Azt állította Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében, hogy az uniós vezetők majd a magyar településekkel közvetlenül akarnak megállapodni a menekültek befogadásáról. Brüsszel, ha nem boldogul a nemzetállamokkal, majd “boldogul a baloldali városokkal”, hogy ott hozzon létre “migránstelepeket”.
A miniszterelnök szavai újfent arról szóltak, hogy minél nagyobb félelmet keltsen az úgynevezett kötelező betelepítéssel szemben, annak valóságalapjától teljesen függetlenül. Ezt mondta a Népszavának Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint a kabinet a menekültválság kezdete óta azt sulykolja, hogy az ellenzék a migránsokkal van, amivel “belerántják” politikai ellenfeleiket egy magyarázkodó szituációba a saját választóikkal szemben.
Nemzetközi jogból elégtelen
Valki László nem tudja értelmezni a miniszterelnök kijelentését. A nemzetközi jogász a lapnak azt mondta, az Európai Unióban a tagállamok állnak jogviszonyban az EU vezető szerveivel, nem települések. Ha Magyarország történetesen mégis befogadná a korábbi európai tanácsi döntésben szereplő 1294 menekültet, a részletekről Brüsszelnek a kormánnyal kell megállapodnia, nem az egyes városokkal. A kormány jelölné ki azt a helyet, ahová a menekülteket el kellene helyezni.
Az egyik legnagyobb önkormányzati szövetség elnöke finoman mondva csúsztatásnak tartja, amiről a miniszterelnök beszélt. Gémesi György, Gödöllő független polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint Orbán mondata csupán a kampány része, még ha ez egy olyan kampány is, amitől „felfordul a gyomra”.
Már pénteken felelhet
Mint korábban a nol.hu megtudta, Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke felvette a kapcsolatot Orbán Viktorral, hogy tisztázza a magyar miniszterelnök a parlamentben elhangzott kijelentéseit. Martin Schulz az EU 27 tagállami vezetőjének pénteki pozsonyi találkozóján közvetlenül is magyarázatot kér az elhangzottakról, de az uniós tisztségviselők is megütközve fogadták a magyar kormányfő “brüsszeli cselekre” vonatkozó szavait.
Brüsszelben nem régiók vagy városok, hanem kormányok képviselői hozzák a törvényeket, együtt az Európai Parlamenttel. A menekültek unión belüli kötelező elosztásáról rendelkező határozatot is a tagállamok hagyták jóvá. Brüsszel nem szólhat bele, hogy az egyes országok hová telepítik a bevándorlókat.
Brüsszel nem tud róla, hogy döntött
Bár Orbán Viktor tényként beszélt arról, hogy az Európai Bizottság már döntött a kötelező betelepítési kvótáról, a testület a Magyar Nemzet megkeresésére közölte, csak egy javaslattal élt a biztosi testület. Azt az Európai Parlamentnek (EP) és az uniós állam- és kormányfőkből álló tanácsnak terjesztik elő.
Ebben sem a menedékkérők állandó szétosztásáról van szó, hanem egy „méltányossági” mechanizmusról, amelyet Brüsszel szerint csak akkor kellene alkalmazni, ha egy tagállamban aránytalanul sok a menedékjog iránti kérelem. A javaslatról az EP-nek és a tanácsnak (benne Orbán Viktorral – a szerk.) kell döntenie, és a menetrend is a két intézmény kezében van.
Kósa: “Most vadászaton vagyunk”
A Magyar Nemzetnek a Fidesz frakcióvezetője az állítólagos brüsszeli döntésről azt mondta:
Most vadászaton vagyunk. Már meghúztam a ravaszt, de a golyó még a csőben van. Akkor lehet azzal érvelni, hogy én nem is vadászok, mert az őz még él, a golyó még nem hagyta el a csövet. De azért bizonyos logikai szabályokból már ki lehet találni, hogy ez nagyon rövid ideig fog tartani.
Az uniós döntést kétségbe vonó ellenzéki véleményeket a „butaságnak és a zavaros beszédnek” a minősített eseteinek nevezte, hiszen a baloldali és liberális európai vezetők folyamatosan a betelepítési kvótákról beszélnek. Kósa Lajos szerint a népszavazás közjogi következménye lehet egy új törvény, az alkotmány módosítása, egy országgyűlési határozat is.
Vagyis Kósa Lajos szavai szerint a közjogi következmények nem is a népszavazás eredményétől függnek, hanem a brüsszeli eljárásrendtől, hiszen mást kell tenni akkor, ha az Európai Tanács elé kerül az ügy, ahol van esély a vétóra, és mást, ha az Európai Parlament mond valamit.
