Kállósemjén, 2013. szeptember 9.
Vacsorázik a család: Dirbász Adrienn, Vass Viktor (k) és gyermeke: Lipkovics Tamás a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Kiscsere tanyán  2013. szeptember 8-án. A Kállósemjén és Nagykálló között fekvő tanyán nincs áram, a világításhoz  petróleumlámpát, mécseseket és fáklyákat használnak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Közélet

Nem mindegy, hogy elvitelre vagy fogyasztásra vesszük meg a rántott húst

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 08. 18. 07:00

Néhány hónap és nem lesz mindegy, hogy elvitelre vagy helyben fogyasztásra vesszük meg a rántott húst. Más lesz ugyanis az áfakulcsa. Erre oda kell majd figyelniük a vendéglátósoknak. Elvileg olcsóbb is lehet emiatt, ha az étteremben, büfében fogyasztjuk el az ételt.
Korábban a témában:

A parlament döntése értelmében 2017 januárjától a vendéglátásban 27 százalék helyett 18 százalékos lesz az áfakulcs, majd 2018-tól már csak 5 százalékos.

A változás – adószakértők szerint – problémát jelenthet, mert kérdés, hogy mi számít majd (a NAV álláspontja szerint) vendéglátásnak, és mi nem.

Még néhány hónap és már nem lesz mindegy, hogy elvitelre vagy helyben fogyasztásra vesszük meg a rántott húst. Jó lesz, jó lesz ez, csak bele ne bolonduljunk…

– fogalmazott Ruszin Zsolt adószakértő.

Déja vu

Valami hasonló szituáció ismétlődik meg, mint 2009-ben a cukrászdák esetében. Csak ott fordított volt a helyzet: az elvitelre vásárolt sütik áfája lett alacsonyabb (18 százalék), míg a helyben fogyasztottaké (mivel azokhoz szolgáltatás is jár, így szolgáltatásnak számítanak) magasabb (akkor még 25 százalék, azóta) 27 százalékos.

Mint az adószakértő írja, a cukrászok apránként megoldották „Rigó Jancsi problémáját”: a gyakorlatban szétválasztották a vendéglátást és az elvitelt.

Megkérdeztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), mire lehet számítani januártól a vendéglátásban. Azaz, hogy minden elvitelre adott termék (étel és ital) magasabb kulccsal adózik-e, mi ennek az oka, illetve hogy van-e más körülmény, ami befolyásolhatja az áfakulcsot azon kívül, hogy elvitelre lesz-e a termék vagy helyben fogyasztva?

A fő szabály

Az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomban (a szolgáltatási jegyzékben [SZJ] 55.30.1 alatt szerepel)

  • 2017. január 1-től – az általános forgalmi adóról szóló törvény (82. § (3) szerint 18 százalékos (= kedvezményes adómérték),
  • 2018. január 1-től kezdődően pedig (82. § (2) 5 százalékos adómértéket kell alkalmazni (= kedvezményes adómérték).

Viszont annak eldöntéséhez, hogy a különböző vásárlási és fogyasztási szituációk milyen áfaelbírálás alá esnek, figyelembe kell venni az EU-irányelvet, és annak végrehajtási rendeletét – válaszolta a NAV megkeresésünkre.

Eszerint az általános forgalmi adó rendszerében kizárólag olyan étel/ital értékesítések minősülhetnek éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatásnak, melyeket (függetlenül attól, hogy az adott esetben a termékek fuvarozására sor kerül-e vagy sem) az azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatások kísérnek.

Termékértékesítés vagy szolgáltatás?

Az előbbiekből következik tehát, hogy az ételek/italok értékesítései önmagában véve (tehát kiegészítő szolgáltatások hiányában) még nem merítik ki az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatás fogalmi elemeit. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételei ilyen jogcímen az ún. „helyben fogyasztott” ételek/nem alkoholtartalmú italok értékesítésekor teljesülhetnek.

Olyan esetekben viszont, amikor az ételt/nem alkoholtartalmú italt a csomagolást – és esetlegesen a futáros kiszállítását – követően más helyszínen fogyasztják el, akkor az értékesítő az áfatörvény szerint (9. §) termékértékesítést valósít meg, mely a rá vonatkozó adómérték (jelenleg 27 százalék) figyelembevételével adózik.

Ruszwurm cukrászda bejárata. Rátonyi Róbert színművész, Dalos László szerkesztő és Csákányi Lászó színművész. Forrás: Fortepan.hu

Ételkiszállításnál marad a magasabb áfa

Az adóhatóság szerint tehát abban az esetben sem beszélhetünk arról, hogy biztosítva lennének a megrendelt menü helyben, azonnali fogyaszthatóságát lehetővé tevő mellékszolgáltatások, amikor a termék(ek)et futár igénybevételével szállítják ki, házhoz. Ezért ilyenkor is termékértékesítésről lehet szó, magasabb áfával.

A NAV itt megjegyezte: ha a termékeket a megrendelő részére elfuvarozzák, ebben az esetben nem valósul meg postai szolgáltatás nyújtása. (Ami egyébként alanyi áfamentes.)

Olcsóbb lehet a helyben fogyasztott rántott hús

Mindez azt jelentheti, hogy januártól hátrányba kerülhetnek az ételkiszállítással foglalkozó cégek a hagyományos, helybeni kiszolgálást nyújtó büfékkel, éttermekkel, vendéglátóhelyekkel szemben. Hiszen ha alacsonyabb az áfa, akkor elvileg olcsóbb lehet az étel/alkoholmentes ital. Feltéve, hogy nem nyelik le a szolgáltatók az áfacsökkentést. És ez versenyelőnyt jelenthet nekik.

Ha pedig egy étteremben helyben fogyasztás és kiszállítás is lehetséges, akkor olcsóbb lehet a rántott hús helyben fogyasztva, mintha házhoz hozatjuk. Feltéve, hogy az étterem két árat alkalmaz. Mert azt is megteheti, hogy a fogyasztói árban nem tesz különbséget – de ekkor neki kell lenyelnie a kivitelre felszámítandó magasabb áfát.

A helyben kavart limonádé kevesebbet adózik, mint a dobozos citromos üdítő

A jogszabály a (nem alkoholtartalmú) italoknál azt is kiköti, hogy a kedvezményes áfakulcs csak a helyben elkészített termékekre vonatkozhat.

Ez azt jelenti, hogy a vendéglátóhelyen előállított limonádé, szörp, (nem alkoholos) koktél, de a gépi üdítő is lehet kedvezményes adózású. Viszont a vendéglátás keretében változatlan formában továbbértékesítendő dobozos, palackozott üdítőkre nem alkalmazható a kedvezményes adómérték. Az alkoholtartalmú italok pedig eleve szóba sem kerülhetnek az alacsonyabb áfakulcsnál.

Az ételeknél azonban nem kritérium a helyben készítés.

Vagyis a szóban forgó kedvezményes szabályozással érintett termékek körébe általános érvénnyel valamennyi olyan étel besorolható (függetlenül azok elkészítési helyétől), melyeket az étkezőhelyi vendéglátás keretében fogyasztunk.

McDrive és társai

Rákérdeztünk, mi a helyzet, ha pl. gyorsétterembe megyünk, de nem ülünk be, hanem csak az autónkkal odagurulunk a megfelelő helyre, megrendeljük az ételt, majd elhajtunk és máshol esszük meg.

A NAV válasza szerint amikor az étel/nem alkohol tartalmú ital értékesítésére olyan rendszerben kerül sor, melynek keretében a vendég azt a gépkocsiban tartózkodva rendelheti meg a vendéglátóhely erre a célra kialakított külső kiszolgálópultjánál, azonban a termék(ek) átvételét, illetve az ellenérték kiegyenlítését követően személygépkocsijával azonnal tovább kell haladnia a vásárlás helyszínéről, – mert nincs lehetőség arra, hogy a terméket helyben fogyassza el – szintén termékértékesítésként kell kezelni. Azaz magasabb áfát kell rá felszámítani.

Ám ha a helyben fogyasztás feltételei megvannak, akkor lehet kedvezményes az adómérték.

És ha nem bírjuk megenni az ételt, és becsomagoltatjuk?

Kíváncsiak voltunk még, milyen elbírálás alá esik, ha valaki úgy tervezi, hogy helyben eszi meg az ételt, de aztán mégsem bír vele és egy részét elcsomagoltatja. Hogyan kell felszámítani az adót, ha a vendég mondjuk, két adagot (vagy fogást) kér, de végül csak ez egyiket eszi meg helyben, a másikat becsomagoltatja? Mi a helyzet, ha a vendég eleve azt kéri, hogy a két adagból az egyiket csomagolják be, mert azt elvinné, a másikat viszont megenné?

Ezekre a kérdéseinkre nem adott választ a NAV, de jelezték, hogy a későbbiekben hasonló részletekre is kiterjedő tájékoztatót fognak közzétenni.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.