Nyíregyháza, 2016. július 19.
A kvótareferendumról tájékoztató hirdetményt helyezik ki a nyíregyházi városházán 2016. július 19-én. Az államfő október 2-ára írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről.
MTI Fotó: Balázs Attila
Közélet

Tudta? Igen. Hiába. Orbán majd zárójelbe teszi

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 09. 29. 07:35

A Medián legfrissebb kutatása szerint hiába lesz sok a „nem”, a népszavazás nem lesz érvényes.

A HVG megbízásából készített felmérésnél a közvélemény-kutató cég ügyvezetője figyelmeztet, hogy az előrejelzés a szokásosnál kockázatosabb, de a tapasztalatok szerint a ténylegesen szavazók arányát mindig a részvételüket biztosra ígérők aránya közelíti meg legjobban. Ez pedig most 42 százalék.

Tudta? Igen.

A magyarok elsöprő többsége tisztában van azzal, miről szól a referendum. A reprezentatív kutatás szerint bejött a gőzerőre kapcsolt kormányzati kampány, szeptemberben a júniusi 70-nel szemben már a megkérdezettek 89 százaléka állította, ismeri a népszavazásra feltett kérdést, további 9 százalék pedig azt, hogy ha a kérdéssel nem is, de a népszavazás tényével tisztában van.

Bő kétharmad lenne

Hann Endre szerint megosztottabb a közvélemény, amikor a népszavazás megítéléséről van szó. A nyár eleje óta kicsit csökkent a támogatók aránya, de bő kétharmados többségben vannak, akik a pontos kérdés alapján helyeselték, hogy erről népszavazást tartsanak. A Fidesz (91%) és a Jobbik (78%) mellett a baloldali ellenzék (44%) szavazói is támogatják a referendumot.

Egyharmad bojkottálna

Nagyjából minden negyedik ember (28 százalék) nem helyeselte a népszavazást. Az elutasítók közül a relatív többség (36 százalék, tehát a teljes szavazókorú népesség tizede) a távolmaradást pártolja, az érvénytelen és az „igen” szavazat együtt ért el ugyanennyit (18-18 százalék). Mindent egybevetve a szavazók 42 százaléka állította, hogy biztosan elmegy voksolni.

Hathat a körúti robbantás

Ez nem magyarázható csak a politikai érdektelenséggel, a biztosan szavazók aránya számottevően kisebb azoknál is, akik egy közeljövőben tartandó parlamenti választáson biztosan voksolnának (48 %). Az előrejelzés a szokásosnál is kockázatosabb, hiszen nem lehet kalkulálni olyan rendkívüli fejleményekkel, mint a terrorfenyegetés rémét felidéző körúti robbantás hatásával.

Zárójelben

Hann Endre biztosra veszi, hogy a kormány az érvényességet zárójelbe teszi majd, ha alacsony lesz a részvétel. Arra koncentrál, hogy a biztos szavazóknál a négyötödöt is meghaladhatja a „nem”-ek aránya, igennel várhatóan 13 százalék szavaz, és érvénytelen szavazat leadására készül a biztos szavazók 3 százaléka. A teljes népességnél mérsékeltebb a „nem”-ek aránya, de még ott is meghaladja a kétharmadot (69 százalék).

Egy a tábor?

A „nemet” mondók arányában gyakorlatilag nincs különbség fideszesek (86 százalék), jobbikosok (88 százalék) között, de a többi párt hívei és a „bizonytalanok” körében is ők vannak relatív többségben (48 és 51 százalék). Az utóbbiaknak viszont csak körülbelül ötöde ígéri biztosra a részvételét a szavazáson, szemben a fideszesek 62, a jobbikosok 47 és a nem jobbikos ellenzéki pártok híveinek 33 százalékával.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Election posters with the leading candidates for the presidential elections in France with  Le Pen (l) and E. Macron (c) can be seen in Henin-Beaumont, France, 23 April 2017. A total of eleven candidates participates in the first round of the presidential elections. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.