Közélet
Igazságügyi konferencia Szabadkán

Trócsányi a Le Figaróban magyarázta el, miért van szükség a kvótanépszavazásra

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2016. 07. 13. 16:20

Nem az a célja a több hónapja tervezett kvótareferendumnak, hogy a magyar népnek azt a szándékát vizsgálja, hogy továbbra is az Európai Unióhoz kíván-e tartozni - írta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Le Figaro című francia napilap honlapján szerdán megjelent véleménycikkében.

A volt párizsi nagykövet szerint csalódni fognak azok, akik párhuzamot keresnek a június 23-i brit és az október 2-re kiírt magyar népszavazás között, ugyanis

sem a magyar kormány, sem a közvélemény nem támogat egy referendumot az Európai Unióból való kilépésről.

Trócsányi emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány az egyik egyetlen olyan uniós tagállam volt, amely a britek bent maradását nyíltan támogatta pozitív hangnemben, anélkül, hogy megfenyegette volna vagy félelmet próbált volna kelteni a brit választókban. A magyar választók pedig szintén nagy mértékben kiállnak az európai projekt mellett – hívta fel a figyelmet.

Magyarországon mindenki megértette, hogy a globalizált világban együtt erősebbek vagyunk, mint külön, de ez az erő csak erős államoktól jöhet. Egy gyenge államokból álló unióból soha nem lesz erős unió

– hangsúlyozta az igazságügyi miniszter.

Trócsányi szerint a Brexit után az a kérdés, hogy milyen Európát építünk együtt, és az “előremenekülés” politikáját (azaz több európai integrációt minden európai válság után) folytatjuk vagy pedig “lesz bátorságunk szünetet tartani és a szükséges javításokat elvégezni”. Az október 2-i referendum ennek “a megoldás- és identitáskeresési erőfeszítésnek” a része – írta.

Megpróbálják úgy beállítani…

Az igazságügyi miniszter szerint sokan megpróbálják majd a népszavazási kérdést úgy beállítani, mintha az Magyarországnak az Európai Unióhoz való tartozásáról vagy pedig arról szólna, hogy Magyarország nem szolidáris a többi tagállammal a migránsválságban. De egyiküknek sincs igazuk,

és mindazok, akik ezt állítják, tévednek, hogy elegánsan vagy udvariasan fogalmazzunk azért, hogy ne hazugnak vagy manipulátoroknak nevezzük őket

– fogalmazott Trócsányi. A miniszter szerint senki nem tagadhatja, hogy a migránsválság egyértelmű módon rávilágított Európa gyengeségeire,

a vészharangot Magyarország húzta meg, ami soha nem kellemes.

Azóta az EU Trócsányi szerint nem képes megfelelő választ adni erre a válságra, és egyes európai intézmények a tagállamok egyértelmű és egyhangú döntése ellenére azt a hibát követik el, hogy továbbra is erőltetik a migránsok áthelyezését az Európai Unión belül.

A magyar kormány nem ért egyet az elvvel, de még kevésbé a megvalósítás kevéssé demokratikus eszközeivel, mivel a schengeni külső határok tényleges és hatékony védelme nélkül egy ilyen megoldás csak erősíteni fogja a migrációs hullámot Európa felé

– hangsúlyozta a miniszter. Trócsányi szerint az ilyen eljárások és javaslatok csak erősítik a bizalmatlanságot a tagállamok és az intézmények között, és az Európai Unióból való kilépést szorgalmazók malmára hajtják a vizet. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a népszavazás eredménye a jövőbeni, még nem elfogadott döntésekre vonatkozik, és ellentétben azzal, ami a francia sajtóban olvasható, nem vonatkozik az Európai Unió Tanácsának tavaly szeptember 22-i döntésére a kötelező betelepítési kvótát illetően, amelyet Magyarország megtámadott az Európai Bíróságon.

Trócsányi leszögezte, hogy Magyarország több mint 12 éve teljes jogú tagja az Európai Uniónak, amelynek minden előnyéből és hátrányából kiveszi a részét, és a többi tagállamhoz hasonlóan, még akkor is, ha az alkalmazandó jogi szövegek értelmezésében lehetnek nézeteltérések, mindig is alkalmazta az európai jogot, még akkor is, ha az számára előnytelen volt. A magyar kormány ugyanakkor úgy tekinti, hogy az EU-nak nem volt felhatalmazása olyan áttelepítési döntéseket meghoznia, amelyek a tagállamok nemzeti szuverenitását érintik. A tárcavezető reményei szerint a konstruktív vita után a referendum eredménye egyértelmű válaszokat adhat a kérdéskörben a hatáskörök pontos meghatározására, s ezzel megakadályozható a jövőben, hogy egyes intézmények semmibe vegyék a tisztán állami kompetenciákat.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2012. június 14.
Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja (j) mond beszédet a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén. Mellette Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter áll. Budapest új luxusszállodáját az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő Klotild Palotában jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group alakította ki.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.