Nemrég említettük meg az észak-koreai atomkísérletről szóló cikkünkben a Washington Post egy írását, aminek lényege, hogy a phenjani rezsim egyik fő bevételi forrása a vendégmunkáshada lett. Részben kényszermunkásként, teljesen izolálva, a bér néha kétharmadát is lenyúlva küldik ki észak-koreaiak tízezreit külföldre dolgozni.
Kim Dzsongun rendszerének az az előnye származik ebből, hogy valutához jut, nem is kevéshez, évi 300 millió dollárra teszik a bevételét. Számunkra a hírben az az érdekesség, hogy kiderült, a lengyeleknél kb. 150, Máltán 20 észak-koreai munkás dolgozott, de az atomkísérletek és a dél-koreai-amerikai lobbi miatt őket hazaküldték, vízumukat visszavonták.
Ha már a térségben más EU-tagállamok is igénybe vették Kim Dzsongun munkaerejét, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, valamint Dél-Korea budapesti nagykövetségénél is rákérdeztünk, hány munkásrról tudnak Magyarországon. A dél-koreai nagykövetség nem tud ilyesmiről, ezt írták, mielőtt a Külügyhöz irányítottak:
A Nagykövetségnek nincs róla tudomása, hogy dolgoznának Magyarországon észak-koreaiak (a Külügyminisztériumtól korábban kapott információk alapján).
A Külügy már érdekesebb választ közölt. Eszerint 2011 óta 86 észak-koreai vízumkérelmet fogadtak be a magyar külképviseletek (főleg a pekingi), ebből 62 főét adták ki. Munkavállalásit senki se kért. Érdekesség, hogy ilyet a Külügy nem is ad ki, szóval az még mindig benne van a pakliban, hogy feketén dolgoznak/dolgoztak itt (bár a Külügy nem tud Magyarországon munkát vállaló észak-koreaiakról). A Külügy még annyit írt:
A magyar kormányhoz nem érkezett magas szintű megkeresés észak-koreai részről munkások fogadásával kapcsolatban, vagy érdeklődés esetleges munkalehetőségek iránt.
