Nyíregyháza, 2016. július 19.
A kvótareferendumról tájékoztató hirdetményt helyezik ki a nyíregyházi városházán 2016. július 19-én. Az államfő október 2-ára írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről.
MTI Fotó: Balázs Attila
Közélet

Tudta? Igen. Hiába. Orbán majd zárójelbe teszi

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 09. 29. 07:35

A Medián legfrissebb kutatása szerint hiába lesz sok a „nem”, a népszavazás nem lesz érvényes.

A HVG megbízásából készített felmérésnél a közvélemény-kutató cég ügyvezetője figyelmeztet, hogy az előrejelzés a szokásosnál kockázatosabb, de a tapasztalatok szerint a ténylegesen szavazók arányát mindig a részvételüket biztosra ígérők aránya közelíti meg legjobban. Ez pedig most 42 százalék.

Tudta? Igen.

A magyarok elsöprő többsége tisztában van azzal, miről szól a referendum. A reprezentatív kutatás szerint bejött a gőzerőre kapcsolt kormányzati kampány, szeptemberben a júniusi 70-nel szemben már a megkérdezettek 89 százaléka állította, ismeri a népszavazásra feltett kérdést, további 9 százalék pedig azt, hogy ha a kérdéssel nem is, de a népszavazás tényével tisztában van.

Bő kétharmad lenne

Hann Endre szerint megosztottabb a közvélemény, amikor a népszavazás megítéléséről van szó. A nyár eleje óta kicsit csökkent a támogatók aránya, de bő kétharmados többségben vannak, akik a pontos kérdés alapján helyeselték, hogy erről népszavazást tartsanak. A Fidesz (91%) és a Jobbik (78%) mellett a baloldali ellenzék (44%) szavazói is támogatják a referendumot.

Egyharmad bojkottálna

Nagyjából minden negyedik ember (28 százalék) nem helyeselte a népszavazást. Az elutasítók közül a relatív többség (36 százalék, tehát a teljes szavazókorú népesség tizede) a távolmaradást pártolja, az érvénytelen és az „igen” szavazat együtt ért el ugyanennyit (18-18 százalék). Mindent egybevetve a szavazók 42 százaléka állította, hogy biztosan elmegy voksolni.

Hathat a körúti robbantás

Ez nem magyarázható csak a politikai érdektelenséggel, a biztosan szavazók aránya számottevően kisebb azoknál is, akik egy közeljövőben tartandó parlamenti választáson biztosan voksolnának (48 %). Az előrejelzés a szokásosnál is kockázatosabb, hiszen nem lehet kalkulálni olyan rendkívüli fejleményekkel, mint a terrorfenyegetés rémét felidéző körúti robbantás hatásával.

Zárójelben

Hann Endre biztosra veszi, hogy a kormány az érvényességet zárójelbe teszi majd, ha alacsony lesz a részvétel. Arra koncentrál, hogy a biztos szavazóknál a négyötödöt is meghaladhatja a „nem”-ek aránya, igennel várhatóan 13 százalék szavaz, és érvénytelen szavazat leadására készül a biztos szavazók 3 százaléka. A teljes népességnél mérsékeltebb a „nem”-ek aránya, de még ott is meghaladja a kétharmadot (69 százalék).

Egy a tábor?

A „nemet” mondók arányában gyakorlatilag nincs különbség fideszesek (86 százalék), jobbikosok (88 százalék) között, de a többi párt hívei és a „bizonytalanok” körében is ők vannak relatív többségben (48 és 51 százalék). Az utóbbiaknak viszont csak körülbelül ötöde ígéri biztosra a részvételét a szavazáson, szemben a fideszesek 62, a jobbikosok 47 és a nem jobbikos ellenzéki pártok híveinek 33 százalékával.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.