Kvótareferendum - Szeptember 19-től lehet leadni a levélszavazatokat a kijelölt külképviseleteken
Közélet

Elhunytak is lehetnek a külhoni magyarok választói névjegyzékében

24.hu
24.hu

2016. 09. 29. 08:11

A magyar hatóságok csak akkor szereznek tudomást valaki haláláról, ha a hozzátartozók jelentik a követségen.

A Nemzeti Választási Irodához (NVI) fordult a Népszabadság, miután az igazságügyi államtitkár azt mondta: a kormánynak nincs információja arról, hogy vannak-e halottak a külhoni választói névjegyzékben. Az NVI viszont a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (KEKKH) irányította a lapot.

A cikk szerint ez meglepő, mert a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, de a választójog megszerzéséért regisztrált külhoni magyarok listáját a választási törvény szerint az NVI vezeti, és az ő dolguk törölni a központi névjegyzékből azt is, aki elhunyt.

A kettős állampolgárság 2010-es bevezetése óta 800 ezer határon túli magyar tett állampolgári esküt. Közülük a szeptember 17-i határidőig 275 ezren kérték felvételüket a választói névjegyzékbe, közülük 195 ezren még a 2014-es parlamenti választás előtt. Nekik nem kell megújítani a regisztrációjukat, tíz évig maradnak a listán.

A lap megjegyzi, hogy a KEKKH kezeli az anyakönyvi adatokat, az NVI az ő adatbázisukból frissíti időnként a választói névjegyzéket, amelyből így eltűnnek az elhunytak. Ugyanakkor a hazai hatóságok csak akkor szereznek tudomást a külhoni magyarok haláláról, ha hozzátartozójuk azt bejelenti a követségen vagy konzulátuson.

Mindez visszaélésre adhat lehetőséget, mert a külhoniak levélben voksolnak, és nem zárható ki, hogy egy rokon szavazzon az elhunyt nevében.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.