Közélet

Változhatnak a népszavazás szabályai

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 11. 09. 10:55

Jogalkotási lépésekre tett javaslatot a népszavazás intézményét érintően a Nemzeti Választási Iroda vezetője az Országgyűlésnek az október 2-i kvótareferendum lebonyolításáról benyújtott beszámolójában.

A dokumentumban Pálffy Ilona – a népszavazás tapasztalatairól és az NVI javaslatairól – azt írta, a referendum kezdeményezése, majd lebonyolítása során több olyan kérdés vetődött fel a jogalkalmazók részéről, amelyek jogalkotási megoldást igényelnek.

A népszavazási kérdés védettségének megszűnésével és az azonos tárgykörben benyújtott kérdésekkel kapcsolatos problémákat részben kezelte a népszavazási törvény idei módosítása, de az abban foglalt módosításoknak a jogszabály egészében történő következetes átvezetését pótolni szükséges.

Nem rendezi

Az NVI elnöke különösen fontosnak nevezte az országos népszavazási kérdés hitelesítésére vonatkozó döntéssel szembeni bírósági jogorvoslati határidőnek a jelenlegi 90 napról történő jelentős csökkentését. Emellett – folytatta – a népszavazási eljárás rávilágított arra, hogy

a törvény nem rendezi kifejezetten a köztársasági elnök, illetve a kormány kezdeményezésére indult eljárásban a kezdeményezők szerepét, jogait.

Hozzátette, további kérdéseket vetett fel a kampányköltségekre vonatkozó szabályozás teljes hiánya a népszavazási törvényben, illetve, hogy a Kúria által is megerősítetten az országgyűlési választás kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló jogszabály az országos népszavazásra nem alkalmazható.

Pálffy Ilona felidézte, hogy számos kritika érte a levélben szavazó választópolgárok névjegyzékének naprakészségét, különös tekintettel az elhunyt választópolgárok adatainak kivezetésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a névjegyzék a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait veszi át, az adatok változásának tehát e nyilvántartásban kell megjelennie ahhoz, hogy a névjegyzéki adatok is módosuljanak.

A külhoni választópolgárok vonatkozásában ez minden esetben bejelentésen alapul, ami sokszor a tényleges változáshoz képest csak késéssel, esetenként valószínűleg egyáltalán nem történnek meg – írta, jelezve: több mint ötszáz esetben érkezett vissza a szavazási levélcsomag, mert az nem volt kézbesíthető, ugyanakkor az annak személyes átvételét kérő választópolgárok közül végül több mint 25 ezren – ebből csaknem 15 ezren Romániában – nem vették át a levélcsomagot.

Átgondolásra érdemes

Mindezekre tekintettel az NVI-elnök átgondolásra érdemesnek nevezi, hogyan lehetne a levélben szavazók névjegyzékének hitelességét, naprakészségét hatékonyabban biztosítani, illetve, hogy – a többes állampolgárságot tiltó országok kivételével – indokolt-e fenntartani a levélcsomagok személyes átvételének intézményét.

A levélben szavazással kapcsolatban megállapítható – írta -, hogy az érvénytelen iratok aránya továbbra is túl magas, meghaladja a 15 százalékot. Ennek kapcsán szerinte javasolható az anyja nevének, mint azonosító adatnak az elhagyása az azonosító nyilatkozatból, a pontos azonosítás ugyanis e nélkül is lehetséges. Szintén megfontolandó – folytatódnak az NVI ajánlásai -, hogy az azonosítás során csak a személyi azonosítót vagy az útlevélszámot lehessen használni. Ezek legalább egyikével ugyanis valamennyi honosított polgár rendelkezik, és egyszerűbb számsorok, mint a honosítási okirat vagy az állampolgársági bizonyítvány száma; egyúttal a feldolgozást is jelentősen egyszerűsíti, meggyorsítja.

Felvetette azt is: az azonosító nyilatkozat magán a külső borítékon szerepelhetne oly módon, hogy az – a szavazási irat érvényességének sérelme nélkül – csak a szavazatszámláló számára lenne olvasható. Az érvénytelenségi okok között szerepel ugyanis, hogy az iratcsomagból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy azt a szavazólappal összezárják.

Annak érdekében, hogy a névjegyzék zárása és az ezt követő választási irodai feladatok megfelelő időben teljesülhessenek, az NVI indokoltnak tartja, hogy átjelentkezésre levélben, illetve ügyfélkapus azonosítás nélkül interneten benyújtott kérelem alapján a szavazás napját megelőző hetedik napig, míg személyesen vagy ügyfélkapun keresztül a szavazás napját megelőző második nap 12 óráig legyen lehetőség, írta Pálffy Ilona, aki javasolta azt is: a mozgóurna iránti igénylések benyújtására a szavazás napján 12 óráig legyen lehetőség.

Nélkül

Zárszavában az NVI elnöke rögzítette, az október 2-i népszavazás fennakadások, hosszú sorban állások nélkül, törvényesen, az alaptörvénynek és a jogszabályoknak megfelelően zajlott le, a szavazatok feldolgozásának és az előzetes eredmények nyilvánosságra hozatalának gyorsasága pedig elismerést érdemlő teljesítményt tükröz.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.