Közélet

Véget érhet Orbán legendája, de addig is ámokfutásba kezd

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2016. 10. 03. 18:54

Alkotmánymódosítás és az EU-s alapszerződés farigcsálása követheti a népszavazást. Utóbbi azonban baromi hosszú és nehéz feladat lenne Orbánnak, akinek megkophatott a nemzetközi hírneve vasárnap.
Korábban a témában:

Magyar népszavazás: az EU-t megalázták, amikor 95 százalék nemet mondott a migránskvótákra.

Ezzel a címmel írt a konzervatív amerikai Breitbart News a magyar népszavazásról, megemlítve azt, hogy a győzelem keserédes Orbán Viktor kormányfőnek az alacsony részvétel miatt. Ami érdekes a cikkükben, az a felvetés, hogy hiába érvénytelen a referendum, az csak még jobban kiélezheti majd a viszonyt az unióban a menekült-barátabb nyugati országok és a menekültellenes közép-kelet-európai EU-tagok között.

Miközben a magyarországi baloldali média és az ellenzéki pártok azt emelik ki, hogy mekkora bukás Orbánnak a referendum, a Fidesz ebből is igyekszik politikai tőkét kovácsolni (mint Gulyás Gergelytől múlt este megtudtuk, “politikai értelemben érvényes” lett a szavazás). A Bálnában vasárnap este a miniszterelnök kvázi győzelmi beszédet tartott, aminek a végén nagy bejelentést tett:

Javasolni fogja az alaptörvény módosítását, mert “az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben”.

Ami különösen érdekes érvelése volt az örömködő beszéd elején, hogy a mostani szavazást a 2003-as EU-csatlakozási népszavazáshoz hasonlította, ahol szerinte kevesebben mondtak igent az unióra, mint most nemet az unió által erőltetett kvótákra.

Az emlegetett 2003-as népszavazás és egy kis matek

“Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” – állt a szavazólapokon a kérdés 13 és fél évvel ezelőtt. Az Orbán által hivatkozott voksolás számai: szavazott 3 669 252 fő, ez 45,62 százalékos részvételt jelent, ez akkor elérte az azóta megemelt érvényességi küszöböt. Érvényesen a szavazók 99,44, érvénytelenül 0,49 százaléka szavazott. Igennel 3 056 027 fő (83,76%), nemmel 592 690 fő (16,24%) voksolt. Az összes választó 38 százaléka voksolt az igenre. Most 3 338 483 érvényes szavazat volt, amiből 55 555 igen és 3 282 928 nem szavazat született. Ez 226 901 vokssal több, mint a 2003-as igenek száma. (Adatok forrása: Választás.hu)

Ahogy megírtuk korábban, abban is sántít a dolog, hogy eleve nem lehetett volna alkotmánymódosításról népszavaztatni, illetve egy érvénytelen (és emiatt eredménytelen) népszavazás semmilyen jogi terhet nem ró az Országgyűlésre, ez alapján nem kéne törvényt alkotni – bár tény, hogy ez csak konzultatív népszavazás volt. Idézzük a népszavazási törvényt:

Az Országgyűlés – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet – köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni.

Mindegy, essünk túl ezen, hisz több kormánytag is pedzegette, hogy az Alaptörvényen kívül az uniós alapszerződést is felül kéne vizsgálni, ez azonban már keményebb dió lenne. Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt mondta a 24.hu-nak, hogy ez a folyamat akár éveket is igénybe vehet és a tagállamok teljes egyetértése szükséges hozzá. A fő kérdés szerinte, hogy miről szólna a módosítási javaslat, hogy olyan szöveg lenne-e, amit minden EU-tag elfogad. A végére talán kialakulhatna egy felvizezett álláspont.

A kérdés, hogy a mostani érvénytelen népszavazás külföldön megadja-e a politikai erőt Orbán Viktornak.

Mindenesetre az alapszerződés módosítása nem olyan dolog, hogy pár gyors megállapodással kivitelezhető. Lattmann szerint kiváló párhuzam az EU alapokmányának, a Lisszaboni Szerződésnek az elfogadása, amit már évek óta tárgyaltak, mire 2007-ben minden tagállam elfogadta, majd 2009-re ratifikálta. Emlékezetes lehetett a csehek és az írek ellenállása, ez utóbbiak két népszavazás elteltével bólintottak csak rá. Persze, a jogász szerint a migránsellenes hangulatban sok országban nem lenne kétséges a népszavazások kimenetele.

Budapest, 2016. október 2.
Orbán Viktor miniszterelnök a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53. számú szavazókörben a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történõ kötelezõ betelepítésével kapcsolatban írták ki.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: MTI

Az Európai Bíróságon ugyan zajlik egy eljárás a menekültek igazságos európai elosztását célzó kvótáról, amibe Magyarország mellett Szlovákia is beleállt, de az független a mostani népszavazás kérdésétől, ami inkább a jövőbeli uniós betelepítésekre utal. A mostani kampány azonban összemosta ezt a kettőt. Mindenesetre Lattmann sem látja a politikai realitását annak, hogy a kvótaterv életbe lépjen, nincs meg ennek a támogatottsága a kontinensen.

Az Alaptörvény módosításának is vannak EU-s jogi mellékszálai. Lattmann azt mondta, ennek semmi értelme, mivel nem írja felül az uniós közösségi jogot. Annyi szerepe lehet, hogy ha a következő választáson esetleg veszítene a Fidesz, a következő kormánynak megkötheti a kezét kvótaügyben. És ha az Európai Tanács minősített többséggel egyszer mégis rábólint a kvótákra – aminek a politikai realitása egyre kisebb -, akkor az Orbán-kormányt váltó kabinet kényszerpályán fog mozogni: lesz egy kvótatiltó alkotmánya és egy ezt felülíró uniós jogi kötelezettsége. Így ha az Alaptörvényt be akarja tartani, maga után fog vonni egy uniós kötelezettségszegési eljárást.

De akkor mit tesz most Orbán?

A kormány politikai kommunikációs ámokfutásba fog kezdeni.

Ezt mondta a nemzetközi jogász arra a kérdésre, mi várható a közeljövőben. Szerinte most vállalhatnak Orbánék politikai kockázatokat, mivel egyre kisebb az esélye a menekültkvóta átnyomásának a tagországokon. A politikai PR megmarad, a cél pedig a kormány lendületbe hozása lesz. (Eközben az is kiderült, az Európai Bizottság egy vállrándítással elintézte a magyar népszavazást). Orbán azonban rajta is veszthet a mostani népszavazáson, mivel Lattmann szerint

az lehet az Orbán körüli legendagyártás vége, ha kiderül, hogy már gyenge a kormányfő tényleges befolyásolóképessége.

Vona, az orákulum

A teljes ellenzék hőbörög most a választások után, de az első párt, ami Orbán lemondását követelte a népszavazás estéjén, az nem a gyurcsányi DK vagy a hamuszürke MSZP volt, hanem a radikális Jobbik. Az a párt, amelyik fél szívvel állt csak bele a kampányba, végig éreztetve a választóival, hogy az egész Orbán Viktorról szól inkább, mint a brüsszeli javaslatról, bár meg-megjegyezték, hogy a NEM szavazat az igazi. E cikk szempontjából az az igazán fontos, hogy a párt idén már többször benyújtott alkotmánymódosító javaslatot kvótaügyben, de mindig lesöpörték. Ők ezzel egészítenék ki az alaptörvényt: “Harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon történő átmeneti vagy tartós jellegű letelepítéséről — függetlenül az erre irányuló jogcím megnevezésétől — kizárólag az Országgyűlés dönthet.” Vona Gábor pártelnök is azért bírálta Orbánt, mert egy “15 milliárd forintos közvélemény-kutatást” végzett teljesen feleslegesen, aminek a vége úgyis alkotmánymódosítás. Amit meg a Jobbik már benyújtott. Hogy a Fidesz-KDNP erre rá fog-e bólintani az Országgyűlésben vagy inkább erőből átnyomja a saját verzióját, az már a jövő kérdése.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.