Two workers weld part of the galvanized steel fence being built along the length of the border between the United States and Mexico in 1979. The fence, intended to keep illegal aliens from crossing into the US, is known as the "Tortilla Curtain." (Photo by © Stephanie Maze/CORBIS/Corbis via Getty Images)
Közélet

Trump nem Orbán, a fal nem határzár, a mexikói pedig nem migráns

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2016. 09. 01. 17:26

Korábban a témában:

A könnyű megfejtések és egyszerű üzenetek korában az ember azt hinné, hogy a fal fal, a bevándorló bevándorló, de nagyot tévedne, mert már a bevándorlás sem a régi. Illetve tulajdonképpen nem is arról van szó, hogy nem a régi, hanem, hogy mindenhol egészen más. Hiába lehet szimpatikus Orbán Viktor számára Donald Trump ötlete, hogy egy hatalmas vasbetonfalat húzzanak az amerikai-mexikói határra, hiába tekintünk úgy Trump falára, mint a magyar gyoda (műszaki határzár, vagy közismertebb nevén határőrizeti célú ideiglenes kerítés) testvérére, nem az. Sőt!

Nagy falat

Donald Trump akkor ígérte meg, hogy ha elnök lesz, falat építtet a mexikói határra (amit aztán kifizettet Mexikóval), amikor az elnökjelöltsége még csak kósza gondolatként merült fel, igazából csak a saját fejében. Ez volt az első igazi botránya, a trumpizmus alapköve, a post-truth politics (szaknyelven így hívjuk a hazugságot, aminél nem gáz, ha rajtakapnak) kiáltványa.

Annyian és annyiszor kötöttek már bele a falba, hogy akár le is dőlhetett volna, ha állna. De nem áll, és valószínűleg nem is fog állni soha, bármennyien is reménykednek benne. A fal nem érné meg az árát, olyan sok pénzbe kerülne, és annyira nem lenne semmi értelme.

És itt, mintha csak a határzárat vágnánk át, vissza is térhetünk a magyar és az amerikai határ hasonlóságaira. Az a fal, amit a déli határ mentén a magyar kormány ideiglenesen felhúzott, hogy visszaszorítsa a menekülteket, az Egyesült Államok és Mexikó határán gyakorlatilag már áll.

Ott járnak, ahol a határ se zár

A két ország határa kicsivel több, mint háromezer kilométer, ebből ezer kilométeren létezik fizikai határzár, kerítéssel, ráccsal, stb. A maradék kétezer kilométeren virtuális határzár van, mozgásérzékelőkkel, radarokkal, éjjellátókkal, mindennel, amit csak oda lehet rakni. A fizikai zár pedig nem összefüggő fal, hanem rövidebb kerítésrészek a frekventált és lehetséges átkelőhelyeknél.

Ahol a madár se jár, ott mozgásérzékelő van, ahol meg út, ott kerítés.

Ismétlem, ez a létező fal, nem a képzelt. A Trump-féle képzelt fal – amennyire eddig tudjuk – egy tömör, egybefüggő, tízméteres vasbeton fal lenne óceántól óceánig, a cechhet pedig a mexikóiak állnák.

EL PASO, TX - JUNE 26:  U.S. Border Patrol Agent Patrick Berry (R) inspects a hole that had just been cut in the fence along the US-Mexico border June 26, 2007 in El Paso, Texas. The Border Patrol is nearly constantly repairing holes cut and torn in the fences separating the US and Mexico. According to Majority Leader Harry Reid (D-NV), the Senate took a step closer to passing comprehensive immigration legislation today that could possibly grant 12 million people living in the United States "a pathway to legalization."  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Getty Images / Chip Somodevilla

Szóval a létező fal hasonló, mint az, ami a déli magyar határon is van, de több technikával és kevesebb fizikai akadállyal. Ezek ugyanis kevésbé hasznosak, mint a virtuális kerítés maga.

Minek mentek oda?

És akkor térjünk rá a nagy különbségre a két fal között. A kultúrák összecsapásaiért rajongók kedvéért elmondom, hogy a magyar-szerb határon működő zár Magyarországtól valóban idegen kultúrájú embereket szeretne az országon kívül tartani. Az amerikai viszont nem ilyen. Ott húztak egy kerítést egy kultúrájában heterogén, de inkább latin terület közepére. Ott van ugyanis az amerikai határ, azért kellett oda felhúzni. De nem mindig volt ott.

A mexikói Twitteren (nem konkrétan a Twitter mexikói, csak a felhasználók) mostanában azon nevetgélnek, hogy rendben, jöhet az amerikai fal, elküldik nekik a terveket, hol kellene felhúzni. A két ország határa ugyanis az évszázadok során – finoman fogalmazva is – fluid volt.

Az ezernyolcszázas évek elején, amikor Mexikó elnyerte függetlenségét Spanyolországtól, még egész Új-Mexikó, Arizona, Kalifornia és Texas Mexikó része volt. A határok ezután pár évtizeddel tolódtak el a terjeszkedő Egyesült Államok felé.

Latino means no

Így lehetséges az, hogy a terület, amely az Egyesült Államok Mexikóval határos, déli része, előbb volt latino, mint latinóktól rettegő fehér. Sőt, annyira durván sok amerikai emigrált az akkor még Mexikóhoz tartozó Texasba, hogy a mexikói kormánynak be kellett tiltania az Egyesült Államokból érkező bevándorlást. (Aztán ez a dolog megfordult a bevándorlókkal telített, független Texas alapításakor, alig hat évvel később.) Sőt, egészen a XX. század második feléig tényleg létezett egy iszonyatosan komoly bevándorlási hullám a határ menti területekre,

csak nem Mexikóból, hanem az Egyesült Államokon belülről.

Az északibb és keletibb államokból rengetegen költöztek le délre a jó idő és a golfpályák kedvéért, mostanában pedig még egy erősebb kreatív migráció is létezik New Yorkból Los Angeles felé. A délre költözők viszont magukkal vitték északról a konzervativizmusukat és ellenszenvüket, ami a területen évszázadok óta élő spanyol ajkú családokat érzékenyen érintette.

Tízmillió bevándorló országa

Egyébként ettől a ténytől függetlenül, a bevándorlás nem kitalált probléma, tízmilliónál is több, dokumentumok nélküli, illegális bevándorló él Amerikában, és illene velük kezdeni valamit. Ami az egész kérdést érdekessé teszi, hogy a legújabb felmérések szerint még csak nem is azok támogatják igazán a bevándorlás elleni szigorúbb fellépést, akik konkrétan együtt élnek a bevándorlókkal, hanem azok, akik rettegnek attól, hogy együtt kell majd velük élni.

ROMA, TX - AUGUST 16:  Detained  immigrants are led through the brush after being captured by U.S. Border Patrol agents on August 16, 2016 in Roma, Texas. Border security has become a main issue in the U.S. Presidential campaign, as Republican Presidential candidate Donald Trump has promised to build a wall, at Mexico's expense to fortify the U.S.-Mexico border.  (Photo by John Moore/Getty Images)
Getty Images / John Moore

A leginkább bevándorlásellenes és trumpbarátabb konzervatívok pont, hogy nagyon homogén, fehér környékeken élnek, és úgy néz ki, még csak nem is mindannyian szegények, a vagyoni helyzetük különböző. A Trumpot támogató bevándorlás-ellenesség inkább preventív idegen-ellenesség, amivel eleve el szeretnék kerülni a találkozás lehetőségét.

De ezt egy olyan területen nehéz lesz elérni, ahol több évszázaddal régebb óta élnek mexikóiak, spanyolok és latinok, mint fehérek.

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.