Budapest, 2013. július 4.
Tüntetõk és rendõrök Orbán Viktor miniszterelnök házának közelében, a budapesti a Csipke utca és a Cinege út keresztezõdésénél a lakossági devizahitel-szerzõdés semmisségének megállapítása iránt indított per ítélethirdetése után 2013. július 4-én. A Kúria döntése szerint a vitatott devizahitel-szerzõdés érvényes, de az árfolyamrés egy százalék plusz-mínusz fél százalék lehet.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Közélet

Az Ab alkotmánysértést állapított meg, de Orbán házánál nem lehet tüntetni

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 07. 12. 10:44

Az alkotmányjogi panasz benyújtója a 2014. december 19-én a devizahitel-károsultak érdekében tartott egész napos fővárosi demonstrációsorozat egyik résztvevője volt. Szerinte alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál.

A vitatott határozatok indoklásában a rendőrség és a bíróság többek között arra hivatkozott, hogy a rendezvény megtartása a Kúriánál a bíróság zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, a Cinege utcában pedig mások jogainak és szabadságának sérelmével járna.

Az indítványozó szerint ugyanakkor a legfontosabb elvi kérdés az, hogy alkalmazható-e előzetes tiltási okként a gyülekezési törvény azon rendelkezése, amely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Az Ab megállapította, hogy a demonstráció megtartását egyes helyszíneken előzetesen megtiltó döntésében a rendőrség és a bíróság kibővítette a gyülekezési törvényben szereplő előzetes tilalmi okokat egy feloszlatási okkal, mások jogainak sérelmével. A gyülekezési jog ilyen jellegű korlátozására pedig azért került sor, mert a jogalkalmazók alapjogok összeütközésével szembesültek, amelyet ilyen módon jogértelmezéssel próbáltak feloldani.

Alaptörvény-ellenes

Az Ab megállapította, hogy a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Az Ab figyelembe vette, hogy az indítványozónak lehetősége volt a tüntetés be nem tiltott helyszínein a demonstráció megtartására, véleménye szabad kifejtésére, ezért nem sérült aránytalan mértékben a békés gyülekezéshez való joga.

TASZ: feláldozták

A Társaság a Szabadságjogokért szerint az Alkotmánybíróság feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitásért, amikor nem talált kivetnivalót egy tüntetés törvényellenes megtiltásában. Az Alkotmánybíróság által vizsgált ügyben a miniszterelnök háza elé bejelentett tüntetést a rendőrség azért tiltotta meg, mert annak megtartása “mások jogait és szabadságát” sértené. A TASZ szerint tervezett rendezvényt ilyen indokból előzetesen megtiltani nem lehet. Az Ab a törvény szövegével nyilvánvalóan ellentétes jogalkalmazás ellenére nem semmisítette meg a tiltást.

A TASZ úgy látja: ha a parlament a rendezvények tiltási okaként elfogadja a jövőbeli jogsértés veszélyét, lehetővé válik, hogy a hatóságok feltételezett, esetleg bekövetkező vagy esetleg elmaradó jogsértésre hivatkozva tiltsák meg tüntetések megtartását. Ez pedig azt jelenti: a rendőrség szabad utat kapott arra, hogy önkényes döntést hozzon az egyik legfontosabb politikai szabadságjog legsúlyosabb korlátozása tárgyában.

Ha pedig a rendőrségnek lehetősége lesz arra, hogy törvényben meg nem határozott jogok többé vagy kevésbé valószínű sérelmére hivatkozva tiltsa meg egy rendezvény megtartását, akkor ezzel a lehetőséggel vissza fog élni, fogalmaz közleményében a TASZ.

Kimondta ugyanakkor az Ab, hogy az ügyben a rendőrség és a bíróság a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog összeütközésével szembesült, amelynek feloldásához hiányoztak a szükséges törvényi szabályok, ami alaptörvény-ellenes.

Az Ab úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben a gyülekezési jog korlátozásának oka a törvényi szintű garanciális szabályozás hiánya, amely nem teszi lehetővé a rendezvény megtiltásánál enyhébb korlátozások, illetve feltételek alkalmazását. Az Ab szerint a gyülekezési jog gyakorlásakor felvetődő alapjogi összeütközés kivételes esetben akár a legsúlyosabb korlátozáshoz, a gyülekezés tiltásához is elvezethet, de önmagában pusztán az alapjogok összeütközésének ténye a tiltásra nem szolgáltat elegendő alapot.

Konkuráló alapjogi helyzetek alakulhatnak ki a gyülekezési jogukat gyakorló demonstrálók és a gyülekezés helyszínén tartózkodó más személyek között például a mozgásszabadság, a magánszférához való jog vonatkozásában. Ezeket a helyzeteket a jelenleg még hiányzó szabályok megalkotásával és alkalmazásával kell majd feloldani.

Budapest, 2015. június 1.
Az alkotmánybírák bevonulása az Alkotmánybíróság (Ab) nyilvános határozathirdetésén 2015. június 1-jén. Az Ab kimondta, hogy alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása. A felső sorban Salamon László, Kiss László, Lenkovics Barnabás elnök, Juhász Imre és Dienes-Oehm Egon, lent balról Czine Ágnes és Varga Zs. András (b-j).
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Ab a közéleti szereplő magánlakásánál zajló tiltakozással kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog gyakorlása érintheti mások alaptörvényben foglalt jogait. A körülmények mérlegelése alapján akár ott is tartható gyülekezés, de adott esetben szigorúbb technikai feltételek mellett: figyelembe kell venni különösen

  • a gyülekezők célját,
  • létszámát,
  • a rendezvény időtartamát,
  • gyakoriságát,
  • a napszakot és
  • a hangosítást.

Mindez továbbra is közéleti kommunikációnak minősül, amelyet véd a békés gyülekezéshez való jog, ugyanakkor technikai korlátozás alá vehető a szintén alaptörvényben biztosított magánszférához való jog védelme érdekében.

A járda nem elég széles

Az Ab a gyülekezési jogvitákban eljáró bíróságoknak szóló iránymutatásában – az amerikai legfelsőbb bíróságot idézve – kitért arra, hogy a gyülekezés és a magánszférához való alapjog védelmével kapcsolatban különbség van a felvonulások és az egy helyszínre szervezett rendezvények között, az otthon nyugalma pedig kiemelten fontos érték. Közterületeken általában ki lehet térni a meghallgatni nem kívánt gyülekezés elől, az otthon azonban speciális helyszínnek minősül, amelyet az államnak jogi védelemben kell részesítenie.

Az Ab ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy a magyar állam ellen indított perben nem fogadta el, hogy a miniszterelnök háza elé szervezett rendezvényeket a rendőrség egyebek mellett olyan hivatkozásokkal tiltotta meg, hogy húsz tüntető számára “a járda nem elég széles”, illetve “november 1-jén, Mindenszentek napján, erősebb forgalomra kell számítani”.

Az Ab rámutatott: a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetése során a jogalkotónak ügyelnie kell arra, hogy egyik érintett alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, továbbá, hogy a konkuráló alapjogi pozíciók az arányosság elvének megfelelő, kíméletes kiegyenlítése során méltányos egyensúly jöjjön létre.

Az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenes helyzet orvoslása érdekében ez év végéig meg kell alkotnia a hiányzó szabályozást.

Az alaptörvény szerint 15 tagú Ab jelenlegi 11 tagja közül 10 vett részt a határozat meghozatalában, közülük Salamon László és Stumpf István fogalmazott meg különvéleményt. A többségi határozat előadóbírája Sulyok Tamás, a testület elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese volt.

Orbán nem

Az Ab döntése szerint (.pdf) tehát:

Orbán Viktor házánál, a Cinege utcában továbbra sem lehet tüntetni, mert a magánélet védelme kiterjed az otthon védelmére is.

Az Országgyűlésnek év végéig kell megalkotnia a hiányzó szabályozást.

Különvélemény

Stumpf István nem ért egyet a többségi határozattal, és ezt különvéleményben meg is fogalmazta. Szerinte igenis alaptörvénybe ütközik, sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál. Különvéleményében az alkotmánybíró úgy véli, a bírói végzést meg kellett volna semmisíteni, meg kellett volna állapítani.

A részletes véleményt itt olvashatja. 

Kiemelt kép: tüntetés Orbán Viktor háza előtt 2013-ban, MTI / Máthé Zoltán

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US actress Sharon Stone arrives on May 21, 2013 for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg.     AFP PHOTO / LOIC VENANCE / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.