Közélet

Gyurcsány: A tévészékház ostromát Orbánnal egyeztetve szervezték

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 09. 15. 10:57

Szerinte "a Fidesz leg-leg-legfelső vezetői érintettek voltak".

“2006 ősze és a köztársaság válsága”. Ezzel a címmel írt véleménycikket a HVG-ben Gyurcsány Ferenc.

2006 ősze a harmadik köztársaság válsága volt. 2010 meg a köztársaság halála. És mindjárt az elején hozzáteszem, újabb, súlyosabb válság előszobája. Menjünk sorjában!

És a volt miniszterelnök megteszi. Saját szemszögéből ad értelmezési keretet a Magyar Televízió ostromához, saját őszödi beszédéhez, amelyről most azt írja, az a szembenézés és a vonakodás fájdalmas pillanata volt.

Mert hiába mondtam, hogy „nem azért kell politikusnak lenni, mert abból kurva jól meg lehet élni”, hanem az mert jobb világot akarunk a magyaroknak – ezt a szocialista frakcióban sokan nem értették. Vagy nem akarták érteni.

Gyurcsány a beszédét – minden kritika dacára – az elmúlt huszonöt év legtisztességesebbének nevezi.

Azt ugyanakkor elismeri, hogy az nemcsak ellenük, hanem a polgári Magyarország ellen is politikai atombomba lett ellenfeleik kezében.

A kiszivárogtatás és a kezdődő tüntetések brutalitása őt meglepte.

Ma már nyilvánvalónak tetszik, hogy szeptember közepén a televízió székháza előtt összegyűlt tömeg jelentős része nem spontán felháborodásának adott hangot. Bár biztosan voltak ilyenek is, a tüntetők erőszakos magját minden bizonnyal az orbáni jobboldal készítette fel és szervezte meg. A rendelkezésre álló, részben nyilvánosságra került, részben titkosított információk szerint a Fidesz legfelső köre a pártelnökkel egyeztetve készítette elő a zavargásokat.

Gyurcsány emlékeztet rá, hogy az akkor még Orbánt szolgáló Hír Tv sokáig többet tudott az utcai zavargásokról, mint a titkosszolgálat.

A Demokratikus Koalíció elnöke az azóta eltelt tíz év alapján nem hiszi, hogy drámák nélkül újra lehetne köztársaság. Nem akar polgárháborút, de abban sem bízik, hogy bármilyen választás összekovácsolná a magyarokat, akiknek züllik az országa. Szerinte csak nagyon sok gyötrelem árán lehet majd visszatérni Európához és a demokratikus értékekhez.

Ma 600-800 ember dolgozik itthon a KGB-nek

A DK elnöke szerint ma hatszáz-nyolcszáz KGB-ügynök dolgozik Magyarországon. Ez kétszer annyi, mint ahányan az ő hivatali idejében dolgoztak valamilyen minőségben az oroszoknak. Ez már abból a kötetből derül ki, amelyből részleteket idéz a legfrissebb Magyar Narancs. Az őszödi beszéd tízéves évfordulójára készült kötetben is beszél arról Gyurcsány, hogy létezik olyan titkosított jelentés, amely „tényszerűen arról ír, hogy az őszödi beszéd kiszivárogtatása utáni káosz előállításában a Fidesz legfelső vezetése is érintett” volt.

Szerinte a Fideszben jóval a nyilvánosságra kerülése előtt tudtak a beszédéről, amelyről Orbán Viktor pontosan tudta, mikor, hogyan fog kiszivárogni, és a Fidesznek érdemi szerepe volt az azt követő zavargások előkészítésében.

Erről azt tudom mondani: ma már tudom, hogy van a magyar államigazgatásban olyan államtitokká minősített papír, ami erről tényszerűen ír. És azt is tudom, hogy ennek van olyan másolata is, amit a fideszesek akkor sem fognak tudni eltüntetni, ha egyszer attól kell félniük, hogy kormányváltásra kerül sor, és az új kormány feloldja ezeknek a dossziéknak a titkosságát. Ezekből a jelentésekből pontosan kiderül, hogy a Fidesz leg-leg-legfelső vezetői érintettek voltak ebben a folyamatban.

Ezt akkor Gyurcsányék nem tudták, csak azt, hogy a Fidesz középvezetőinek egy köre is szervezte a zavargásokat. A Fidesz felső köreinek érintettségét ő 2010 után tudta meg, amikor már rég nem volt hivatalban.

A vízválasztók

A múlt héten Csizmadia Ervin az Élet és Irodalomban írt arról, hogy Orbán Viktor már korábban ismerte Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét. A Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője elemzésében visszaidézte, hogy tíz éve, szeptember 9-én jelent meg a Magyar Nemzetben Orbán Viktor cikksorozatának utolsó része. (Orbán Viktor első írása 2006. július 29-én jelent meg. A sorozat „A vízválasztó” címet kapta – a szerk.)

Szerinte egyértelmű, hogy e cikkeket Orbán – mintegy válaszul – Gyurcsány őszödi beszédére írta. De a dolog pikantériája, hogy a cikkek még az előtt jelentek meg, hogy a közvélemény az őszödi beszédet megismerhette volna. A szerző ezekben az írásokban nem leplezi le magát, nem teszi nyilvánvalóvá, hogy ismerné a beszédet. De persze – ahogy már sokan kimutatták – nem kétséges, mindent tud: a cikkek feladata e tudás birtokában „leleplezni” a baloldal és a Gyurcsány-kormány „szervezett politikai hazugságait”.

Csizmadia Ervin emlékeztetett rá, Orbánnak komoly helyzeti előnyt jelentett, hogy a közvélemény – e cikkek megírásakor – még  nem ismerte az őszödi beszédet, bár kockázatot is jelentett, hogy zártkörű információkra alapozva kellett megfogalmaznia azt, amit nyíltan nem akart. Az őszödi beszédet Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után az MSZP- frakció zárt balatonőszödi ülésén tartotta, Orbán Viktor első cikke július 29-én jelent meg a Magyar Nemzetben.

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.