Budapest, 2012. április 2.
Schmitt Pál köztársasági elnök (j) Orbán Viktor miniszterelnökkel beszélget az Országgyûlés plenáris ülésén, miután bejelentette, hogy lemond államfõi hivataláról.
MTI Fotó: Beliczay László
Közélet

Gránitszilárdságúra tervezték, eddig ötször módosították az ötéves Alaptörvényt

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 04. 25. 20:55

Orbán sorsszerűnek és rendeltetésszerűnek nevezte, hogy az akkor még köztársasági elnök, ma már bukott köztársasági elnök, Schmitt Pál húsvét hétfőn írhatta alá az alaptörvényt. Épp öt éve.

És Schmitt alá is írta, ő a törvényhozás motorja kívánt lenni.

(A parlament 2011. április 18-án 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az új alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén lett hatályos. A kihirdetés napját az alaptörvény napjának nyilvánították.)

Gránit

A kommunizmus megdöntését és a szovjetek kiszorítását követő húsz, zavaros év után végre gránitszilárdságú alapot vetettünk a jövő számára, ezekkel a szavakkal köszöntötte Orbán 2012-ben a törvényszöveget.

Az Alaptörvényen többek között dolgozott a volt kommunista államminiszter, Pozsgay Imre, az Antall József halála után egy rövid ideig miniszterelnök Boross Péter, de a bizottság meghallgatta Schmitt Pál javaslatait is.

A törvény szövegezését Szájer József, Gulyás Gergely és Salamon László végezték. Szájer akkor azt sem titkolta, az iPadjén íródik a magyar alaptörvény.

Aztán azonban különböző külső nyomások és belső kényszerek miatt ötször is faragni kellett a grániton.

Az első módosításra már a hatálybalépés után fél évvel sor került, 2012. június 4-én. Az alapjogi ombudsman ugyanis kifogásolta, hogy az Alaptörvény külön törvényben meghatározott átmeneti intézkedései valójában nem is átmenetiek. Ez pedig állítása szerint sérti a jogállamiság elvét.

A második módosításra sem kellett sokat várni, októberben a bírák és az ügyészek jogállását szabályozták.

A harmadik gránitfaragás is 2012-es, az év végén a földtörvény lett sarkalatos.

A negyediket két nagyágyú, Rogán Antal és Harrach Péter nyújtották be, 2013 márciusban és váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Több olyan passzust is az Alaptörvénybe emeltek, amik korábban az Ab-n nem mentek át, a kormánypártok azonban ragaszkodtak hozzá.

A tervezet szerint ilyen lett volna többek között a:

  • hallgatók röghöz kötése,
  • a hajléktalan közterületről való kitiltásának előkészítése,
  • szabályozták volna, hogy csak a házasság és a szülő-gyermek viszony jelent családi kapcsolatot,
  • illetve cél volt, hogy az alkotmánymódosítás után az Ab már ne hivatkozhasson határozataiban az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott határozataira.

A tervezet óriási nemzetközi felháborodást hozott maga után, az Európa Tanács főtitkára is aggályosnak nevezte, Orbán Viktornak pedig az Európai Bizottság akkori elnöke, José Manuel Barroso is levelet írt, amiben azt valószínűsítette, hogy ez az alkotmánymódosítás akár kötelezettségszegési eljárást is vonhat maga után.

Ezek következménye lett az ötödik módosítás, augusztusban kivették a fél évvel ezelőtt berakott és aggályosnak nevezett részeket.

Többek között a bírósági peráthelyezést, illetve ekkor engedélyezték újra, hogy a kereskedelmi csatornák is közölhetnek politikai reklámokat.

Egy időben szó volt arról, hogy a rezsicsökkentést (aminek választási győzelmet is köszönhet a Fidesz) is beemelnék az Alaptörvénybe egy újabb módosítás keretében, de erre végül nem került sor.

A hatodik

Ma már sokkal nehezebb módosítani, mert a Fidesznek nincs kétharmada, de azért próbálkoznak. Érik az újabb módosítás, terrortámadás, illetve súlyos, közvetlen terrorfenyegetettség esetén a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés kétharmados többséggel hirdetheti ki a terrorveszélyhelyzetet, aminek nyomán a kormány legfeljebb 15 napra felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges rendkívüli intézkedéseket megtegye.

Az alkotmány a Fidesz kénye-kedve szerint módosítható normaszöveggé korcsosult, amit akkor szab át, amikor 1) érdekei úgy kívánják, 2) politikai hasznot remél tőle, 3) megkerülné a különböző jogágakat.

A hétfői évfordulón Schmitt egyébként erénytükörnek nevezte az Alaptörvényt.

Kiemelt kép: Schmitt Pál és Orbán Viktor beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén, miután bejelentette, hogy lemond államfői hivataláról, 2012. április 2-án. MTI Fotó: Beliczay László

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LONDON, ENGLAND - MARCH 22:  A member of the public is treated by emergency services near Westminster Bridge and the Houses of Parliament on March 22, 2017 in London, England. A police officer has been stabbed near to the British Parliament and the alleged assailant shot by armed police. Scotland Yard report they have been called to an incident on Westminster Bridge where several people have been injured by a car.  (Photo by Carl Court/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.