Közélet

A fideszes Voldemort megmutatta, hogyan lopják az EU-s pénzeket

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 08. 12. 16:46

Lassanként összeáll a kép, és úgy tűnik, az uniós pályázatok körüli gyanús ügyek nem egy-egy ügyeskedő csoport magánakciói. A kormány célja az volt, hogy minél több EU-s támogatást kiosszanak, és ennek érdekében nemhogy eltűrték a pénzpazarló pályázatírók működését, de – ahogy a Voldemort-ügy megmutatta – lényegében beengedték őket a magas szintű döntéshozatalba is.

Természetes jelenségnek tartom azt, hogy ahol kiosztanak 8200 milliárd forintot, ott egy viszonylag szegény országban előfordulhatnak visszaélések és visszaélésekre való törekvések

– fogalmazott meglepő őszinteséggel 2014 végén a parlamentben Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, mikor az úgynevezett Öveges-program pályázatairól kérdezték. A természettudományos tantermekre szánt pénz egy jelentős részét ugyanis a hatóságok szerint sem arra fordították, de Lázár még igyekezett úgy beállítani, hogy egyedi esetről van szó.

Azóta azonban számtalan hasonló, erősen megkérdőjelezhető pályázat híre került nyilvánosságra, amelyek összességében arra utalnak, hogy rendszerszinten folyik az uniós források elsíbolása. A legtöbb gyanús ügyre a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) pályázatai közt bukkanhatunk, itt lehetett ugyanis a legtöbb pénzt úgynevezett „soft költségként” elszámolni, vagyis építmények helyett képzésekre és tanulmányokra fordítani.

A gyanút az keltette fel, hogy számos esetben a pályázatok felesleges képzésekről szóltak (például kommunikációs tréning és angol tanfolyam a közétkeztetési cégnél, rugalmas munkaidő kialakítása temetkezési vállalkozásnál), illetve egy kaptafára készültek: ugyanaz a cég többször, ugyanakkora ajánlattal nyert, sőt, még a vetélytársai is ugyanazok voltak.

Valószínűtlen, hogy az ország különböző pontjain, különböző cégek vezetői, vagy önkormányzatok ügyintézői véletlenül pont ugyanazt a három céget találták meg, sokkal nagyobb az esélye, hogy ugyanaz a pályázatíró kereste meg őket ugyanazzal az ajánlattal, és még a kamu vetélytársakat is ő szervezte be.

Jegyzőkönyvbe mondták

A rendszer működését már évekkel ezelőtt nagyszerűen elmagyarázta az egyik, számos ügyben felbukkanó pályázatíró cég ügyvezetője a tolnai képviselő-testület előtt – nyílt ülésen, jegyzőkönyvbe véve (itt, a 256. oldalon olvasható). A polgármester eleve úgy vezette fel, hogy a cég kereste meg őket, nyújtsanak be pályázatot „polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” témában. Ezt a cég ingyen megcsinálja, csak annyit kér, hogy ha nyernek, ők végezzék a megvalósítást.

Az egyik képviselő felvetette, hogy nem kell-e véletlenül közbeszerzést írni egy ilyen pályázat megvalósítására, mire az ügyvezető megnyugtatta, hogy külön lehet bontani a képzés, árubeszerzés és elemzés feladatait, így alá lehet menni a közbeszerzési értékhatárnak. De ha mégsem, mondta, biztosan az ő cégük lesz az egyetlen, amelynek megfelelő minősítése és tevékenységi köre van, hogy nyerjen.

Ennél is tovább ment Ács Rezső. Szekszárd jelenlegi fideszes polgármestere magyarázta ezt el jól még 2012-ben, mikor még alpolgármester volt. Egy hangfelvétel tanúsága szerint arról beszélt zárt körben, hogy a pályázatok eleve túl vannak árazva, és eleve le vannak osztva:

Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent. És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Mert van egy kvótám, amit én eloszthatok, és ha nem, akkor megyek egy várossal odébb.

Csak ki ne derüljön!

Logikusan felmerül a kérdés, hogy a kormány miért hagyja továbbra is működni ezt a gyakorlatot, mikor nyilvánvaló, hogy káros. Egy magas rangú kormányzati tisztségviselő a 24.hu munkatársának azt mondta, az elsődleges cél az volt, hogy minél több EU-s támogatást lehívjanak a 2013-ban véget ért,  2015-ben lezárt költségvetési ciklusban. Még azon az áron is, hogy a forrásokat ellopják, hiszen – érvelt a kormánypárti politikus – még akkor is az országon belül van a pénz, nem pedig Brüsszelben.

Ennek a mentalitásnak egészen furcsa következményei lettek.

Például az, hogy – mint az a bátonyterenyei logisztikai központ ügyében kiderült – idén májusban kiutaltak minden, korábban megítélt, de még ki nem fizetett támogatást, holott ezek a projektek már mind kicsúsztak a végső, tavaly december 31-i határidőből. Egy névtelenséget kérő minisztériumi forrásunk szerint az összeg a nemzetgazdasági tárcánál nyolcmilliárd forintra rúg.

Forrásunk kifejezetten állítja, hogy magas szintről érkezett utasítás alapján olyan projektek esetében is kifizették a támogatás teljes összegét, ahol kifejezetten szabálytalanságokat tártak fel, sőt, adócsalást gyanítottak. Egy tucatnyi projekt esetében kifejezetten megtiltották a helyszíni ellenőrzést, mivel tudták, hogy a szabálytalanságok miatt vissza kellene követelni a már kifizetett támogatást.

Voldemort nagyúr közbelép

Már a fentebb említett események is feltételezik, hogy az EU-s forrásokat kiszivattyúzó hálózatoknak magas szinten lehetnek kapcsolatai, de az úgynevezett Voldemort-ügy – ha igazak a 168 óra című hetilap állításai – egészen új szintjét mutatja meg a visszaéléseknek: már a pályázatot is eleve a csalásra készülő vállalkozók kedvéért, teljesen rájuk szabva írták ki.

Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a csalók állami tisztségviselőkkel játszottak össze. A lehallgatási jegyzőkönyvekben szerepel a Voldemort néven emlegetett Mengyi Roland fideszes képviselő neve, aki állítólag (ő ezt tagadja) ötmillió forintot kért “alkotmányos költségként”, illetve a pályázaton megítélt pénz 90 százalékát az általa és a pályázatíró által hozott cégek kapták volna, úgy, hogy fiktív tevékenységeket számláznak ki a nyerteseknek.

Tiszaújváros, 2014. március 28.
Mengyi Roland képviselőjelölt beszél a Tiszaújvárosban tartott nagygyűlésen 2014. március 28-án, amelyen Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt a vendég.
MTI Fotó: Vajda János
MTI / Vajda János

A pályázatíró, B. Szilvia itt is központi szereplő, hiszen a gyanú szerint ő találta ki az 500 milliósra tervezett konstrukciót, és ő egyeztetett Mengyivel, illetve egy minisztériumi bennfentessel. B. Szilvia egyebek mellett a Miniszterelnökség államtitkárára, Csepreghy Nándorra is hivatkozott, aki elismerte, hogy ismeri a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő nőt.

Szintén a magasra érő szálakra utal, hogy július közepén, még a botrány kirobbanás előtt az emberi erőforrások minisztere menesztette Köpeczi-Bócz Tamás uniós fejlesztésekért felelős államtitkárt. Az ő esete még akkor is egészen rendkívüli, ha hivatalosan nem ismerték el, hogy távozásának köze lehet az EU-s támogatások körül gyanított visszaélésekhez. Korábban ugyanis ilyesmire nem volt példa,

2010 óta korrupciós ügybe még nem bukott bele egyetlen vezető sem.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.