Közélet

Szentté avatás: magyar is lehet Teréz anya utódja

Rónyai Júlia
Rónyai Júlia

újságíró. 2016. 09. 05. 19:25

Több magyarral is találkozhatunk a boldoggá avatottak névsorában. Van köztük püspök, aki élete árán védte meg a nőket a nemi erőszaktól, herceg, aki kastélyában ingyen kórházat működtetett, és olyan apáca is, aki vállalta, hogy a zsidókkal együtt lőjék a Dunába. A szakértő szerint nem kizárt a szentté avatásuk, ám ahhoz több is kell, mint csodatétel.

Teréz anya vasárnapi szentté avatása senkit nem ért meglepetésként: a béke Nobel-díjjal kitüntetett misszionárius „a szegények angyalaként” ismert világszerte, arca még 19 évvel a halála után is előttünk van.

De tudjuk-e, ki volt és mit tett a magyar Bogdánffy Szilárd vagy Batthyányi-Strattmann László?

A boldoggá avatottak névsorán több magyar is szerepel. A szakértő szerint csekély esélyük van a szentté válásra, ahhoz ugyanis a csodatétel még csak a kezdet, de ki tudja?

Ingyen rendelt kastélyában „a szegények doktora”

Akár Teréz anya elődjének is tekinthetjük Batthyány-Strattmann Lászlót, aki ingyen kórházat hozott létre a kastélyában a szegényeknek. A legrégebbi, 1870-es születésű magyar boldoggá avatott dúsgazdag családból származott, unokatestvére után még a hercegi címet is elnyerte, a legfontosabb mégis a szegények megsegítése volt az életében.

Dunakilitin született, régi arisztokrata családban. Apja újranősült, édesanyját 12 évesen vesztette el, miután Ausztriába költöztek. Hogy ezek az élmények tették-e érzékenyebbé a szenvedés iránt, nem tudni, a vallással mindenesetre már orvosi tanulmányai során került újra kapcsolatba. Ekkor vette ugyanis feleségül a mélyen katolikus, hangzatos nevű Maria Theresia von Coreth zu Coredo und Starkenberg grófnőt, akivel összesen 13 gyermekük született.

Körmend, 2008. március 23.
Boldog Batthyány-Strattmann László földi maradványait érckoporsóban hozták Körmendre boldoggá avatásának 5. évfordulóján. Húsvétvasárnap késő éjszakáig, s másnap délelőtt egyénileg és közösségileg is lesz lehetőség imára a boldoggá avatott ereklyéje előtt. A szentmise befejezése után viszik vissza a földi maradványokat a németújvári templomba. 
MTI Fotó: Czika László
Fotó: MTI/Czika László

1902-ben Batthyány-Strattmann már 25 ágyas privát kórházat működtetett az ausztriai Kittsee-ben, ami aztán az első világháború során kibővült, hogy sebesült katonákat lásson el. A család eközben visszaköltözött az orvos unokatestvérétől örökölt körmendi kastélyba.

Itt rendezte be praxisát, ahol ingyen fogadta a szegényebb betegeteket, így hamarosan ráragadt a „szegények doktora” név. 

Később a kastély egy szárnyát szemészetté és kórházzá alakíttatta. 1931-ben hunyt el, hosszú betegség után. Habár boldoggá avatása már 1944-ben felmerült, II. János Pál Pápa volt az, aki 2003-ban sort kerített rá. Öt évvel később testvériség alakult a bécsi érsek kezdeményezésére, hogy szentté avathassák.

Elállta a katonák útját, hogy megmentse a nőket

Komoly példát mutatott emberségből a segesvári születésű Altorjai báró Apor Vilmos (1892-1945). A győri püspök a második világháború idején először a zsidóüldözés ellen lépett fel, majd nőket fogadott az otthonába, hogy megvédje őket a nemi erőszaktól. Utóbbiért az életével fizetett.

1944-ben a Gestapo győri székhelyére is ellátogatott, hogy a győri zsidók gettóból történő szabadon engedését kérje. Még a náci katonai vezetőséggel is tárgyalni próbált. Szavai nem is lehetnének aktuálisabbak:

Aki megtagadja a kereszténység alaptörvényét a szeretetről és azt állítja, hogy vannak emberek és csoportok és fajták, melyeket gyűlölni szabad, és azt hirdeti, hogy az embereket kínozni szabad, legyenek azok akár négerek, akár zsidók, az bármennyire kérkednék is azzal, hogy keresztény, olyan, mint a pogány és nyilvános bűnös.

Végül azonban nem a nácik vetettek véget az életének. A püspök 1945. március 8-án, Nagypénteken ajánlotta fel győri otthonát a szovjet megszálló csapatok ellen menekülő nőknek és gyerekeknek.

Amikor a Vörös Hadsereg katonái megszállták a házát, hogy nőket erőszakoljanak, Apor igyekezett elállni az útjukat. Ezt a pillanatot őrzi a szobor, amit a tizenkettedik kerületi, róla elnevezett Apor Vilmos téren láthatunk.

Győr, 2012. november 9.
Boldog Apor Vilmos vértanú püspök bronzszobra a győri Püspökvár kertjében az aavatási ünnepségen 2012. november 9-én. Az Apor Vilmos utolsó lakóhelyénél álló szobor Lebó Ferenc 2011-es alkotása.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A katonák Aport agyonlőtték, ám a nőket sikerült megvédenie. II János Pál 1997-ben avatta boldoggá.

Kivégzői szemébe nézett, keresztet vetett

Egészen haláláig megtartotta a szeretet parancsát, mondta Schweitzer József rabbi Salkaházi Sáráról (1899-1944), akit a nyilasok a jeges Dunába lőttek.

Salkaházi Kassán született, német származású volt. Eleinte a Schalkláz nevet viselte, amit a nácik ellen tiltakozásul változtatott meg. „Önfejű, akaratos, fiús”, jellemezte a testvére a lányt, aki újságírói végzettséget szerzett, eljegyezték és egy időben még ateista nézeteket is vallott, mielőtt végül az apácaság mellett döntött.

Budapest, 2006. szeptember 17.
Szentkép Salkaházi Sáráról boldoggá avatási szertartásán a budapesti Szent István-bazilika előtt. Salkaházi Sára szociális testvért a II. világháború végén gyilkolták meg a nyilasok, mert részt vett az üldözöttek mentésében.
MTI Fotó: Földi Imre
Fotó: MTI/Földi Imre

Jelentkezett a Szociális Testvérek Társasága nevű rendbe, amely először be sem akarta fogadni a túl modernnek tűnő, láncdohányos újságírónőt. Salkaházi azonban igazi törtetőnek bizonyult: hamarosan megszervezte a szlovák Katolikus Nőegyletet, a Nemzeti Nőmozgalmat is megalapította, később pedig női otthonokat teremtett.

A második világháború idején Salkaházi megnyitotta a Bokréta utcai munkásnőotthont a zsidóknak, ahol magukat munkásnak kiadva elbújhattak az őket üldöző nyilasok elől. A háború végső hónapjaiban több száz zsidónak adott menedéket, közülük körülbelül százat maga látott el. Ekkor esküt tett, hogy ha a Szociális Testvérek Társaságának sikerül megúsznia a háborút, hajlandó feláldozni magát – az eskü szövege máig megvan a naplóiban.

Fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek – különösen az öregek, betegek, és gyengék életéért és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg az ő életüket és kíméld meg őket a megkínoztatástól, fenyegetésektől, mondta felajánló imádságában.

Ezt az ígéretet be is tartotta, miután lebuktatta a hatóságok előtt a házban dolgozó nők egyike. A bejelentésre a nyilasok négy zsidót hurcoltak el, a többieket megmentették hamis papírjaik.

Salkaházi nem tartózkodott a házban a razzia idején, így akár el is menekülhetett volna. Ő azonban a visszatérés mellett döntött. A foglyokkal együtt őt is a Dunába lőtték 1944. december 27-én. Mielőtt megtörtént volna, a kivégzők felé fordult, a szemükbe nézett, majd keresztet vetett. A testét soha nem találták meg, a gyilkosságokra csak az 1967-es zuglói nyilasperben derült fény.

Boldoggá avatását 2006-ban Erdő Péter bíboros végezte a Bazilika előtt. Ha szentté avatnák, ő lenne az első magyar női szent, aki nem királyi család tagja.

Megtagadták tőle az orvosságot, mert kitartott a hite mellett

Bogdánffy Szilárd Feketetó községben született, ami ma már a szerbiai Vajdaság része. Kitűnő eredményekkel került a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe, onnan pedig Nagyváradra, ahol felszentelték. 1938-tól lelki vezető és hittanár is lett, akkora népszerűségre tett szert a helyi fiatalok körében, hogy a román hatóságok nem nézték jó szemmel: koholt váddal letartóztatták és Magyarországra toloncolták. Amikor Nagyváradot ismét Magyarországhoz csatolták, visszatérhetett.

Bogdánffy végig szembeszállt a hatalommal és kitartott a hite mellett. Ezt először a nyilas hatalomátvételt követően bizonyította, amikor kivette a részét az üldözöttek mentéséből.

Miután pedig Romániában államosították az egyházi iskolákat, titkos szemináriumokat szervezett a papnövendékeknek, hogy biztosítsa az utánpótlást. Eközben egyre nagyobb mértéket öltött az egyházüldözés. Mivel sejteni lehetett, hogy a püspököket a román hatóságok előbb-utóbb letartóztatják, 1949 februárjában titokban szentelte püspökké a bukaresti érsek.

Nagyvárad, 2010. október 30.
A boldoggá avatott püspök portréjának leleplezése a nagyváradi római katolikus székesegyházban tartott szertartáson, ahol boldoggá avatták az 1953-ban börtönben meghalt Bogdánffy Szilárd egykori vértanú püspököt.
MTI Fotó: Oláh Tibor
Fotó: MTI/Oláh Tibor

Amikor az új, kommunista kormányzat a római katolikus egyház felszámolása mellett döntött Romániában, Bogdánffyt is megkörnyékezték, hogy vegyen részt egy független egyház létrejöttében. Ő azonban nyíltan szembeszállt és megtagadta az együttműködést, így letartóztatták.

A következő négy évben kínzások közt járta végig a rettegett romániai börtönöket.

El lehet viselni – mondta, amikor ezekről kérdezték.

A börtönben is megtalálta a módját, hogy embertársai segítségére legyen. Kenyérdarabokat vagy cigarettát adott nekik, de olyan is volt, aki helyett zsákot cipelt, amiért az őrök többször is bántalmazták.

1953-ban koncepciós perben 12 év kényszermunkára ítélték, ám erre már nem került sor: legyengült a kínzások hatására, egy kezeletlen tüdőgyulladásba halt bele a nagyenyedi börtönben.

Habár a rabok jogosultak voltak az orvosi ellátásra, Bogdánffytól az orvos megtagadta a gyógyszert, arra hivatkozva, hogy nem tartja őt érdemesnek a gyógyulásra.

1953 október 2-án hunyt el, 2010-ben Nagyváradon avatta boldoggá XVI. Benedek pápa küldötte.

Nem kizárt a szentté avatás

A boldoggá avatás első feltétele, hogy a személy környezete úgy ítélje meg, mennyországra méltó életet élt. Ilyenkor a helyi püspök kezdeményezhet úgynevezett szentté avatási pert, mondta Fejérdy András történész a 24.hu-nak.

Ez hatalmas tényanyag, tanúkat, tisztelőket, ellenségeket egyaránt meghallgatnak hozzá. Amikor a Vatikán elé kerül, történész bizottság ír a dokumentumok alapján kritikai életrajzot. Ezután pedig külön szakértőkből álló, vegyes bizottság értékeli, erényes életet élt-e az illető.

Mindez szükséges, ám még mindig nem elégséges a boldoggá avatáshoz. Ehhez most már egy csoda is kell: általában olyan gyógyulás, amire nincs orvosi magyarázat, és bizonyíthatóan az adott személyhez folyamodott a beteg.

A vértanúk, így Salkaházi Sára, Apor Vilmos és Bogdánffy Szilárd esetében csodára nincs szükség. Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásához elfogadtak egy csodát: egy daganatos beteg gyógyulását sikerült elérni. Ez azonban nem az orvos élete során történt.

Csodának számít az is, ha valaki az adott személyhez imádkozva gyógyul meg. Ez pedig lehet akár több száz évvel annak halála után is.

Hogy lesznek-e a mi boldogjainkból szentek? Nem kizárt, de nem is túl valószínű, mondta Fejérdy. A két eljárás között azonban lényegi különbség nincsen, új bizonyítékokra már nem lenne szükség. Mind a szentté, mind a boldoggá avatás annak bizonyítása, hogy az illető üdvözült, az üdvözült állapotban pedig nincsenek fokozatok.

A különbség inkább, hogy míg a boldogok inkább helyi és nem egész világra kiterjedő tiszteletnek örvendenek, a szentek az egész világegyház előtt ismertek. Bekerülnek a liturgikus naptárba is, míg a mieink csak a magyar egyházi naptárban szerepelnek.

Több tisztelő, nagyobb ismertség kéne a szentté avatási procedúrához, ezért valószínűleg erősebb lobbi is. Nem túlzás tehát azt mondani, boldogból szentté válni leginkább népszerűségi kérdés.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.