Budapest, 2015. december 14.
Autók haladnak a felújított Bem rakparton 2015. december 14-én. December 13-án este 7 órától megnyitották a közúti forgalom előtt a Bem rakpartot a Batthyány tér és a Bem József tér között.
MTI Fotó: Marjai János
Közélet

Hatalmasat kaszál az állam az Airbnb-n, bolondok lennének megszüntetni

Mázsár Tamás
Mázsár Tamás

újságíró. 2016. 11. 14. 19:16

Korábban a témában:

Az Airbnb Magyarországon is megállíthatatlan, vendégforgalma hatszorosára nőtt az utóbbi években, szemben a szállodai kereslet 40 százalékos emelkedésével. Ez brutális szám, a foglalások 20 százaléka most már ezekre a szálláshelykre érkezik. A Magyar Szállodák Szövetségének elnöke, azt mondta, hogy ők

nem tiltanák be a közösségi lakáskiadást, de szabályoznák.

A Magyar Nemzet szerint ezek a szabályozások lennének:

  • ugyanolyan bejelentési kötelezettség vonatkozna az Airbnb-re, mint a magyar szállodákra
  • társasházak esetén a többi tulajdonosnak is hozzá kellene járulnia a lakás kiadásához
  • betiltanák a bérlakások turisztikai célú kiadását.

Ebből azért az látszik, ha ezeket tényleg bevezetik, akkor a közösségi lakáskiadás helyzete lehetetlenné válik Magyarországon.

A 24.hu-nak Niklai Ákos, a Magyar Szállodák Szövetségének elnöke elmondta,

csak annyit szeretnének, hogy ezeknek a szálláshelyeknek is olyan regisztrációs számuk legyen, ami mindenki számára elérhető.

Azt is hozzátette, ma már vannak olyan házak Budapesten, melyekben a lakások nagy részét, vagy akár az összeset közösségi hálózat értékesíti. Azt szeretnék elérni, hogy ezekre a szállásokra is hasonló szabályozások vonatkozzanak, mint a szállodákra.

Nem akarjuk elleheteleníteni ezeket a szálláshelyeket

– mondta.

Mi az Airbnb?

Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary / Jaap Arriens
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary / Jaap Arriens

Az ’Airbnb’ az angol ’Air bed and breakfast’ rövidítése, ami egy szállásközvetítő közösségi hálózat. Az Airbnb-t három amerikai fiatal indította el még 2008-ban, San Franciscóban. A célja, hogy a külföldi szálláskeresőknek szabad szobával rendelkező helyiek lakást adjanak ki. Pár év alatt olyan mértékben elterjedt a közösségi szállásmegosztás Magyarországon is, hogy a legfrissebb becslések szerint mostanra már több mint  8 ezer lakást kínálnak bérlésre a magyar Airbnb-n. Külföldön találunk példákat az Airbnb legalizálására, és a szigorú tiltásra is: mint akár Santa Monicában, vagy New Yorkban, ahol teljesen betiltották a lakások kevesebb mint 30 napra történő bérbeadását.

Itthon a helyi jegyzőtől kell engedélyt kérnie annak, aki ingatlanát szálláshelyként bérbe adná. A szállásadónak a szálláshely-üzemeltetési engedély átvétele után 15 napon belül be kell jelentkeznie a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda Adócsoportjához idegenforgalmi adózásra az erre rendszeresített nyomtatványon, illetve többféle adó megfizetése és adózási fajta (pl. átalányadózás) is szóba jön.

(jogiforum.hu)

Az Airbnb szitokszó lett

  • mondja lapunknak az egyik vállalkozó, aki több lakást is kiad Budapesten. Mindent ők csinálnak: takarítás, érkeztetés, vendégekkel való kommunikáció. Szerinte az dönt majd, hogy kinek van erősebb lobbija, márpedig a Szállodák Szövetségének biztosan nagyobb szava lesz, mint az Airbnb-nek.

Szerinte a Magyar Szállodák Szövetsége kidolgozott egy javaslatot a rövid távú lakáskiadás ellehetetlenítésére, betiltására.

A szállodák 8 millió vendégéjszakát realizáltak az utóbbi évben. A közösségi helyeken 2,2 millió vendégéjszakát töltöttek. Tehát hozzávetőlegesen 20 milliárd forint bevételkieséssel kell számolni, ha megszűnik ez a fajta szolgáltatás, és akkor még nem beszéltünk a fapados légitársaságok és a repülőtér várható bevételkieséséről, ami hasonló méreteket ölthet.

Úgy látja, a szövetség aggodalma alaptalan, hiszen az ismert adatok szerint az ő forgalmuk is 40 százalékkal nőtt.

Családi vállalkozások, KKV-k mennek majd tönkre, megölik a wellnessturizmusra épülő vidéki családok megélhetését is.

Egy 8 millió vendégéjszakát realizáló üzletág bevétele megközelítőleg 80 milliárd forintra saccolható, így az ő lobbierejük megkérdőjelezhetetlen, szemben egy 5-8 ezres magánvállalkozói réteggel, amelynek semmilyen képviselete, szövetsége nincs, tehát teljesen ki van szolgáltatva a multinacionális nagyvállalatok érdekérvényesítő erejének, mondja.

Mennyit akarnak a szállodák a piacból? Száz százalékot?

Az szerinte is nyilvánvaló, hogy vannak problémák a rövid távú lakáskiadás körül, viszont van megfelelő megoldás, például

  • a társasházak kötelezzék a tulajdonosokat, hogy 24 órán belül bontsanak szerződést a renitens lakóval
  • ha a NAV-nak és az önkormányzatoknak nincs elég kapacitásuk arra, hogy ellenőrizzék a vállalkozásokat, akkor szövetkezzenek az Airbnb-vel, amit megtettek többek között Hollandiában is, ahol az Airbnb utalja az idegenforgalmi adót.
  • Az Airbnb kötelezze számlaadásra a szállásadót.

Azt mondja, a tiltás és limitálás versenyellenes lépések, egyébként pedig

a szállodáknak miért nem jut eszükbe a saját szobáikat az Airbnb felületén hirdetni, így értékesítve a fennmaradó kapacitásukat? Ez egy tisztességes verseny lenne, szemben a tiltásra és ellehetetlenítésre irányuló lobbitevékenységgel.

Miközben az Airbnb szerinte hiánypotló, ráadásul más a vendégköre, mint egy szállodának: egy üzletember például a legritkább esetben menne el egy ilyen helyre.

Gyakran érvként hozzák fel ellenük, hogy idejönnek a fiatalok, és hulla részegre isszák magukat, a lakásban üvöltöznek. A lapunknak nyilatkozó tulajdonos szerint ezért van a házirend, amit be kell tartatni. Nekik egyébként, ahogy ez az Airbnb oldalán is fent van, joguk van a vendéget kitenni a lakásból. Ők ezt meg is tették már, de olyan is volt, hogy valaki azért mondta vissza foglalását, mert látta, hogy a házirendbe bele van írva: nem lehet a lakásban őrjöngeni.

Ezt egy hosszú távú bérlővel szinte lehetetlen megtenni,

rájuk nem sok szabály vonatkozik, viszont hónapokon keresztül lehet velük pereskedni, meg bíróságra járni miattuk.

A lapunknak nyilatkozó tulajdonos minden szomszédnak megadta az elérhetőségét, bármikor értesíthető, ha gond van. És miközben egy hosszú távú bérlőről sokszor senki nem tudja, hogy ki ő vagy mit csinál a házban, ezekről a vendégekről minden adat megvan. Szerinte az a baj, hogy Magyarországon, ahogy az Uber esetében is, mindig a betiltáson gondolkoznak és nem azon, hogyan lehetne jobbá tenni a dolgokat.

Az Airbnb-n – a szállodákkal szemben – nem csak a vendéglátó hely, de a vendég is kap értékelést, ami elég jó dolog. Pozitívum még az is, hogy a közösségi lakáskiadás munkahelyeket teremt. Persze az más kérdés, hogy ezekben a vállalkozásokban mennyire vannak bejelentve az alkalmazottak, viszont ez már magyar specialitás, és nem és a szolgáltatásé.

Szerinte nem lehet azt elvárni, hogy a közösségi lakáskiadásra is a szállodához hasonló szabályozások vonatkozzanak:

Azért rossz a felvetés, mert egy ötcsillagos étterem és egy lángosozó felé sem ugyanazok az elvárások.

Lapunknak nyilatkozott még egy airbnb-s alkalmazott, aki a lakások értékesítésével foglalkozik. Nagy cégnél dolgozik, több mint 30 lakást adnak ki, mindet a belváros szívében. Elmondta, egyelőre egy társasház nem tudja ellehetetleníteni ezt a szolgáltatást, mert nincsen rá jogszabály. Szerinte ezekből a szálláshelyekből egyre több lesz, és

azt sem lehet elfelejteni, hogy micsoda óriási bevétele van ebből például az ötödik kerületnek.

Azt is elmondta, itt már rég nem csak az Airbnb-ről van szó, sok más cég is csinálja ezt, sőt a legtöbb tulajdonos már több ilyen internetes oldalon próbálja értékesíteni lakásait.

Nem szabályozható

Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének (MaKKE) szakmai igazgatója lapunknak elmondta, a társasház hozhat olyan rendelkezést, amely előzetes jóváhagyáshoz vagy engedélyhez köti a tulajdonosok számára a funkcióváltást, azonban szankciót nem rendelhet hozzá.

Vagyis nem büntethetik azt a tulajdonost, aki nem tartja be.

Vannak egyébként már olyan szolgáltatások, amikhez előre kérni kell a társasház engedélyét, például az erotikus szolgáltatás vagy a szerencsejáték-szervezés, de ez a szolgáltatás egyelőre még nem tartozik ide. Ez társasházi szinten egyelőre nem szabályozható, törvénymódosítás kellene ahhoz, hogy a lakók megakadályozhassák az “airbnb-zést”. Jelenleg utólag lehet kérni a hasznosítás módjának visszavonását, de ezt indokolni kell.

Elmondta, miután ez egy új piaci helyzet, idő kell ahhoz, hogy áttanulmányozzák, hogy megy ez külföldön, ott milyen jogszabályok vannak. Pláne, hogy egy ilyen szabályozás bevezetése messzire vezethetne, például nem lehetne kint az ember a saját teraszán este tíz után, vagy nem tarthatna kutyát, ha a ház nem szavazza meg.

Az viszont szerinte tény, hogy a szállásközvetítő közösségi hálózat által kiadott lakások ügye szabályozásra szorul, de nem szabad azt elfelejteni, hogy itt magántulajdonról van szó. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen törvény bevezetésével könnyen zsarolhatóvá válhatna valaki: ‘megengedem, ha…’

Arra a kérdésünkre, hogy akkor ők se szeretnék az Airbnb ellehetetlenítését, Weisz Gábor azt válaszolta: el kell ismerni az Airbnb pozitív hatásait, de szabályozásra van szükség.

A Gazdasági Minisztériumot is megkérdeztük, mi a tervük a közösségi lakáskiadással, elképzelhetőnek tartják-e, hogy New Yorkhoz hasonlóan Budapesten is megszűnik ez a szolgáltatás? Azt is tudni szerettük volna, hogy mit gondolnak a Szállodák Szövetségének véleményéről, teljesíthetőek ezek a pontok. Cikkünk megjelenéséig még nem kaptunk választ, ha megérkezik, frissítjük.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.