Közélet

Kétszeresen is csapdahelyzetet teremt az októberi népszavazás

Reiner Roland
Reiner Roland

politikai elemző. 2016. 08. 22. 07:04

Múlt szombat óta hivatalosan is az október 2-i népszavazás kampányidőszakában vagyunk, egyelőre azonban több hír szólt arról, milyen összeállításban tervez kampányolni a baloldali ellenzék, mint arról, hogyan, milyen üzenettel fogja rávenni szavazóit: ne vegyenek részt a voksoláson. Abban ugyanis egyetértés van az MSZP, DK, Együtt és PM között, hogy a helyes, követendő magatartás a távolmaradás: ezzel kívánják elérni, hogy a népszavazás érvénytelen legyen.  Sőt, lényegében az indoklás is megegyezik: a kvótanépszavazás valójában az Európai Uniós tagságról szól, Orbán ki akarja vezetni az országot az Unióból, a baloldali pártok viszont maradáspártiak, így az otthonmaradásra buzdítanak.

Függetlenül attól, jó stratégiának tartjuk-e a bojkottot és megfelelő üzenetnek az ahhoz tartozó érvelést, elsőre nehéz megérteni, miért nem kampányolnak már napok óta az ellenzéki pártok – közösen. A jelek szerint a kvótanépszavazás kétszeresen is csapdahelyzetet teremtett: önmagában a kérdés, illetve annak megfogalmazásával a Fidesz kényszerhelyzetbe hozta a baloldali ellenzéket (és a Jobbikot is, mely nem tud saját álláspontot megjeleníteni, így tulajdonképpen a kormánypárt mellett fog kampányolni). A másik nehézséget azonban a baloldal maga hozta létre – pontosabban örökölte meg saját, 2014-es önmagától.

Az együttműködéstől való félelem, az Orbán-kormány leghangosabb, legerősebb, legkövetkezetesebb ellenfelének pozíciója, a baloldali szavazókat legjobban megszólítani képes párt – ezek mind-mind állandó szempontjai és motivációi a kisebb és nagyobb baloldali pártoknak.

E pártok még az egyetértésben is versengenek, egyazon üzenet mellett is úgy érzik, meg kell magukat különböztetni legalább a szereplők egy részétől.

Az elmúlt napok nyilatkozatai és a körvonalazódó együttműködések alapján a kvótakampányban mutatott stratégia mintha a későbbi, 2018-as indulásról is szólna. Az Együtt, PM és a MOMA együttműködése, míg a másik ágon az MSZP és a DK másfajta közös kampánya (kiegészítve a Liberálisok teljes különutasságával) tulajdonképpen egy potenciális indulási forgatókönyv tesztje is lehetne. Ezt erősíti a kezdeti bizonytalanság, zavarodottság is a kommunikációban: az MSZP budapesti elnöke, Kunhalmi Ágnes a két párt valamilyen újraegyesülését is elképzelhetőnek tartja (amivel a jelek szerint pártjában sokan nem értenek egyet), eközben a DK szóvivője, Gréczy Zsolt úgy véli, hogy az MSZP-nek még van bőven tennivalója szavazóinak meggyőzését illetően. Nagyjából így képzelnénk el, ha a két párt megpróbálna megegyezni valamilyen közös indulásról, ám a „tényleges” kampányt még a kiforratlanság és az egyéni megnyilvánulások dominálnák.

Még ha a kezdeti jelek inkább az együtt kampányolás nehézségeit mutatják, illetve erősítik a baloldal széthúzását, a kvótanépszavazás valódi lehetőség arra, hogy a 2014-es választásoktól kellően eltávolodva, de a 2018-as választásoktól még megfelelően messze, az ellenzéki pártok egy országos politikai eseményen, élesben teszteljék, milyen formában képesek, hajlandóak együttműködni egymással. Ráadásul a mostani helyzet bizonyos szempontból könnyebb, hiszen nemcsak a cél közös (érvénytelenné tenni a népszavazást), de ezúttal egyetértés van a stratégiát illetően (bojkott, távolmaradásra biztatni).

Ilyen körülmények között tulajdonképpen minden párt tesztelheti, hogyan tud önállóan, vagy részben együttműködve lefolytatni egy országos kampányt: mennyire enged beleszólást más pártoknak a döntésekbe, hogyan képesek adott esetben párton belüli konfliktusokat kezelni és végül, a népszavazás eredményét hogyan értékelik majd. A földügyi népszavazás sikertelen aláírásgyűjtése miatt az őszi politikai szezon meghatározó eseménye már biztosan az október 2-i kvótanépszavazás lesz, a baloldal számára éppen ezért ez a pont lehet az, ami javíthat a jelenlegi bizalomhiányos, töredezett állapoton.

Ha sikerül érvénytelenné tenni a népszavazást és ezt az eredményt a pártok közös sikerként tudják beállítani maguk és választóik számára, úgy ez új lendületet adhat arra nézve, hogy az ellenzék – minden belső és külső nehézség ellenére – képes hatékonyan fellépni, ha igazán nagy a tét.

Addig azonban még több hétnyi valódi kampányidőszak áll a baloldal előtt: fokozódó kormányzati nyomással, a részvételre és igennel szavazásra buzdító – és ezért fokozott médiaérdeklődésre számot tartó – Liberálisokkal és nem utolsósorban a Kétfarkú Kutyapárt plakátkampányával is szembe kell nézniük. Egy, a tavalyi adománygyűjtés sikeréhez hasonló összeggel ugyanis a viccpárt láthatóságban akár fel is veheti a versenyt az ellenzéki pártokkal: 2015 júniusában összegyűlt mintegy 33 millió forint az akkori ellenkampányra, a tavalyi évben ennél csak az MSZP kapott több adományt a baloldali, liberális ellenzéki pártok közül – természetesen e pártok elsősorban az állami támogatásból működnek. Ráadásul a Kétfarkú Kutyapárt kampánya elvileg nem is a bojkottra, hanem az érvénytelen szavazásra buzdít (ami technikailag ugyanazt éri el, hiszen a népszavazás érvényességébe csak az érvényes szavazatok számítanak) – választói szemmel ugyanakkor mégis egy különböző, megkülönböztető üzenet.

A baloldali ellenzék számára tehát az október 2-i népszavazásig tartó időszak külső és belső kihívásokkal teli bő egy hónap lesz: az eredmény és a kampány maga döntően befolyásolja majd, milyen felkészültségi állapotban fordulnak rá a 2018-as választásokig tartó másfél évre. Egy sikeres bojkottkampány, aminek a végén a pártok nem azt mérik, kinek a sikere, hanem közösen tudják értékelni az elért eredményt, megalapozhat egy későbbi, ügy-alapú együttműködést. Ha azonban a kampány a népszavazás helyett kizárólag a baloldali pártok egymáshoz való viszonyáról szól, úgy az akár a jelenleg parlamenten kívül formálódó erőket hozhatja helyzetbe –

végső soron akár egy viccpártot is.  

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.