idős néni, nyugdíjas, nyugdíj (Array)
Közélet

Az MNB is a nyugdíj csökkenésére számít

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 08. 09. 07:00

A jelenlegi rendszer előreláthatólag húsz évig még fenntartható.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyar Időkben ismertetett tanulmánya szerint az állami nyugdíjrendszer a következő húsz évre stabil. Ugyanakkor a mostani fiatalok öreg korát sok bizonytalanság övezi, az sem mindegy, mire lesz elég az a nyugdíj, amit az ellátórendszer néhány évtized múlva biztosítani tud.

Berki Tamás, Palotai Dániel és Reiff Ádám kutatásának célja az volt, hogy az ismert népesedési folyamatok alapján modellezze a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, hiszen évek óta öregszik a társadalom, mind több lesz az egyre tovább élő nyugdíjas, akiknek az ellátását egyre kevesebb aktív korú dolgozónak kellene biztosítania.

A 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat.

A lapnak Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy az 1990-es évek elején 1,4 millió volt a 65 éves és idősebb. Ez a szám 2011-ben már 1,7 millió volt, 2030-ra 2,1 millióan lesznek ebben a korsávban, arányuk közel lesz a 24 százalékhoz, 2060-ra pedig 2,6 millió fő lehet 65 év felett, ami már nagyjából a teljes lakosság harmadát jelenti.

Horváth Gyula, az Aegon pénzügyi vezérigazgató-helyettese szerint ilyen kilátások mellett már felmerülnek aggodalmak a rendszer fenntarthatóságával kapcsolatban, bár a be- és kifizetések egyensúlya alapján 2035-40-ig működőképes a rendszer. Vannak ugyanakkor olyan számítások, amelyek ennél rövidebb időtartamot vetítenek előre.

Egy nyugdíjrendszert 50-60 évre kell tervezni, hiszen a mostani aktívak 40 év múlva vonulnak vissza – tette hozzá. Az MNB tanulmány is megállapítja, hogy ezt követően komoly hiány lehet, 2080-ra a hézag a tanulmány szerint nagyjából a GDP 4,5 százaléka lehet, ezért Horváth Gyula ki kell használni a jelenlegi kegyelmi állapotot van.

A jövő lehangoló

Mint mondta, most egyensúlyban van a rendszer, a 2020-as években akár többletben is lehetnek a befizetések. Ezt a pénzt kell megtakarítani, hogy ki lehessen pótolni a 2040 utáni időszakban a hiányt.

Ez azonban a tanulmány szerint is kevés, a hosszú távú fenntarthatósághoz a GDP 1,5 százalékát kitevő, a nyugdíjrendszeren kívülről jövő, vélhetően adópénzekre lesz szükség.

Nagy Csaba szerint az állami nyugdíj mellé mindenképp kell önerő,

hiszen abban az MNB is egyetértett, hogy a nyugdíjak csökkenni fognak.

Horváth Gyula úgy vélte, meg kell értetni az emberekkel, ha megélik a 65. évet, utána még 20 évig élniük kell valamiből, vagyis szükségük lesz pénzre is.

Jól használható hüvelykujjszabály: ha valaki 45 évesen arra következtetésre jut, hogy mai értéken 50 ezer forintra lesz szüksége az állami nyugdíj kipótlására, akkor ennyit is kell félretennie. Ez nehéz döntés, mivel így akár 20 évre is el kell a fogyasztását halasztania. Ha korábban kezdi el a tartalékolást, akkor értelemszerűen kisebb összegekkel is elérhető ugyanaz a cél.

Az MNB-tanulmány külön kiemelte az elmúlt évek kormányzati eredményeit, a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítását, a nyugdíjkorhatárok, kedvezmények átalakítását, mint a következő 20 év egyenlegjavító elemeit. Horváth Gyula szerint azonban ezeknek az intézkedéseknek hosszú távon lényegében semleges hatásuk van.

Szerinte a munkaerőpiacot fájdalmasan érintő kivándorlásnak is hasonló a hatása, csak fordított irányban. Az, hogy most sokan külföldre települnek, azt jelenti, hogy az állami rendszer bevételtől esik el. Hosszú távon azonban ez kiegyenlítődik azáltal, hogy ezeknek az embereknek nem kell majd nyugdíjat fizetni.

Mint korábban megírtuk, leginkább majd a minimálbéresek lehetnek bajban. Ők érdemi megtakarítás nélkül 32-45 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatnak. De az átlagkeresetűeknek is be kell érniük majd cirka 100 ezer forintos állami járadékkal, miközben a mostani nettó átlagbér 175 ezer forint. Ha valaki ennek megfelelő nyugdíjat szeretne most, annak 218 ezer forintos átlagjövedelmet kell felmutatnia 40 év munkaviszonnyal a háta mögött.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. május 17.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. május 17-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.