Igazságügyi konferencia Szabadkán
Közélet

Trócsányi a Le Figaróban magyarázta el, miért van szükség a kvótanépszavazásra

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2016. 07. 13. 16:20

Nem az a célja a több hónapja tervezett kvótareferendumnak, hogy a magyar népnek azt a szándékát vizsgálja, hogy továbbra is az Európai Unióhoz kíván-e tartozni - írta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Le Figaro című francia napilap honlapján szerdán megjelent véleménycikkében.

A volt párizsi nagykövet szerint csalódni fognak azok, akik párhuzamot keresnek a június 23-i brit és az október 2-re kiírt magyar népszavazás között, ugyanis

sem a magyar kormány, sem a közvélemény nem támogat egy referendumot az Európai Unióból való kilépésről.

Trócsányi emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány az egyik egyetlen olyan uniós tagállam volt, amely a britek bent maradását nyíltan támogatta pozitív hangnemben, anélkül, hogy megfenyegette volna vagy félelmet próbált volna kelteni a brit választókban. A magyar választók pedig szintén nagy mértékben kiállnak az európai projekt mellett – hívta fel a figyelmet.

Magyarországon mindenki megértette, hogy a globalizált világban együtt erősebbek vagyunk, mint külön, de ez az erő csak erős államoktól jöhet. Egy gyenge államokból álló unióból soha nem lesz erős unió

– hangsúlyozta az igazságügyi miniszter.

Trócsányi szerint a Brexit után az a kérdés, hogy milyen Európát építünk együtt, és az “előremenekülés” politikáját (azaz több európai integrációt minden európai válság után) folytatjuk vagy pedig “lesz bátorságunk szünetet tartani és a szükséges javításokat elvégezni”. Az október 2-i referendum ennek “a megoldás- és identitáskeresési erőfeszítésnek” a része – írta.

Megpróbálják úgy beállítani…

Az igazságügyi miniszter szerint sokan megpróbálják majd a népszavazási kérdést úgy beállítani, mintha az Magyarországnak az Európai Unióhoz való tartozásáról vagy pedig arról szólna, hogy Magyarország nem szolidáris a többi tagállammal a migránsválságban. De egyiküknek sincs igazuk,

és mindazok, akik ezt állítják, tévednek, hogy elegánsan vagy udvariasan fogalmazzunk azért, hogy ne hazugnak vagy manipulátoroknak nevezzük őket

– fogalmazott Trócsányi. A miniszter szerint senki nem tagadhatja, hogy a migránsválság egyértelmű módon rávilágított Európa gyengeségeire,

a vészharangot Magyarország húzta meg, ami soha nem kellemes.

Azóta az EU Trócsányi szerint nem képes megfelelő választ adni erre a válságra, és egyes európai intézmények a tagállamok egyértelmű és egyhangú döntése ellenére azt a hibát követik el, hogy továbbra is erőltetik a migránsok áthelyezését az Európai Unión belül.

A magyar kormány nem ért egyet az elvvel, de még kevésbé a megvalósítás kevéssé demokratikus eszközeivel, mivel a schengeni külső határok tényleges és hatékony védelme nélkül egy ilyen megoldás csak erősíteni fogja a migrációs hullámot Európa felé

– hangsúlyozta a miniszter. Trócsányi szerint az ilyen eljárások és javaslatok csak erősítik a bizalmatlanságot a tagállamok és az intézmények között, és az Európai Unióból való kilépést szorgalmazók malmára hajtják a vizet. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a népszavazás eredménye a jövőbeni, még nem elfogadott döntésekre vonatkozik, és ellentétben azzal, ami a francia sajtóban olvasható, nem vonatkozik az Európai Unió Tanácsának tavaly szeptember 22-i döntésére a kötelező betelepítési kvótát illetően, amelyet Magyarország megtámadott az Európai Bíróságon.

Trócsányi leszögezte, hogy Magyarország több mint 12 éve teljes jogú tagja az Európai Uniónak, amelynek minden előnyéből és hátrányából kiveszi a részét, és a többi tagállamhoz hasonlóan, még akkor is, ha az alkalmazandó jogi szövegek értelmezésében lehetnek nézeteltérések, mindig is alkalmazta az európai jogot, még akkor is, ha az számára előnytelen volt. A magyar kormány ugyanakkor úgy tekinti, hogy az EU-nak nem volt felhatalmazása olyan áttelepítési döntéseket meghoznia, amelyek a tagállamok nemzeti szuverenitását érintik. A tárcavezető reményei szerint a konstruktív vita után a referendum eredménye egyértelmű válaszokat adhat a kérdéskörben a hatáskörök pontos meghatározására, s ezzel megakadályozható a jövőben, hogy egyes intézmények semmibe vegyék a tisztán állami kompetenciákat.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. október 26.
Peresztegi Imre, a ZÁÉV Építőipari Zrt. vezérigazgatója, Deutsch Tamás, az MTK Budapest elnöke, Görözdi György, MTK Kiemelt Beruházások Projekt Igazgatója és Paár Attila, a West Hungária Bau Kft. ügyvezető igazgatója (b-j) az új Hidegkuti Nándor Stadion építéséről tartott sajtótájékoztatón 2015. október 26-án. Bejelentették, hogy a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a West Hungária Bau Kft. konzorciuma nyerte el a több mint hatmilliárd forintból épülő új stadion tervezésére és kivitelezésére kiírt pályázatot.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.