Pécs, 2013. június 4.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott ünnepségen a pécs-vasasi plébánián 2013. június 4-én.
MTI Fotó: Lendvai Péter
Közélet

A süllyesztőben végezheti a Fidesz lélegeztetőgépére kötött KDNP

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2016. 11. 02. 17:02

Szingliadó, nagypéntek, abortusz-korlátozás: a káromkodós dalokig is eljutott a KDNP ámokfutása, mert olyan témákat próbál erőből átnyomni a kormányon, amik nem találkoznak a társadalom óhajaival. De milyen jövő vár egy pszeudopártra?
Korábban a témában:

Sok-sok mókás, de a választópolgárokat idegesítő javaslat után újra felpörgött a KDNP ötletgyára. Alig múlt el Mindenszentek, a KDNP (segítünk: Kereszténydemokrata Néppárt) egyből felszántotta egy javaslattal az Országgyűlést. Rétvári Bence tervezett határozata mérföldkő lehet a világpolitikában: népirtásnak nyilvánítaná a keresztényüldözést, sőt, ezzel nemzetközi szervezeteket is meg akar keresni.

Mondta ezt azután a parlamenti államtitkár , hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában létrejött a keresztényüldözés elleni államtitkárság, amiben Balog Zoltán keze is benne volt (aki nem KDNP-s, de református lelkész).

“Vasárnap van, felkelek…”

Sokkal aggasztóbb és jobban a frászt hozta az emberekre a vasárnapi boltzár esetleges visszavezetése. A KDNP keresztje a javaslat, amit vérrel-verejtékkel, tűzön-vízen keresztül át akartak nyomni a kormányon, és épp egy éve sikerült is a bravúr.

Az intézkedés azonban nem találkozott egyértelmű társadalmi támogatottsággal: az emberek jelentős része a magánéletébe való belenyúlásként értékelte, pláne, hogy sokaknak nincs egyszerűen idejük munka mellett, hétköznap nagybevásárlást intézni, a megmaradt két hétvégi shopping-napból pedig egyet elvett a KDNP. A nép másik – kisebb – szelete viszont állította, így végre tényleg pihenőnap lehet a vasárnapból, és a multik legalább ekkor nem zsákmányolnak ki senkit.

A düh azonban erősebb volt, még egy ismeretlen zenekar is befutott általa.

A kérdésben az ellenzék népszavazást akart tartani, a menekültválságról lemaradó, témát alig találó MSZP rárepült, és innen ömlöttek a kormánynak baromi kellemetlen történetek, amikor herceghalmi polgármester-feleségek és fradisecuritys verőemberek akadályozták meg a kérdés leadását. Ekkor már akkora volt a kormány arcvesztése, hogy kiállt az ügy mögül. Erre nyáron kiderült, a KDNP nem adta fel, itt lehet a legfrissebb tervekről olvasni (tömören: nincs szó boltzárról, de radikálisan csökkentenék a hétvégi műszakok számát és eloszlását).

A keresztlécen csattant a lövés

És ha már boltzár, akkor egy frissen felmelegített, sőt Orbán Viktor által felkarolt javaslat is álljon itt: a nagypéntek munkaszüneti nappá alakítása, amivel akár egy négynapos boltzáras monstrum is létrejöhetne a húsvéttal együtt. Ahogy ez is KDNP-s javaslat volt még 2011-ből, úgy az is, hogy augusztus 15., Szűz Mária mennybemenetele is legyen munkaszünet. Ezt még senki sem próbálta erőből átnyomni.

Rájuk jött a szapora

Fogy a magyar, ez vitán felül álló alaptézis. A kisebbik kormánypárt önmaga létének értelmét részben ebben a – demográfiailag fontos, égető – kérdésben találta meg. Az egyik legbizarrabb ötlet volt a szingliadó ötlete, magyarul hogy a 30-on felüli, gyermektelen nők fizessenek a költségvetésbe, amiből a sokgyerekes családokat vagy nők részmunkaidős foglalkoztatását támogatnák. Hozzá kell tenni, hogy az ötlet a KDNP ifjúsági szervezetétől jött, de hamar letettek róla a felháborodás miatt.

AppleMark
Forrás: MTI

A HVG írt arról korábban, hogy Benda József hobbi népesedéskutató cselekvési terve is keringett a párton belül. Ez több támogatható ötlet mellett pár furcsábbat is tartalmazott. Így például korlátoznák a 35-45 éves nők abortuszát, egyéves kor előtt nem lehetne bölcsődébe adni a gyereket, népesedési megbízott figyelne oda a nőkre a munkahelyeken, valamint házasságkötési és gyermekvállalási ösztöndíjat adnának az egyetemista lányoknak. A KDNP később közölte, ez nem a párt hivatalos álláspontja, csak egy tőlük független írás.

A csőd csődje

A családbarátság apró pártja megpróbálkozott a tartozások terheit nyögő családokon is segíteni a magáncsőd intézményével. Ez önmagában egy emberbaráti jó kezdemény lett volna, de valahogy nem akart működni. Még augusztusban írt arról a VG, hogy miközben az MNB résztvevők tízezreit jósolta hónapokon belül, addig augusztusig mindössze 450-en éltek a konstrukcióval. Az se mellékes, hogy a magáncsődre 627 millió forintot költött a kormány.

Bud Spencer-i pofon az Ab-tól

Ha már család, a KDNP-nek sikerült az – amúgy zömmel már a kormánypártok jelöltjeivel feltöltött – Alkotmánybírósággal is szembekerülnie. Rétvári Bence államtitkár még 2012-ben nyilatkozta egy tüntetésen, hogy az Ab egy “befogadó törvényt” semmisített meg. A családjogi törvény egyes passzusaira utalt, amik a KDNP nyomására változtak volna, de az Ab szerint a módosítás túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenesági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.

2013-ban ezért nem cicóztak a kormánypártok, hanem élve a kétharmaddal, átírták az alaptörvényt (és a Ptk.-t, meg a családjogi törvényt is), amibe bekerült a melegek számára rosszul csengő mondat:

Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

Kurta KDNP-történet

El lehet mondani, hogy szokatlan a harmadik magyar köztársaság történetében, hogy hatalomra kerüljön egy önmagában alig mérhető, erőtlen politikai erő, mint a Kereszténydemokrata Néppárt. De honnan is indultak? A rendszerváltás után a történelmi KDNP-t akarták újraálmodni, ami a választók 6,48 százalékának tetszett, így saját jogon kerültek előbb az Országgyűlésbe, majd az Antall-kormányba.

Sok mozgásteret nem kaptak a kormányzatban, ha a miniszteri tárcákat nézzük: Latorcai János (az Országgyűlés mostani alelnöke) 1993-ban pár hónapig ipari és kereskedelmi miniszter, Surján László 1990-93 között népjóléti miniszter, Füzessy Tibor pedig 1992-93-ban a titkosszolgálatokért felelős tárcanélküli miniszter volt. Antall József halála után valamennyien megőrizhették tárcájukat és/vagy pozíciójukat Boross Péter alatt is, 1994-ig.

1994-re a KDNP erősödni tudott, 7,37 százalékot szereztek, de ekkor jött az MSZP-SZDSZ kétharmad, úgyhogy ellenzékbe szorultak. 1998 már igazi sokk lehetett, a pártharcok és a pártszakadás miatt 2,59 százalékkal kihullottak az Országgyűlésből és ez a Fidesszel való 2006-os szövetkezésig így volt (bár Fidesz-színekben a 2000-re újraszervezett párt tagjai bejutottak a parlamentbe, így volt ezzel a mostani pártelnök, Semjén Zsolt is). A KDNP tehát él, de érdekes kérdés lenne, mennyien szavaznának rájuk, ha leválnának a Fidesz emlőiről, működnének-e a témáik.

“Nem a választókért politizálnak”

Megkérdeztük Reiner Rolandot, az Integrity Lab kutatásvezetőjét, politikai elemzőjét, mi ez a fura faltörőkos-technika, amivel a KDNP operál, és mi lehet vele a végcéljuk. Reiner egészen egyszerű axiómát állított fel:

A KDNP egy pszeudopárt.

Magyarul egy olyan párt, ami kvázi a Fidesz lélegeztetőgépén van, egymagában nem maradna életben. A “valódi társadalmi támogatottság nélküli párt” ennek ellenére nagy frakcióval rendelkezik a parlamentben, de ahogy Reiner mondta, nincs is igénye erre a társadalmi támogatottságra. Semjén Zsolték már “nem a választókért politizálnak”, ők egyfajta ideológiai pluszt jelentenek a kormányoldalon.

De akkor mi szüksége rájuk a Fidesznek? Reiner szerint a Fidesz a 2000-es években minden jobboldali pártot felszalámizott vagy magába olvasztott. “A KDNP az egyetlen ezek közül, ami legalább névlegesen megmaradt”, az elemző szerint azért, mert a Fidesz polgári-jobboldali fordulatát visszaigazolja, legitimálja a kereszténydemokratákkal való szövetség. Ők így valóban behozzák a keresztény értékrendet a kormányzásba. Ráadásul bónusz, hogy a KDNP jobban be van csatolva egyházi vezetői körökbe. Mindenesetre már a KDNP is óvatosabb, a boltzárat és a népesedést is a családok felől közelíti meg, érzik, hogy nem vallásos túlzottan a magyar társadalom, ezért a Biblia nem lehetne hivatkozási alap.

Mit hoz a jövő a KDNP-nek? Reiner szerint nem sok jót:

A KDNP jövője 100 százalékban a Fideszhez van kötve.

A politikai elemző szerint ha a Fidesz pozíciói romlanak, akkor a KDNP-é is fog. Ebből nehéz lesz kikerülni, a rendszerváltás óta elég sok politikai pártot láttunk, ami kisebb koalíciós partnerként fulladt bele a nagyok farvizébe. Így járt az MSZP mellett az SZDSZ, valamint a Fidesz mellett az MDF és az FKGP is. Szóval ha egy kis párt feladja az önállóságát, akkor könnyen a süllyesztőben végezheti.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LONDON, ENGLAND - MARCH 22:  A member of the public is treated by emergency services near Westminster Bridge and the Houses of Parliament on March 22, 2017 in London, England. A police officer has been stabbed near to the British Parliament and the alleged assailant shot by armed police. Scotland Yard report they have been called to an incident on Westminster Bridge where several people have been injured by a car.  (Photo by Carl Court/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.