Közélet

Elsősök az iskolapadban: fenyegetéssel semmit nem lehet kierőszakolni

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 08. 17. 14:49

A kimerültségtől már a kocsiban elalvó elsősök, lóverseny az iskolában és a karácsonyra olvasni tudás kényszere. A szülők, a pedagógusok és a rendszer is hibás. De hol rontjuk el?
Korábban a témában:

Szinte napra pontosan két hét és vége a nyári vakációnak. A tapasztalt diákok vissza, az elsősök pedig először ülnek be az iskolapadba.

Kovács Viktóriáék idén újraélik a tavalyi évet, akkor Petra lányuk lett első osztályos, most pedig ugyanabban az intézményben követi őt testvére, Dóra is.

Dodó csak novemberben tölti a hatodik évét, ezért kormányhivatali engedély kellett a szeptemberi iskolakezdéshez. De mi mindenképpen szerettük volna ezt meglépni, mert az óvodából már nagyon szabadultunk volna. Dóri nem érezte jól magát ott.

Viki és férje tudatosan keresett a lányoknak olyan iskolát, ami kevésbé terheli meg őket kezdetben. A KLIK-es intézmények szóba sem jöttek, a szülőknek a gyermekközpontú szemlélet volt a fő szempont a választásnál. Szerencsére lakóhelyük közelében, Keszthelyen működik egy alapítványi általános és művészeti iskola, ami megfelelt az elvárásaiknak. Az oktatási struktúrát itt úgy építették fel, hogy az első osztály elé beiktattak egy nulladik évfolyamot, ami tulajdonképpen átmenetet képez az óvoda és az iskola között.

A nulladik osztály nagyon hasznos, hiszen a gyerekektől nem várható el, hogy zökkenőmentesen és egyik pillanatról a másikra váljanak játékos óvodásból komoly iskolássá, ráadásul közvetlenül egy nyári szünet után.

“Majd meglátod, visszasírod még az óvodát”

Deliága Éva gyermekpszichológus pontosan így vélekedik, és minden alkalommal igyekszik felhívni a felnőttek figyelmét a fentiekre. Elmondása szerint a szülők nagyon sokszor téves elvárásokkal közelítenek az első osztályba induló gyermekük felé.

Nincs éles váltás az iskolás és az óvodás lét között, inkább egy átmenetet kell elképzelni. A játékosság, szeleburdiság, az élénk fantázia, a mozgékonyság és kíváncsiság mind megmaradnak az iskolába lépve. A nyár nem elég ahhoz, hogy egy óvodás gyökeresen megváltozzon, és magától kialakuljon a felelősségtudata, az akaratereje, szorgalma és a kitartása. Az első évet általában így kezdik a gyerekek. A szülőknek pedig tisztában kell lenniük ezzel.

A tanuláshoz szükséges tulajdonságok fokozatosan válnak a személyiség részévé, de előre egyáltalán nem jó taktika a gyermekeket riogatni, hovatovább fenyegetni olyan mondatokkal, mint: “Ha majd iskolás leszel, nem lesz ennyi játszás.” “Majd meglátod, visszasírod még az óvodát.” “Ezeket a játékokat elrakjuk, kell majd a hely a sok tankönyvnek” – folytatja a szakember.

Ezek a megjegyzések általában csak ellenállást váltanak ki, és egyébként sem jó, ha megvalósulnak. A gyerekeknek ugyanis iskolás korban is szükségük van a felhőtlen játékra.

Fotó: Kummer János
Fotó: Kummer János

A tanároknak éreznie kellene

A kis elsősökben bőven van elég izgalom, kétség és félelem az iskolával kapcsolatban. Nem kell a felnőtteknek tovább fokozni a feszültséget – világít rá a pszichológus, de ezt hangsúlyozza Kiss Virág, egy II. kerületi általános iskola alsós tanítónője is.

Virág saját – 25 éves – tapasztalata alapján úgy látja, hogy az ismeretlen személyek és környezet mellett a korai felkelés, a szoros időbeosztás és a kötelességek sora az, ami leginkább megviseli a diákokat. Épp ezért véleménye szerint az első hónapokban egy jó alsós pedagógus nem tart 45 perces órákat, hanem felismeri a gyerekek igényeit, és mozgással, játékkal frissíti fel őket, amikor már nem képesek koncentrálni.

Ehhez viszont nem feltétlenül jogszabály módosításokra volna szükség,

hanem arra, hogy a pedagógusok ne legyenek annyi adminisztrációs munkával leterhelve és megkapják a megfelelő szakmai szabadságukat, hogy bízzanak bennük és bízhassanak magukban és a megérzéseikben, hogy jó döntéseket hozzanak az adott gyerekközösség igényei szerint.

A II. kerületi tanítónő hozzátette: nem mindig a kerettanterv okolható a rossz módszerekért. Nagyon sokszor évtizedes beidegződésekről van szó, amiket valamiért soha, senki nem kérdőjelez meg, ilyen például az órák előtti osztálylétszám jelentés, amiről valójában senki sem tudja, hogy mi célt szolgál, egyes tanárok mégis ragaszkodnak hozzá. De pont ilyen a “karácsonyra írni, olvasni kell” hozzáállás is.

Virág személy szerint nem hajlandó lóverseny iramot diktálni. Az első osztály helyett a négy évet tekinti egységnek.

Természetesen nagyon nehéz úgy balanszírozni egy pedagógusnak, hogy ne hajtsa túl az egyébként is különböző képességű elsősöket, de közben tartsa is a tempót. Ettől függetlenül a gyerekek érdekeit kellene szem előtt tartani, nevezetesen, hogy ne tapossuk ki belőlük a lelket, hogy biztonságban érezzék magukat és tudják, hogy nem történik tragédia, ha valami nem sikerül elsőre. Elsőben írni, olvasni, számolni az alapvető, amit tudni kell. A többit pedig meg lehet tanítani ezen folyamat közben.

Az alsós pedagógus nem nagyon használ első osztályban tankönyvet, helyette saját forrásokból és módszerekkel tanítja az írást, olvasást. Februárig például nem is tanít folyóírást, kizárólag nyomtatott nagy betűket “rajzolnak” a gyerekek, és ezekkel is egy folytatásos mese során ismerkednek meg.

A Virághoz hasonló tanítónőknek pedig nagyon hálásak lehetnek a szülők, mert még a kifejezetten gyermekközpontúnak kikiáltott iskolákban is borzasztóan elfáradnak a diákok. Kovács Viktória elmondása szerint Petra lányuk az első osztály első félévében hazafelé menet már a kocsiban elaludt a fizikai és szellemi kimerültségtől.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. július 30.
Egy résztvevő kerékpározik az Ironman 70.3 triatlonversenyen Budapesten 2016. július 30-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.