A Fidesz tartalmi és eljárási okok miatt sem támogatja a választási eljárási törvény módosítását, vagyis azt, hogy kiterjesszék a levélben szavazás lehetőségét a külföldön élő és dolgozó magyar állampolgárokra. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Jobbik által kezdeményezett egyeztetés után úgy nyilatkozott: a jelenlegi szabályozás koherens és kiállta minden nemzetközi jogi szervezet vizsgálatát, egy esetleges módosítás miatt pedig nem lehetne lebonyolítani az október 2-ára kitűzött kvótareferendumot a törvényalkotási folyamat és az esetleges jogorvoslatok miatt.
Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese azt mondta: továbbra is kitartanak amellett, hogy az Országgyűlés augusztusban rendkívüli ülésen biztosítsa, hogy a külföldön dolgozó, de magyar lakcímmel rendelkező emberek is ugyanúgy levélben szavazhassanak, ahogy a határon túli magyarok. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke is a levélben szavazás kiterjesztése mellett foglalt állást. Az MSZP és a KDNP nem vett részt a tanácskozáson.
A jelenlegi választási eljárási törvény értelmében a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás vagy népszavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok csak személyesen, a külképviseleteken szavazhatnak. Ez sok esetben komoly előkészületeket igényel, például hosszú utazásra is kényszerítheti azokat, akik nem a fővárosokban laknak (Nagy-Britanniában például egy helyen, a londoni magyar követségen lehet szavazni). A magyarországi lakcímmel nem rendelkező – jellemzően határon túli – magyar állampolgárok ezzel szemben levélben is szavazhatnak.
A különbségtételt korábban vizsgálta az Alkotmánybíróság is, de nem találta alaptörvény-ellenesnek. A számokon viszont látszik, hogy milyen következménye van a kétféle szavazásnak: A 2014-es parlamenti választáson világszerte összesen 24 119 ember szavazott a külképviseleteken, míg levélben 128 429, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgár szavazott, ebből 122 638 fő a Fideszre.
