Közélet

Vége az általunk ismert világnak

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 11. 18. 19:14

A most végbemenő változások olyan új rendszert hoznak, aminek kulcsszavai a bezárkózás, a magány, a hangzatos, de üres ígéretek és a populizmus.
  • A britek az EU-s kilépés mellett szavaztak, mert többségüket meggyőzték, hogy az unió nélkül és a Brexit után sokkal jobban boldogulnak majd egy szabadabb világban.
  • Donald Trump többek között olyan ígéretekkel lett az Egyesült Államok elnöke, hogy falat húz a mexikói határra.
  • A francia szélsőjobb vezetőjének, Marine Le Pennek is lendületet adhat a közelgő elnökválasztáson a republikánus jelölt győzelme.
  • Ausztriában egy éve húzódik az elnökválasztás, a kormánypárti jelölt be sem jutott a második fordulóba, zöldpárti politikus csap össze szélsőjobboldalival.
  • Angela Merkel német kancellárt folyamatosan támadják a politikája miatt, ott is választások lesznek, ha amellett dönt, hogy újra elindul, nem lesz könnyű dolga, a saját táborán belül sem.
  • Instabil a politikai helyzet Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban és Görögországban is.
  • Törökországban és Oroszországban pedig évek óta keménykezű populisták uralják az országot.

Nem véletlenül jelent meg olyan címlappal a Der Spiegel Trump győzelme után, hogy

Vége a világnak (Ahogy mi ismerjük)

Der Spiegel

A fenti felsorolásban egy közös vonás van, sikert ért (vagy a jövőben sikert érhet) el a populizmus, az egyszerű, legtöbbször üres, de annál hangzatosabb ígéretek választási győzelmet hoztak azoknak a politikai erőknek, amelyek megkérdőjelezik a fennálló berendezkedést.

Korszellem lett a populizmus, a ‘70-es, ‘80-as években elterjedt és megszilárdult liberális világrend úgy látszik, a végéhez közelít és jön helyette a bezárkózó és a mindenki másra bizalmatlansággal tekintő nacionalizmus, ahol nem a reménnyel, az összefogással (ezek voltak Obama kampányüzenetei), hanem az erővel, a nagysággal (ez pedig Trumpé) lehet választást nyerni.

Az eddig a demokrácia legfőbb őreként és exportőreként ismert Amerika külpolitikája is meg fog változni, az eddigi voluntarizmust fel fogja váltani egy a szövetségesekkel is szigorúbb és keményebben fellépő vezetésű ország.

De Európában sem jobb a helyzet, nem véletlenül írta nemrég a Foreign Affairs, hogy az EU Titanic-ként közelít a saját jéghegye felé, a menekültválság – úgy néz ki – megoldhatatlan feladat elé állítja a közösséget.

*

Bozóki András politológus, szociológus, korábbi kulturális miniszter írta egyik tanulmányában, hogy Magyarországon a populizmus táborát azok a csoportok erősítik, akik csalódtak a rendszerváltásban, annak következetes végigvitelét követelték, azaz elitváltást, második vagy permanens forradalmat.

Hozzátette, a demagógia nem azonosítható a populizmussal, de szerves részét képezi annak.

A Policy Solutions egyik konferenciáján (ez erről szóló tanulmány itt érhető el, .pdf) az ott előadó Lakner Zoltán, Magyar Kornélia, de még Mráz Ágoston Sámuel is egyetértett abban, hogy

van egy dolog, ami nélkül nem lehet választást nyerni Magyarországon, ez pedig a populizmus.

Orbán Viktor és a Fidesz 2010 óta választási ígéret nélkül, pusztán hangzatos szózatokkal nyer választást, abban az évben – a teljesség igénye nélkül – olyanokkal, mint

  • Itt az idő!
  • Csak a Fidesz!
  • Magyarország valóban többet érdemel!

Bizakodással tölt el az a tudat, hogy mi magyarok nagy lehetőség előtt állunk, hiszen ma jóformán mindenki egyet akar Magyarországon: változást

– mondta akkor Orbán.

De persze nemcsak a Fidesz populista párt Magyarországon, az elhibázott rendszerváltás toposzát jól lovagolta meg az LMP és a Jobbik is, a politikatudomány a populista pártok közé sorolja őket is.

A jobbikos populista politizálás példái a közelmúltból az óraátállítás eltörlésének szorgalmazása és az e-cigi kiszabadítása a nemzeti dohányboltokból.

Népszerű témák, az emberek nem szeretik őket és rém egyszerű szlogenné formálni őket. Kevés hatásosabb kampányüzenet lehet 2018-ra annál, mint hogy

Eltöröltük az óraátállítást!

Bozóki a már említett tanulmányában írta,

a sikeres populista politikusok népszerűek, közérthetőek, és főként politikailag követhetőek az általuk megcélzott tömegben. Általában azt mondják, amit az emberek hallani szeretnének.

*

Simonyi András korábbi washingtoni nagykövet mondta azt a Magyar Narancsnak adott interjújában, hogy ami történt, fordulópont.

És ami Amerikában megtörténik, az előbb-utóbb Európában is meg fog. Így jobb, ha felkészülnek rá. Ilyen tektonikus változások Európában is lesznek, ezért most talán ne lenézéssel és kárörömmel tekintsünk az amerikaiakra.

Simonyi szerint inkább azon kellene elgondolkodni, hogyan lehet kimászni az ilyen helyzetekből.

Kiemelt kép: Fortepan, Urbán Tamás, 1977
(A nemzetközi vonal többek között innen: Bloomberg, Foreign Affairs, Reuters, Inquirer, The China Post)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.