Óriási a káosz a most induló ingyenes nyelvtanfolyamoknál

Két héttel ezelőtt megjelent cikkünkben arról számoltunk be, hogy hivatalos forrásokból semmilyen információhoz nem lehet hozzájutni a szeptember végén induló ingyenes 300 órás nyelvtanulási lehetőségről. Közvetlenül a képzőközpontoktól mégis sikerült néhány dolgot megtudni, többek között azt, hogy folyamatosan égnek a vonalak, vagyis rengetegen érdeklődnek, illetve elmondtak néhány részletet a jelentkezés feltételeiről.

Az azóta eltelt két hétben folyamatosan lehetett regisztrálni országszerte. Van, ahol már a szintfelmérőket is megírták a jelentkezők, egyes városokban pedig néhány nap múlva indulnak a tanfolyamok.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal ennek ellenére továbbra sem hajlandó válaszolni részletekbe menő kérdésekre. Egy hétfőn elküldött e-mailre egészen mostanáig nem sikerült írásos választ kapnunk, a telefonhívásokra pedig nem reagálnak. 

Közben a jelentkezés feltételei is megváltoztak

Felhívtunk 15 iskolát, hogy megkérdezzük őket néhány fontos tudnivalóról.

Ami jó hír, hogy a legtöbb vidéki és fővárosi helyszínen fogadják még a jelentkezést, azt ugyanis ők maguk sem tudják, hogy mikor mondják ki odafönt, hogy itt a vége, fuss el vége. 

Egy budapesti helyszínről lehet biztosan tudni, hogy náluk lezárult már a jelentkezés, ők ezt a honlapjukon is nyilvánvalóvá tették.

A kapkodást, és a tájékozatlanságot jelzi az a tény is, hogy a korábbiakkal ellentétben most azt mondták a képzőközpontokban, hogy nem kell feltétlenül OKJ-s oklevéllel rendelkezni a tanfolyamhoz. Meg kell tehát cáfolnunk a korábban leírtakat, miszerint pénztárkezelő és valutapénztáros végzettséget kell szerezni, és csak utána lehet csatlakozni az eredeti, kis- és középvállalkozások ügyvezetőinek szóló képzésbe.

Úgy tűnik, két hét alatt valahogy sikerült végignyomni a rendszeren, hogy a diplomával rendelkezőknek ne kelljen már lefutni egy teljesen felesleges kört, ha szeretnének nyelvet, illetve vállalkozási ismereteket tanulni. 

Nem baj, ha csak az órák felére jár be

A tankönyvek kérdésében nem kaptunk egybehangzó válaszokat. Úgy tűnik, ezt minden szakképzőközpontban a szervezők döntik el. Az egyik helyen azt mondták, hogy lesz segédanyag, de az még nem tiszta, hogy ki fizeti, a másik helyen egyértelműen kijelentették, hogy az angol nyelvórák a Dover Nyelvi Centrum könyvéből folynak majd, amit a résztvevőknek kell állni. Aztán van olyan budapesti központ, ahol a jelentkezőknek 10 ezer forintos tankönyvi költségről beszéltek, ami már tartalmazza az informatikai és a vezetői ismeretek segédanyagait is.

A legnagyobb összevisszaság azonban országszerte a hiányzások körül tapasztalható. Minden iskolában rákérdeztük erre, hiszen egy felnőtteknek szóló, nagyjából egy éves tanfolyamon fontos kérdés, hogy mennyit lehet távolmaradni. És nem azért, mert az ember lógni szeretne, hanem pusztán az időbeosztás miatt. Ahhoz, hogy felelősen döntsünk a jelentkezésről, tudni kell, hogy belefér-e az életünkben egy heti 18 órás, egy éven át tartó tanfolyam. 

A válaszok meglehetősen sokszínűek voltak, a 10 százaléktól egészen az 50 százalékig terjedt a lehetséges hiányzások aránya, ami azért elég nagy különbség. Az pedig külön érdekes, hogy az egyik vidéki szakképző központban kifejezetten azt mondták, hogy nem probléma, ha az egyébként szerdán fél háromkor (!) kezdődő órára csak ötre érnénk oda.

Az ügyeletes hölgy legalább nagyon kedvesen elmagyarázta, hogy azért nem tudják későbbre tenni a kezdést, mert a többi napjuk tele van más OKJ tanfolyamokkal.

Van ennek így értelme?

Azt már a tanfolyam kihirdetésekor elmondta Ordobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, hogy a résztvevők a képzés végén OKJ vizsgát tehetnek a tanultakból,

de ez nem kötelező, és aki nem vizsgázik le, annak sem kell fizetnie semmit. Szemben például a diplomamentő programmal, ahol a sikertelen próbálkozóknak vissza kell fizetnie a tanfolyam árát. 

Jó kérdés viszont, hogy mennyire lehet hatékony egy képzés úgy, hogy (a tankönyveket leszámítva) anyagi ráfordítás és mindenféle kimeneti követelmény nélkül lehet részt venni benne.

Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint ez igenis problémás lehet.

A legjobb motiváció természetesen az, ami belülről jön, és legyünk optimisták, hogy akik jelentkeznek, azok mind nagyon szeretnének elérni valamit ezzel a képzéssel. Akár az is jó motiváció lehetne, hogy a tanfolyam ingyenes, de a tapasztalat azért azt mutatja, hogy nem árt, ha a támogatáshoz kapcsolódik valamiféle elvárás is. Nem a retorzió a legfontosabb, de legalább érezzék a résztvevők, hogy az állam költ rájuk, de ezért elvárja, hogy ott legyenek és megtegyenek mindent. De ha nincs elvárás, akkor az a helyzet, hogy elszórja az állam azt a pénzt, amit adóban befizetünk.

Az egyesület elnöke azt sem nagyon érti, hogy a felnőttképzési engedélyt az elmúlt években megszerző, szakmailag felkészült képzőközpontok/nyelviskolák miért maradtak ki a körből.

A kormány 2013-ban új felnőttképzési törvényt hozott létre, aminek folyományaként számos nyelviskola és szakképzési központ több millió forintot költött az engedélyezésre Mindezt azért, hogy az állam rátegye a pecsétjét a papírra, nem mellesleg áfa mentességet biztosítva ezzel az engedély alatt végzett képzésekre. Ám ezeket a mostani tanfolyamokat nem ezeknek az intézményeknek a keretén belül szervezték, hanem az állam a saját intézményeit használja fel.

Még ezzel sem lenne gond, csakhogy a szakképzési centrumok többségének fogalma sincs, hogy hogyan és milyen erőforrásból valósítják majd meg a programot – mondták el lapunknak nevük elhallgatását kérő nyelvtanárok.

Légrádi Tamás szerint tőlük senki sem kért szakmai segítséget a nyelvtanfolyamokat sőt az országos hír megjelenése után, a minisztériumnak küldött levelükre sem válaszolt eddig senki.

Kár, hogy kapkodtak, pedig igény lenne rá

Nyelvtudás tekintetében csehül áll az ország. Elég, ha csak rápillantunk a KSH 2011-es népszámlálási adataira, melyek szerint megközelítőleg egymillió négyszázezer ember beszél angolul, még németül egymilliónál is kevesebben. Csak tavaly 9354 diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon azért, mert nem volt meg az átvételükhöz szükséges nyelvvizsga, de összességében ez a szám mintegy 50 ezerre tehető.

Nem nevezhető éppen sikertörténetnek a Nemzetgazdasági Minisztérium által 2014-ben elindított, 3 milliárd forintos költségvetésű ingyenes diplomamentő program sem. A mintegy 10 ezer résztvevőnek csupán a fele tudta letenni eddig a nyelvvizsgát, de hozzá kell tenni, hogy ez a szám december 31-ig még módosulhat.

Az általános nyelvi képzettségről ad képet az is, hogy a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint a felnőttképzés keretében nyelvet tanulók száma az elmúlt tíz évben durván a harmadára esett vissza.

Míg 2006-ban körülbelül 150 ezren voltak, akik nyelvtanfolyamon vettek részt, jelenleg nagyjából 60 ezren vannak. Ennek egyik oka, hogy sokak számára a nyelvtanulás “luxuscikk” lett – nyilatkozták lapunknak.