Ignácz Péter
Ignácz Péter

főleg kül. 2016. 11. 21. 06:57

Magyarország rendkívül fontos az Egyesült Államok számára. Többek között ez is kiderült abból az interjúból, amit az amerikai nagykövettel készítettünk, alig egy héttel Donald Trump elnökké választása után. Collen Bell azt is elmondta, milyen érzés, hogy megdicsérte Szijjártó Péter.
Korábban a témában:

Azt már tudjuk, hogy január huszadikán beadja a lemondását. Ha felajánlanák újra a nagykövetséget, ismét elfogadná?

Igen, igaz, január huszadikán az összes politikai kinevezett nagykövettől elvárják, hogy adja be lemondását. Több körülménytől is függ, hogy néhány nagykövet a posztján maradjon, és mások hazamenjenek aznap. Elmondhatom, hogy rendkívüli élmény volt az Egyesült Államok nagyköveteként itt szolgálni, és az elkövetkező hetekben továbbra is nagy figyelemmel és lelkesen fogok küzdeni céljaink eléréséért, és foglalkozom a számunkra fontos kérdésekkel.

Pénteken például a NATO  irányító és koordináló központjának átadóján vettem részt Székesfehérváron, előtte a Parlamentben voltam egy NATO-konferencián, hétfőn pedig Wiesbadenbe utazom. Szóval elfoglalt és aktív vagyok és teljes gőzzel haladunk előre. Azt tudniuk kell a magyaroknak, hogy attól függetlenül, mikor kell távoznom, az túl gyors, túl korai lesz számomra. Minden egyes nap, minden egyes hét túl hamar telt el.

Imádtam minden egyes pillanatát.

Szóval, ha a Trump-kormányzat újra felajánlaná a nagyköveti pozíciót, megfontolná, hogy elfogadja?

Nem gondolkodom most ezen, az elkövetkező nyolc hétre koncentrálok.

Ezt azért is kérdeztem, mert Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nagyon dicsérte önt. Elmondása szerint “ha nem Colleen Bell lenne az Egyesült Államok nagykövete Magyarországon, a jelenleginél sokkal rosszabb lenne a politikai együttműködés.” Úgy tűnik, a magyar kormány szemszögéből nézve ön remek nagykövet volt, akinek sikerült javítani a két ország kapcsolatán. Mi volt az a terület, ahol a legnagyobb előrelépést érték el?

Nagyon gyümölcsöző kapcsolatunk van Szijjártó Péter külügyminiszterrel, és örömmel hallom, hogy ilyen pozitív megjegyzéseket tett velem és a munkámmal kapcsolatban. Mindketten elkötelezettek vagyunk abban, hogy előrelépést érjünk el közös érdekeinkkel kapcsolatban, valamint hogy közelebb kerüljünk közös céljaink eléréséhez. A kétoldali együttműködésünk és kapcsolatunk nagyon dinamikus. A nemzetbiztonság, rendvédelem és kereskedelmi kapcsolatok terén nagyon eredményes az együttműködésünk.

A politika terén néha vannak nézeteltéréseink.

Fotó: Neményi Márton, 24.hu

Hiszek a privát diplomáciai párbeszéd hasznosságában. Vagyis hogy kifejezzük aggodalmainkat és átbeszéljük a kapcsolatunkban jelenleg meglévő kényes kérdéseket. Ez mindkét irányban működik: a magyar kormány is elmondja nekünk, szerintük mi működik és mi nem, és mi is beszélünk nekik arról, mi működik és mi az, ami nem. Azonban végső sorban hosszú ideje elkötelezett barátok és szövetségesek vagyunk, akik pozitív módon javítják ezt az együttműködést.

A korrupció az egyik legfontosabb téma a két ország kapcsolatában. Volt bármiféle javulás ebben a harcban, a magyar kormány jobban küzd a korrupció ellen, vagy ugyanolyan a helyzet, mint két éve volt?

Az Egyesült Államok az egész világon elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben, mert a korrupció nemcsak a nemzetbiztonságot és a gazdasági jólétet veszélyezteti, hanem az emberi jogokat is. A korrupció nem csak Magyarországon van jelen. És nem csak ebben a térségben, vagy az Egyesült Államokban. Azt tudjuk tenni ellene, hogy elősegítjük az olyan értékek terjedését, amik ellensúlyozzák a korrupciót. Ezek az értékek az egészséges befektetői környezet értékei: átláthatóság, tisztesség, kiszámíthatóság és a felelősségre vonhatóság.

Magyarország tett előrelépéseket a korrupció elleni küzdelemben. Az olyan nem kormányzati szervezetek, mint például a Transparency International nagyszerű munkát végez. Például azzal, hogy felhívja a figyelmet azokra a statisztikákra, amelyek az emberek korrupcióval kapcsolatos tapasztalatait mutatják be. Nagyon fontos, hogy a fiatalok bízzanak saját rendszerükben, és abban, hogy kormányuk elkötelezett a korrupció elleni harcra és a jogállamiság fenntartására, így ahelyett, hogy egy másik országba költöznének, ahol nagyobb a bizalom a rendszer iránt, inkább az otthonmaradást választják.

Donald Trump nemsokára beköltözik a Fehér Házba. Mit mondana neki, miért érdemes odafigyelnie Magyarországra, miért kellene azt gondolnia, hogy ez egy fontos ország az Egyesült Államok számára?

Magyarország rendkívül fontos ország, hiszen a legégetőbb külpolitikai ügyeink közül többnek is a középpontjában áll. Tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak, határos Ukrajnával, külső határa a schengeni zóna határa is egyben. Sok kereskedelmi lehetőséget kínál, valamint kulturális és oktatási együttműködést.

Erősen ajánlanám a következő elnöknek, sőt minden jövőbeli amerikai elnöknek, hogy nagy figyelmet szenteljen Közép-Európának, és persze Magyarországnak.

És akkor még nem beszéltünk a  bevándorlási válságról.

Orbán Viktor azt mondta, hogy Donald Trump megválasztása jobb Európának és Magyarországnak azon kijelentései miatt, amit a kampány alatt a bevándorlásügyi kérdésekben tett. Trump száznapos tervében szerepel a menekültbefogadás felfüggesztése a „terror sújtotta országokból”, és a kampány alatt közölte, hogy menekülteket nem lehet a helyi közösségek akarata ellenére betelepíteni. Ezt akár Orbán Viktor is mondhatta volna. Gondolja, hogy a két ország kapcsolatában javulást okozhat, hogy a bevándorlási válság ügyében hasonló állásponton állnak?

A következő kormányzat nevében nem nyilatkozhatok, és jelenleg még túl korai lenne számunkra megállapítani, hogyan áll össze Trump elnök politikája.

Fotó: Neményi Márton, 24.hu

A HírTV-nek adott interjújában „globális felelősségnek” nevezte a menekültek megsegítését, amiben „minden országnak részt kellene vennie”, és közölte, hogy elutasítják azokat a mozgalmakat, amik kerítéseket és falakat akarnak építeni mások kizárására. Magyarországon van egy kormányfő, aki fel is építtette a kerítést, az Egyesült Államokban pedig egy megválasztott elnök, akinek legfőbb kampányígérete egy fal építése volt a mexikói határra. Önök továbbra is a szíriai menekültek befogadására ösztönzik Európát. Nem gondolja, hogy Trump megválasztásával nehezebb dolguk lesz erről meggyőzni az európai országokat?

Még mindig Barack Obama az Egyesült Államok elnöke, én őt és kormányát képviselem itt. Megértjük, hogy a migrációs krízis rendkívüli kihívásokat jelent Magyarországnak, aminek kötelezettsége a schengeni külső határok igazgatása és védelme, és szuverén országként joga van megvédeni határait. Egyértelmű volt, hogy a menekültek és bevándorlók folyamatosan érkező áradata kezelhetetlen válsághelyzetet okozott Magyarországnak.

Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kritizálhassuk Magyarország döntését a kerítés felépítéséről, vagy hogy megoldást adjunk a problémára.

Ugyanakkor támogatjuk az Európai Unió erőfeszítéseit egy átfogó, közös megoldás kidolgozására. Emellett hiszek abban, hogy minden olyan országnak ki kell venni a részét ebből a felelősségből, amelyek meg vannak hozzá az erőforrásaik.

Decemberben az Európai Uniónak meg kell újítania az Oroszország ellen hozott szankciókat. Orbán Viktor ellenzi ezeket, ugyanúgy, ahogy Trump is ellenezte az elnökválasztási kampány alatt. Észrevették-e azt, hogy Trump megválasztása miatt nehezebbé vált meggyőzni a szankciókkal szemben kritikus európai országokat arról, hogy támogassák azok megújítását?

Említette, hogy Orbán miniszterelnök úr ellenzi a szankciókat. Ez nem egyezik azokkal az üzenetekkel, amik a magyar külügyminisztériumból érkeznek, miszerint Magyarország továbbra is szolidáris marad és az EU-val megegyezően a szankciókra fog szavazni.

Fotó: Neményi Márton, 24.hu

Orbán Viktor azt mondta, hogy „mindig is egyértelműen jeleztük, hogy nem értünk egyet ennek a politikának a tartalmával, de az EU egysége fontosabb és elfogadtuk”. Ha azonban Trump megválasztása miatt több ország is felszólal a szankciók ellen, akkor könnyebben meg lehet törni ezt az egységet.

Engedje meg, hogy beszéljek egy kicsit arról, miért kerültek bevezetésre a szankciók. Azért, mert ez egy hasznos eszköz a nyomásgyakorlásra. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a szankciókat a Krím-félsziget illegális annektálása miatt vezették be. Egy olyan tett miatt, ami teljesen figyelmen kívül hagyta egy szuverén ország területi egységét.

Donald Trump az elnökválasztási kampány alatt „idejétmúltnak” nevezte a NATO-t, és kikelt azon tagországok ellen, akik nem áldoznak elég pénzt a védelmi kiadásokra. Valamint meglebegtette, hogy az Egyesült Államok csak akkor segíti haderejével a NATO-országokat, ha pénzügyi vállalásaikat teljesítették. Lesz-e változás a NATO-val kapcsolatban?

Nagy általánosságban beszélve, azt várom, hogy a Trump-kormányzat fel fogja ismeri a NATO, valamint az EU-val és más szövetségeseinkkel meglévő partnerség politikai fontosságát, valamint annak fontosságát, hogy közös demokratikus értékeinket megerősítsük. Obama elnök ezt az üzenetet hozta a héten európai szövetségeseinknek, közölve, hogy nem csökken elszántságunk az erős és szilárd NATO-kapcsolatok megtartása iránt.

A két százalékkal kapcsolatban (a NATO megköveteli a tagországoktól, hogy a GDP két százalékát a költségvetésben védelmi kiadásokra költsék el – a szerk.): több vezető is javasolta már, hogy a két százalékos célt el nem érő NATO-államok növeljék védelmi kiadásaikat. Ez a párbeszéd már jó ideje zajlik. Magyarország ígéretet tett arra a walesi és varsói NATO-csúcson, hogy évente 0,1 százalékkal növeli a védelmi kiadásokat 2026-ig, ami addigra már a GDP 1,9 százalékát érné el. Ez már nagyon közel van a két százalékhoz, és úgy tudom, van esély arra, hogy képesek lesznek ezt tovább növelni.

A Colleen Bell amerikai nagykövettel készült kétrészes interjú másik felét testvérlapunk, az NLC.hu oldalán olvashatod.

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.