Közélet

“A Népszabadság halálában szexibb, mint életében volt”

Rónyai Júlia
Rónyai Júlia

újságíró. 2016. 11. 08. 16:00

Éppen egy hónap telt el azóta, hogy a Népszabadság dolgozóival levélben tudatták: felfüggesztik a munkaviszonyukat, azóta az újságot bezárták, a nol.hu is egyik napról a másikra állt le. Az egykori legolvasottabb közéleti napilap munkatársai számára továbbra is kérdés, milyen formában folytatják az írást. Ennél is fontosabb azonban, milyen további leszámolás várható az ellenzéki médiában?
Korábban a témában:

Hétfőn este a Fekete Kutyában Sarkadi Nagy Márton újságíró vendége volt Pető Péter, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, Bita Dániel, a lap politika és gazdaság rovatának vezetője és Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója.

Úgy éltük meg ezeket a napokat, ahogy bárki megélné, ha reggel egy motoros futár tudatja vele, hogy megszűnik a munkahelye. Először is végiggondoltuk: valóban ennyire hülyék lennénk, hogy nem gondoltunk erre? És most mi az isten lesz? Egyelőre igyekszünk rendszerezni az eseményeket, ami egyfajta gyászmunka is, könyvet is írunk a tapasztalatainkból

– kezdte Pető Péter. Habár hivatalosan felmentették őket a munkavégzés alól, a napjaik még mindig erről szólnak, nem volt idejük mással foglalkozni.

“Nagyon jó érzés volt ugyanakkor, hogy mennyien aggódnak értünk. Ez is mutatja: sokkal több szimpatizánsunk volt, és több embert értünk el, mint az a 37 500, akik meg is vették a lapot. A Népszabadság halálában szexibb, mint életében volt.”

Rényi szerint a “szexiségen” vitatkozhatunk, a lap jelentőségén viszont annál kevésbé, hiszen az egyik legfontosabb sajtótermék veszett el Magyarországon.

Az elmúlt másfél-két évben rohamosan csökkent a minőségi sajtótermékek száma. A végére már az is problémát jelentett, honnan szemlézzünk cikkeket. Ezt felfoghatnánk jó dologként is, hiszen így több az olvasónk, de természetesen nem erről van szó: a Népszabadság legutolsó állományában a magyar politikai újságírók legjobbjai dolgoztak, nekik köszönhettük a Matolcsy köz- és magánéletét, vagy épp Rogán helikopterezését leleplező cikkeket.

Pető nem gondolja, hogy más betölthetné a Népszabadság után keletkezett űrt.

A Népszabi kilövése főleg azért fáj, mert máshol nincs meg az az infrastruktúra, ami garantálja, hogy naponta kitermelődjenek ilyen anyagok. Ez a lap – épp a napilap jellege miatt – naponta termelte őket, adott volt hozzá az emberek száma, a méret, az infrastruktúra – mindaz, ami nem adott a többieknél. A Matolcsy-sztori például úgy indult, hogy 6-8 ember leült beszélgetni májusban, és szeptemberben jött ki a cikk sokak szerkesztésével, háttérmunkájával.

“Csak az nem hangzott el, hogy mi hívtuk be az oroszokat”

Felmerül a kérdés: az utolsó időkben ment-e valamerre a Népszabadság szekere? Pető szerint tudatos építkezés zajlott az utolsó hónapokban is, Bita Dániel például nemrég vette át a politika és gazdaság rovatok vezetését. Bővítés, fejlesztés kezdődött az online területen, ahová nemrég nyolc új munkatársat vettek fel. Még olyan is volt, aki szeptember 29-én írta alá a szerződését. Emellett pedig zajlott a megszokott tényfeltáró munka, a bezáráskor éppen Mészáros Lőrincet érintő cikkeken dolgoztak.

A kiadó az utolsó pillanatig eljátszotta, hogy hosszú távra terveznek. Még arról is tájékoztattak, milyen színű padlószőnyeg lesz az új irodában. Minden arra enged következtetni, hogy a legszűkebb felső körökben született a döntés, csak nagyon kevesen tudhatták előre

– mondta Bita.

A munkatársak már korábban értesültek róla, hogy a Mészáros Lőrinc-közeli Optimus Press Zrt. venné meg a lapot kiadó Mediaworks-öt. Utólag úgy érzik, naivan hitték, hogy őket ennek ellenére sem lehet ledarálni. Nemrég a Pannon Lapok Társaságát, egy többmilliárdos céget vett meg a Mediaworks, Pető szerint ez már egyértelművé tette, hogy valakinek “összekészítik ezt a csomagot”.

Azt hittem, a Népszabit nem lehet bezárni, legfeljebb a főszerkesztőt leváltatni. Az, hogy bezárják az ország legnagyobb politikai napilapját, számomra elképzelhetetlennek tűnt. Nagyot tévedtem. Nyilván felmerült az is, hogy kiüresítsék a Népszabadságot, ahogy az Origóval tették, mielőtt Fidesz-párti lett: hogy egy unalmas, de alapvetően nem kártékony lappá tegyék, ahol néhány díszellenzéki kiengedi a gőzt. Úgy látszik, arra jutottak, ami nekünk nagyon hízelgő, hogy velünk ezt nem lehet megtenni.

Bita hangsúlyozta: habár a lap bezárásakor a veszteséges működésre hivatkoztak, ezt ugyanaz a menedzsment tette, aki néhány hónappal korábban jóváhagyta a fejlesztéseket.

Két hétig tartott az a kommunikáció, hogy 2007 óta veszteséges a Népszabi, mondta ezt éppen az, aki 2014-ben megvette. Aztán már csak az nem hangzott el, hogy mi hívtuk be az orosz csapatokat a bűnben fogant, mocskos komcsi Népszabadsággal, és hogy most, ezzel a bezárással ért véget a rendszerváltás. Érezhették, hogy szöveget kell cserélni. Különben is, tessék mutatni egy országot, ahol a legnagyobb politikai napilap zár be először! Nem a Mc’Donalds zár be elsőként, amikor a Wendy’s még két egységgel működik.

Nem fizet meg a Fidesz a bezárásért

Hogy minderre miért épp most és ilyen formában került sor, arra a válasz Rényi szerint egyértelmű: 2018-ra ki kell épülnie a kormány által uralt médiabirodalomnak.

Közelegnek a 2018-as választások, és a Fidesznek már most fontos, hogy megfelelő propagandával fusson neki. 2017-ben ez már késő lehet. Két éve komoly veszteség volt számukra, amikor Simicska elvitte a Magyar Nemzetet, a Hír TV-t, a Metropolt, a Lánchíd Rádiót. Ezért kell új kormányközeli médiabirodalmat építeni, ez most ér a végéhez, és szerintem fontos szempont volt, hogy a kormány ezt idén lezárja. Most kell ezeket a lapokat haptákba vágni, hogy aztán ráforduljanak a választásokra.

Pető szerint a Fidesznek nem kell politikai árat fizetnie a lap bezárásáért, bevállalják, hiszen komoly szavazatvesztésre nem számíthatnak miatta.

“Az emberek tüntetnek, majd megunják, hazamennek. Itt is ez van, csak kicsit nagyobbat szól, lassabban unják meg.”

Ez egy nyilvánosságban pár hétig szereplő történet, amivel párhuzamosan ők mesélik a sajátjukat. Politikai ára annak volt, hogy megjelent a Népszabadság: hogy kiderült, az egyik helikopterezik, a másik közpénzből fizeti a szeretőjét. Ehhez képest olcsó ár, amit azért fizetnek, hogy ezek ne jelenjenek meg. Az archívum bezárásának célja volt, hogy már csak kerülőutakon lehessen ezeket a cikkeket elérni, amiiket talán még a megíró sem ismer. És benne volt az is, hogy példát statuáljanak velünk.

Mi marad a Népszabadság nélkül? Sarkadi Nagy szerint idővel a többi portál is hasonló sorsra juthat. Bita úgy látja: a kormány is tisztában van vele, hogy nem fog tudni kormánybarát Népszabadságot vagy Indexet csinálni, így marad a bezárás. Erős játékos ugyanakkor az RTL Klub, akiket feltehetően nem lehet megszorongatni – ugyanakkor ők is jellemzően az előbb említett oldalakról veszik át a híreket.

Ami a Népszabadságot illeti, mostani formájában nem születik újjá, a jövő azonban még számos kérdést felvet, mondta Pető:

A Népszabadság korlenyomat volt. Ha meghalt Esterházy Péter, vagy terrortámadás volt Párizsban, az emberek a másnapi Népszabadságot eltették. Ezt a lapot nem kapjuk vissza. Ha a kérdés, hogy mi fogunk-e még cikkeket írni, a válasz, hogy igen. Ugyanakkor nem érkezett senki, aki azt mondta volna, folytassátok ezt ti nyolcvanketten, mert nekem megéri a költségeket. Oknyomozó portál ugyan lehetnénk, de abból már többet nem biztos, hogy elbír a piac. Hogy sikerül-e új hajót ácsolni, majd kiderül – egyelőre legfeljebb papírhajót tudunk. De majd mi szólunk akkor, ha vége van.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.