Magyar népszavazás: az EU-t megalázták, amikor 95 százalék nemet mondott a migránskvótákra.
Ezzel a címmel írt a konzervatív amerikai Breitbart News a magyar népszavazásról, megemlítve azt, hogy a győzelem keserédes Orbán Viktor kormányfőnek az alacsony részvétel miatt. Ami érdekes a cikkükben, az a felvetés, hogy hiába érvénytelen a referendum, az csak még jobban kiélezheti majd a viszonyt az unióban a menekült-barátabb nyugati országok és a menekültellenes közép-kelet-európai EU-tagok között.
Miközben a magyarországi baloldali média és az ellenzéki pártok azt emelik ki, hogy mekkora bukás Orbánnak a referendum, a Fidesz ebből is igyekszik politikai tőkét kovácsolni (mint Gulyás Gergelytől múlt este megtudtuk, “politikai értelemben érvényes” lett a szavazás). A Bálnában vasárnap este a miniszterelnök kvázi győzelmi beszédet tartott, aminek a végén nagy bejelentést tett:
Ami különösen érdekes érvelése volt az örömködő beszéd elején, hogy a mostani szavazást a 2003-as EU-csatlakozási népszavazáshoz hasonlította, ahol szerinte kevesebben mondtak igent az unióra, mint most nemet az unió által erőltetett kvótákra.
Ahogy megírtuk korábban, abban is sántít a dolog, hogy eleve nem lehetett volna alkotmánymódosításról népszavaztatni, illetve egy érvénytelen (és emiatt eredménytelen) népszavazás semmilyen jogi terhet nem ró az Országgyűlésre, ez alapján nem kéne törvényt alkotni – bár tény, hogy ez csak konzultatív népszavazás volt. Idézzük a népszavazási törvényt:
Az Országgyűlés – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet – köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni.
Mindegy, essünk túl ezen, hisz több kormánytag is pedzegette, hogy az Alaptörvényen kívül az uniós alapszerződést is felül kéne vizsgálni, ez azonban már keményebb dió lenne. Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt mondta a 24.hu-nak, hogy ez a folyamat akár éveket is igénybe vehet és a tagállamok teljes egyetértése szükséges hozzá. A fő kérdés szerinte, hogy miről szólna a módosítási javaslat, hogy olyan szöveg lenne-e, amit minden EU-tag elfogad. A végére talán kialakulhatna egy felvizezett álláspont.
Mindenesetre az alapszerződés módosítása nem olyan dolog, hogy pár gyors megállapodással kivitelezhető. Lattmann szerint kiváló párhuzam az EU alapokmányának, a Lisszaboni Szerződésnek az elfogadása, amit már évek óta tárgyaltak, mire 2007-ben minden tagállam elfogadta, majd 2009-re ratifikálta. Emlékezetes lehetett a csehek és az írek ellenállása, ez utóbbiak két népszavazás elteltével bólintottak csak rá. Persze, a jogász szerint a migránsellenes hangulatban sok országban nem lenne kétséges a népszavazások kimenetele.
Az Európai Bíróságon ugyan zajlik egy eljárás a menekültek igazságos európai elosztását célzó kvótáról, amibe Magyarország mellett Szlovákia is beleállt, de az független a mostani népszavazás kérdésétől, ami inkább a jövőbeli uniós betelepítésekre utal. A mostani kampány azonban összemosta ezt a kettőt. Mindenesetre Lattmann sem látja a politikai realitását annak, hogy a kvótaterv életbe lépjen, nincs meg ennek a támogatottsága a kontinensen.
Az Alaptörvény módosításának is vannak EU-s jogi mellékszálai. Lattmann azt mondta, ennek semmi értelme, mivel nem írja felül az uniós közösségi jogot. Annyi szerepe lehet, hogy ha a következő választáson esetleg veszítene a Fidesz, a következő kormánynak megkötheti a kezét kvótaügyben. És ha az Európai Tanács minősített többséggel egyszer mégis rábólint a kvótákra – aminek a politikai realitása egyre kisebb -, akkor az Orbán-kormányt váltó kabinet kényszerpályán fog mozogni: lesz egy kvótatiltó alkotmánya és egy ezt felülíró uniós jogi kötelezettsége. Így ha az Alaptörvényt be akarja tartani, maga után fog vonni egy uniós kötelezettségszegési eljárást.
De akkor mit tesz most Orbán?
A kormány politikai kommunikációs ámokfutásba fog kezdeni.
Ezt mondta a nemzetközi jogász arra a kérdésre, mi várható a közeljövőben. Szerinte most vállalhatnak Orbánék politikai kockázatokat, mivel egyre kisebb az esélye a menekültkvóta átnyomásának a tagországokon. A politikai PR megmarad, a cél pedig a kormány lendületbe hozása lesz. (Eközben az is kiderült, az Európai Bizottság egy vállrándítással elintézte a magyar népszavazást). Orbán azonban rajta is veszthet a mostani népszavazáson, mivel Lattmann szerint
