Sentilj, 2015. október 31.
Migránsok a szlovén-osztrák határ felé mennek rendőri kísérettel a szlovéniai Sentiljben 2015. október 31-én.
MTI Fotó: Varga György
Közélet

Ötmillió menekült sok? Pedig egymilliárd ember is jöhet

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 09. 23. 18:39

Jelen helyzet smafu ahhoz képest, amikor majd a klímaváltozás miatt egymilliárd ember kel útra. Akár még ebben az évszázadban.
Korábban a témában:

Amikor az ember háborús övezetből menekül, mert félti az életét, mert nincs jövőképe, megélhetése, az a másik oldalról nézve is egy világosan érthető, tiszta helyzet. Elméletben a megoldás is roppant egyszerű, békét kell teremteni.

Ám a jövőben rövidesen egy végtelenül bonyolult kérdéssel találhatjuk magunkat szemben, amire nemhogy a megoldást nem tudjuk, de magát a fogalmat is csak üggyel-bajjal tudjuk definiálni. Ez pedig a klímamenekültek problémája.

Szíriában is szárazsággal kezdődött

Az ENSZ éghajlatváltozás hatásait vizsgáló kormányközi testülete, az IPCC minden egyes jelentésében kiemeli, hogy bolygónk változó klímája, súlyosbítva az egyre növekvő népességgel nagy területeken okoz majd élelmiszer- és vízhiányt. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arról Benkő Dánielt, a WWF Magyarország éghajlatváltozási szakértőjét kérdeztük.

A klímaváltozás hatásai közvetve jelentkeznek, ezért nagyon nehéz definiálni azt a látszólag egyszerű fogalmat is, mint a klímamenekült. Ha visszatekintünk a szír konfliktus első napjaira, akár a most Európába özönlő tömegre is ráfoghatjuk.

Az országot négy évig komoly aszály sújtotta, amit csak tetézett, hogy Törökországban gátat építettek az Eufráteszen, ezáltal a folyó vízhozama szír területen jelentősen visszaesett. Ebből indult a gazdák tüntetése, majd a hatalom agresszív fellépése nyomán a polgárháború.

Ritka a tisztán klímamenekült

A szárazság vagy pusztító árvizek sújtotta területeken veszélybe kerül a mezőgazdaság, az élelmiszerárak egyes régiókban magasra kúsznak, az emberek elveszítik megélhetésüket. Teljesen természetes, hogy nem tűrik csendben a nyomort, elvándorolnak. Őket nevezzük ma “gazdasági bevándorlóknak”.

A kilátástalanság feszültséget szül, ami könnyen torkolhat erőszakba, vérontásba, polgárháborúba. Aki emiatt hagyja el otthonát, háborús menekült, pedig az alapvető ok mindkét esetben ugyanaz

– emeli ki Benkő Dániel.

Egyetlen egy összefüggésben beszélhetünk tisztán, teljesen egyértelműen klímamenekültekről: a csendes-óceáni kis szigetállamok lakóival kapcsolatban, akiknek országát szó szerint elnyeli a tenger. Már most.

De nézzük például Délkelet-Ázsiát. Az India és Kína rizstermesztését biztosító folyók a száraz évszakban a Himalája gleccsereinek olvadékvizéből nyernek utánpótlást. Ezek a jégfolyamok viszont rohamosan fogynak, ha teljesen eltűnnek, fent említett területek víz nélkül maradnak. És itt él az emberiség csaknem egyharmada – ha életkörülményeik ellehetetlenülnek, világos, hogy egyre többen vándorolnak el.

Ha nincs víz, nemcsak a mezőgazdaság de az ipar is megsínyli, számos ágazatnak van szüksége vízre a termeléshez. A cégek áttelepülnek, nyomukban pedig munkanélküliség és még nagyobb szegénység marad. Elsőre talán nem is gondolnánk, milyen sokrétű a probléma.

Idén például az El Niño miatt szokatlan szárazság sújtotta az Egyesült Államok nyugati partját. A mezőgazdaságot kutakból még el lehetett látni, de a folyókra telepített erőművek már nem tudtak dolgozni, egész konkrétan áramhiány sújtotta az USA nyugati államait.

Központi völgy, 2015. április 7.
A farmok vizének csökkentése - Nincs víz = Magasabb élelmiszerárak! jelentésű felirat egy út menti táblán, a kaliforniai Központi völgyben 2015. április 7-én. Jerry Brown, Kalifornia kormányzója április 1-jén elrendelte az állam első kötelező vízfelhasználási korlátozását a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági térségében évek óta tartó súlyos aszály miatt. (MTI/EPA/Michael Nelson)
Szárazság Kaliforniában
Fotó: MTI/EPA/Michael Nelson

Egymilliárd menekült 2100-ig

De míg a gazdag országok meg tudnak birkózni egy-egy terület elsivatagosodásával, mint teszi azt például az USA vagy Spanyolország, a fejlődő államok számára teljesíthetetlen a feladat.

Mindent összevetve tehát a klímamenekültek problémáját nem úgy kell elképzelni, hogy éhes és szomjas emberek milliói ostromolják a fejlett országokat. Hanem a klímaváltozás következményeként az éhezés, a szegénység, a kilátástalanság számtalan konfliktust fog kirobbantani – ezek elől menekülnek majd az emberek.

Hányan és honnan? Benkő Dániel válaszai megdöbbentőek.

Ha nem sikerül drasztikusan visszaszorítani a globális felmelegedést, és az alkalmazkodásra sem fektetünk kellő hangsúlyt, az évszázad végéig, azaz 2100-ig sok százmillió, akár egymilliárd ember is lakóhelye elhagyására kényszerülhet. Vagyis klímamenekültté válik.

Afrikából, Ázsiából, a Közel-Keletről

Először is a tengerparti területekről az emelkedő vízszint miatt kell majd menekülni. A becslések szerint 2040-re évente 17500 km2 területet elnyelő óceánok százmilliókat veszélyeztetnek. Nem csak az apró szigetállamokban: Bangladesben például 17 millió ember él kevesebb, mint 150 centivel a jelenlegi tengerszint felett, és ne feledkezzünk meg Észak-Amerika, Dél- és Kelet-Ázsia part menti roppant metropoliszairól.

Másrészt a ma is eleve száraz vidékekről, mint Észak-Afrika vagy a Közel-Kelet, ahol a víz már most komoly konfliktusok forrása. Gondoljunk csak Izrael és szomszédai, Egyiptom és Szudán vagy Törökország és Szíria konfliktusára a vízért.

Harmadrészt pedig a nagy népsűrűségű területek lakói kerülnek bajba, ahol a mezőgazdasági termelés 5-10 százalékos csökkenése is az egekbe löki az élelmiszerárakat. Ilyen például a Gangesz és az Indus völgye, Kína tengerparti területei vagy a Nílus-mente.

A jövő tehát elég sötét, és amennyiben a szír konfliktust a vízhiányra vezetjük vissza, megállapíthatjuk: a klímamenekültek első hulláma megérkezett.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.