Közélet

Ma akár egy eltévedt New York-i felhőkarcoló is magasodhatna a Kiskörút fölé

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 08. 18. 19:18

A Károly körút Deák térbe futó végénél ma a Wälder Gyula és Árkay Aladár által megálmodott, a soha el nem készült Madách sugárút kezdetének szánt házai (Károly körút 13-25., 1937-1938), valamint az Alpár Ignác által tervezett Anker-palota (1908-1910) állnak, de a Kiskörút ezen szakasza a második világháború kitörésére akár sokkal furcsább képet is ölthetett volna.

A Madách-házak helyén egykor tizenhét épület állt, köztük az óriási Orczy-ház, mely egymagában megalapozta a későbbi zsidónegyedet, hiszen az 1750-es évek végére elkészült ház 1830-as bővítése után száznegyvenkét lakásnak, harminchét raktárnak, két zsinagógának, két rituális fürdőnek, egy iskolának, kóser mészárszéknek, óriási borraktárnak, valamint gyógyszertárnak, egy jókora istállónak, kóser étteremnek, valamint a város legnagyobb bizniszeinek megkötését biztosító Orczy Kávéháznak adott otthont, melynek többek közt Herzl Tivadar és Vámbéry Ármin is törzsvendége volt.

A sokszor egyszerűen csak Judenhof (Zsidóudvar) néven emlegett házat végül 1936-ban bontották le, hogy átadja a helyét a Madách-házakhoz sorolt Berlini Victoria Általános Biztosító Rt. bérházának, mely vágvecsei Wellisch Andor tervei szerint 1938-ra emelkedett ki a földből.

Az Orczy-ház lebontása azonban már évekkel korábban is beszédtéma volt, így a húszas évek során több magyar építész is gondolkodott a terület hasznosításán.

Ekkor tombolt Budapesten az első nagy felhőkarcoló-mánia, hiszen a tengerentúlon százával emelkedő, nem ritkán húsz-huszonöt emeletes házak tökéletes megoldásnak tűntek a fojtogató fővárosi lakáshiány megszüntetésére, valamint szupermodernnek tűntek, így a legtöbben örömmel láttak volna néhány hasonlót itthon is. (A magasház-vita sokadik fellángolásáról, az Astoria sarkára tervezett toronyról korábban már írtunk, ezt az anyagot itt olvashatja.)

Ezen újítani kívánó tervezők egyike volt Gregersen Hugó (1889-1976), aki második generációs norvég leszármazottként próbált betörni a magyar építészet világába – több-kevesebb sikerrel, hiszen a városrendezési pályázatokon rendre óriási toronyházakkal próbálta elnyerni a döntőbizottság szívét, azok viszont nem voltak túl nyitottak erre.

A legszebb vázlatát talán 1927-ben kézítette, a fentebb már említett Orczy-ház helyére:

A 27 emeletes ház természetesen elég vastag kritikát kapott, hasonlóan szomszédjához, a húsz évvel korábban Alpár Ignác által tervezett, szomszédos Anker-palotához, aminek piramisszerű tetejét még Illyés Gyula is tollhegyre tűzte:

“Kamaszpukkadozásra volt nekünk is okunk, fölfedezve a közös szellemet, mely a Kossuth-mauzóleumot és a Tőzsdepalotát összefűzi! Hogy az asszírbabilón stílusú Anker-palotát azonmód síremlékként föl lehetne állítani. Hogy hány évig megélt volna Petőfi a piramis nagy sírboltjából, amelyben épp csak az ő teste nem nyugszik.”

Sőt, Alpár Ignácot a híres anekdota szerint még felesége is kérdőre vonta, hiszen a klasszicista, neoklasszicista és romantikus házak tengeréből kiemelkedő óriás még őt is meglepte:

„Na, de Ignác! Nem szégyelli magát? Mit csinált maga itt?”
Gregersen Hugóról 1928-ban így írt a Magyar Építőművészet:

Joggal, hiszen ugyanabban az évben az azóta is meglévő Rókus kórház helyére egy lekerekített élekkel rendelkező, hasonlóan magas, lépcsőzetes épületet álmodott meg:


Az építész egyébként 1925-ben nyitotta meg saját irodáját, a következő húsz évben pedig több, mint húsz bérházat és villát épített (így a Ráth György utca 36.-ot 1929-ben, a Böszörményi út 17-et 1933-ban, a Móricz Zsigmond körtéren álló, ívelt homlokzatú lakóházsor jobb oldali felét 1934-ben, a Fő utca 37/c-t 1936-ban, a Bem József utca 24-et pedig 1937-ben), de a háború után ő tervei szerint állították helyre a Központi Statisztikai Hivatal épületét, valamint építették meg a könyvtárát (1945-1948), alakították át az Andrássy úti Párisi Nagy Áruházat (1956), valamint építették újjá a városligeti Gundel Éttermet (1957). Sok esetben feleségével, a szobrász Lux Alice-szal (1906-1988) dolgozott együtt – kettejük antikot és avantgárdot vegyító munkái tökéletes harmóniában fértek meg egymás mellett.

Fotók: Magyar Építőművészet, XXVII. évf. 5-6., illetve 9. szám, a sorok szerzője pedig itt, a kisbetűs részben kér elnézést, mert tárgyilagosság helyett csak elragadtatva képes írni a modernizmusról és art decóról.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 29.
A főváros egyik legdrágább környéke a Duna partján épített Xlll. kerületi Marina Part. Ennek oka az, hogy kizárólag új építésű lakásokat találunk a környéken.
MTVA/Bizományosi: Balaton József 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.