Közélet

Nem a népszavazáson fog múlni, hogy be kell-e fogadnunk valakit

Az ugyanis nem köti az uniós intézményeket. Van viszont perünk, és az újabb kvótajavaslatokat az EU-ban is próbálják a szőnyeg alá söpörni.

Az október 2-i népszavazásnak nincs jogi következménye, ez már a referendum bejelentése óta nyilvánvaló. A 444 összefoglalójában emlékeztet: jelenleg egyetlen kvótakényszer van, ami jövő októberéig 1294 ember fogadását írja elő, de az igazságügyi miniszter is elismerte, hogy erre nem vonatkozik a népszavazás. Újabb befogadásról a tagállamok vezetőit tömörítő Európa Tanács dönthet, ezt viszont nem kötik tagállami népszavazások.

Völner Pál, az igazságügyi minisztérium államtitkára a Magyar Időknek azt mondta: ha a nemek nyernek a népszavazáson, törvényben rögzítik, hogy „migránsok” betelepítésére csak akkor kerülhet sor, ha az Országgyűlés hozzájárul. Ám ebben az esetben az Európai Bizottság az unió bíróságához fordulhat arra hivatkozva, hogy uniós jogalkotási feladatot utaltak nemzeti hatáskörbe. Ekkor elrendelhetik a törvény visszavonását, és ha a parlament ennek nem tesz eleget, naponta emelkedő pénzbüntetést vethetnek ki Magyarországra.

A 444 azt írja, ennek a magyar kormány is tudatában van, olyannyira, hogy értesülésük szerint Völner maga nyugtatta meg az Európai Bizottság egyik emberét, hogy amit a Magyar Időknek mondott, az a kampány politikai túlzása és nem kell komolyan venni.

Ami a népszavazással szemben valóban számíthat, az az, hogy Magyarország az Európai Unió bíróságán megtámadta a kötelező áttelepítésről hozott eddigi egyetlen döntést, és azt akarja kimondatni a bírósággal, hogy a tanács ilyet nem írhat elő, mert túlmegy az uniós intézmények hatáskörén. Ha ebben a perben a magyar kormány győz, akkor valóban elérheti, hogy ne legyen többé kötelező kvóta, és az érvényben lévőt se kelljen betartani. Ha veszít, akkor viszont a népszavazástól függetlenül is előírhatnak további kvótákat.

Az ugyanakkor bizonytalan, hogy az 1294 főn felül lesz-e olyan menekült, akinek a kötelező befogadását előírnák. Az erre vonatkozó javaslatot a korábbi holland soros uniós elnökség nem vette a tanács napirendjére, a mostani soros elnök Szlovákia pedig várhatóan erősen felpuhítja, és még az sem kizárt, hogy el is veti a tervet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik