Közélet

Kedden kiderül, lehet-e tüntetni Orbán háza előtt

Korábban a rendőrség, majd a bíróság is megtiltotta, hogy a devizahitel-károsultak a Kúria, illetve a miniszterelnök háza előtt tüntessenek. Az ügy az Alkotmánybíróságra került, kedden nyilvánosan hirdetik ki a határozatot.

Egy devizahiteles demonstrációsorozat kapcsán gyülekezési jogi kérdésekben benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében tart nyilvános határozathirdetést az Alkotmánybíróság (Ab) kedden – közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára az MTI érdeklődésére.

Az ügy a 2014. december 19-ei fővárosi, a devizahitel-károsultak érdekében tartott demonstráció-sorozat egyik résztvevője által benyújtott alkotmányjogi panasz alapján indult, amely a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntését támadta alaptörvény-ellenesség, a békés gyülekezéshez való jog sérelme miatt.

Az indítvány előzménye, hogy a rendőrség, majd a bíróság is a tervezett demonstráció-sorozat egyes helyszínein megtiltotta a tüntetést, így többek között a Markó utcában a Kúria épülete előtt, illetve a Cinege utcában a miniszterelnök otthonánál. A határozatok indoklásában hivatkoztak arra, hogy a rendezvény megtartása a Kúriánál a bíróság zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, a Cinege utcában pedig mások jogainak és szabadságának sérelmével járna.

Az indítványozó egyrészt arra hivatkozott, hogy a Kúriánál már többször tartottak hasonló rendezvényt, melyek bejelentését a rendőrség tudomásul vette és egyik korábbi esetben sem történt olyan esemény, amely súlyosan zavarta volna a bíróságok működését.

A Cinege utcai helyszínnel kapcsolatban az alkotmányjogi panasz tartalmazza, hogy “amennyiben a lezárással érintett terület nem veszíti el a gyülekezési törvény szerinti közterület-jellegét, hanem csak a használata korlátozódik, úgy a rendőrségnek érdemben vizsgálnia kell, hogy a bejelentett rendezvény az intézkedéssel korlátozott közterületen megtartható-e vagy sem”.

Az indítványozó szerint a legfontosabb elvi kérdés az, hogy alkalmazható-e előzetes tiltási okként a gyülekezési törvény azon rendelkezése, mely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Ugyanis a bíróság erre hivatkozva hagyta helyben a rendőrség hasonló tartalmú határozatát.

Az alkotmányjogi panaszban az indítványozó a vitatott bírósági határozat megsemmisítését kérte az Ab-től. Az Alkotmánybíróság Donáti utcai épületében kedden délelőtt sorra kerülő nyilvános hirdetéssel kapcsolatos információk, köztük az ügy alapjául szolgáló alkotmányjogi panasz szövege is megtalálható az Ab honlapján.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik