Közélet
fizetes(430x286)(1).jpg (fizetés)

Sci-fi kategória a kormány ötéves terve a 40 százalékos béremelésre

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 11. 11. 14:02

Korábban a témában:

A kormány ötéves terve a 40 százalékos reálbéremelésre erősen a sci-fi kategóriába tartozik

– mondta a 24.hu-nak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a kormány nagyszabású béremelési bejelentésére. Őt annak kapcsán kérdeztük, hogy péntek délután folytatódnak a háromoldalú bértárgyalások, ahol többek között a minimálbérről is egyeztetnek a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány.

Dávid szerint ma a gazdaságban nem lehet öt évre előre látni, jövőbelátónak kell lenni ahhoz, hogy valaki megmondja, hogyan alakulnak Magyarországon a beruházások, a munkaerő-piac, a kamatok. A járulékcsökkentésen keresztül történő béremelés azonban járható út lehet, már rövidtávon is. Ezért a VOSZ első körben hároméves járulékcsökkentési javaslattal készül a mai bértárgyalásra.

A brutálisan magas 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, három lépcsőben 10 százalékponttal javasolják csökkenteni.

Az első évben 5, a második és harmadik évben 2,5-2,5 százalékkal mérsékelnének. Számításaik szerint az első évben a járulékcsökkentés 500 milliárdos költséggel járna, azaz ennyi hiányozna a büdzséből, mondta Dávid. (Összehasonlításul: 7 százalékos járulékcsökkentés a minimálbérre havi 4253 forint pluszt jelentene.)

Budapest, 2014. december 5. 
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szervezésében megrendezett 13. Vállalkozók Napján a Művészetek Palotájában 2014. december 5-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szervezésében megrendezett 13. Vállalkozók Napján a Művészetek Palotájában 2014. december 5-én.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Zajlanak a tárgyalások

Kétségtelen, hogy az élőmunka adóztatása Európában nálunk a negyedik legmagasabb, ezen mindenképpen változtatni kell. A Nemzetgazdasági Minisztériumban többféle modellszámításon dolgoznak, de még nem született politikai döntés. Varga Mihály már szeptemberben belengette, hogy jövőre járulékcsökkenés lehet, de hogy mekkora, arról nem adott információt. Később is csak annyit mondott, hogy 50 százalék alá nyomnák a foglalkoztatás közterheit a jelenlegi 62 százalékról.

Bár a beterjesztett őszi adócsomagban nem lehetett utalást találni járulék- vagy adócsökkentésre, a költségvetésben jelentős mozgástér áll rendelkezésre. A büdzsé rendkívül jó helyzetben van, ömlenek be a különböző adóbevételek, miközben a kiadási oldalt eddig feszesen tartotta a kormány. A kabinet saját hatáskörben bármikor hozhat olyan intézkedéseket, amelyek kihasználják a költségvetési mozgásteret. Ehhez azonban politikai döntés kell, és az még egyelőre nincs. Orbán Viktor ugyanakkor adócsökkentést említett.

Könnyen kiadhatják az ukázt

Nagy kérdés az is, hogy mi lesz a garancia arra, hogy a munkaadók valóban és teljes egészében odaadják a dolgozóknak a járulékcsökkentésen megspórolt összeget. Erre az a válasz, hogy senkinek sem érdeke felrúgni egy megállapodást. Persze, az állam komoly nyomást gyakorolhat a munkaadókra azzal, hogy lendületes minimálbér-emelési programot jelent be. Erősebben fogalmazva: megállapodás hiányában a kormány egyoldalúan is kihirdeti a minimálbér éves összegét, erre sokszor volt példa az elmúlt években.

Az biztos, hogy a szakszervezetek jövőre 10 százalékos minimálbér-emelést akarnak (azaz legalább nettó 88 ezer forintos minimálbért), a munkaadók ezt a járulékcsökkentéstől teszik függővé. Csak pénteken reggel szivárgott ki a kormány álláspontja: ők 10 százalékkal emelnék a bruttó minimálbért, a munkaadóknak pedig 5 százalékos járulékcsökkentést adnának.

Kérdésre válaszolva, Dávid Ferenc nem akart jóslásokba bocsátkozni, de azt elmondta, jó lenne idén decemberig lezárni mind a minimálbérről, mind a járulékcsökkentésről szóló tárgyalásokat. Amint a kormány leteszi az asztalra a költségvetési pályát, és megismerjük a szakszervezetek javaslatokat is, azonnal meg lehet állapodni, mondta. Arra a kérdésre, hogy az erősödő sztrájkhangok mennyire akadályozhatják a megállapodások sikerét, azt válaszolta, ő egyetlen sztrájkfelhívásról tud, a kecskeméti Mercedes-gyárról, de szerinte ott van miből osztozkodni, ezért gyors megállapodásra számít.

Így is, úgy is csekély lenne a növekedés

Még korábban kiszámoltuk, hogy mennyivel emelkedne az átlagbér, ha Lázár János és Rogán Antal vágyainak megfelelően 50 százalékra szorítanák vissza a teljes adóterhelést a 62 százalékról. A csillaggal jelölt oszlopban azt feltételeztük, hogy mi lenne, ha ezt a munkaadók teljesen odaadnák a dolgozóknak:

Mint látható, a legnagyobb erőfeszítések ellenére is, a nettó átlagbér 170 ezerről mintegy 189 ezer forintra emelkedne.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.