Székesfehérvár, 2015. január 23.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara IV. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumán Székesfehérváron, a Fejér Megyei Kormányhivatalban 2015. január 23-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Közélet

Matolcsyékkal is nagyon jól járhatott a Századvég

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 04. 15. 07:25

Kutatásaiért, tanácsaiért a szakma szerint a jegybank a reális ár sokszorosát fizetheti.

A tavaly júniusban aláírt, három évre szóló szerződés szerint a Századvég Politikai Iskola Alapítvány évente 600 millió forintot kap az MNB-től. A Világgazdaság szerint az összesen 1,8 milliárd forintos keretösszeg kutatásokra, stratégiai tanácsadásra, szakpolitikai tanulmányok készítésére szolgál. A lap emlékeztet rá, hogy tavaly nagy port kavart, ahogy az MNB kiválasztotta a Századvéget, hiszen a végül versenyben maradt másik pályázó, a Kopint-Tárkinak a Tárkival alkotott konzorciuma csaknem 40 százalékkal olcsóbban vállalta volna a megbízást.

Eddig mintegy 300 millió forint értékű szolgáltatást teljesített a Századvég. Az elmúlt nyolc hónapban az alapítvány havi rendszerességgel készített lakossági, vállalati kérdőíves konjunktúra- és pénzügyi tudatossági felmérést, lakossági fókuszcsoportos konjunktúra- és pénzügyi tudatossággal kapcsolatos kutatást, vállalati felsővezetői mélyinterjúkat. Emellett az MNB kapott egyebek mellett 19 szakpolitikai tanulmányt – tudta meg a jegybanktól a Világgazdaság.

A lap ezért furcsállja, hogy a Századvég csak idén februárban, egy háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy az „MNB megrendelésére készülő kutatások eredményét, elemzését a jövőben havonta közzéteszi”. A gazdasági közhangulatról készített legfrissebb, március 3–24. közötti közvélemény-kutatását a Századvég csütörtökön ismertette zárt szakmai körben. Az ilyen felméréseket hatodennyiből, de még ha vastagon fog a ceruza, akkor is negyedannyiból meg lehet csinálni – állították a lapnak a hasonló munkákat végző piackutatók.

Néhány napja, a Korrupciókutató Központ Budapest közölte, hogy a közbeszerzési eljárások túlárazása a korábban becsült 30 százalékkal szemben, elérheti akár  140-320 százalékot is. A nyilvánosságra hozott kutatás szerint a 2009-2015-ös időszakban a túlárazott közbeszerzések aránya folyamatosan nőtt. Előrelépést lehetne elérni a nem nyilvános közbeszerzések betiltásával, az adatok publikálásával és folyamatos elemzésével, ám ehhez nincs meg a politikai akarat. Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója lapunknak azt mondta, ott lehet három-négyszeres árat fizetni a közbeszerzési pályázatokon,

ahol egy-két szereplős a “verseny”, nincs nyilvános ajánlattétel, hanem meghívásos tárgyalással élnek, és ahol jelen van uniós támogatás. Az informatikai piacon és az üzleti szolgáltatások piacán láttunk rendkívül erős ártorzítást…

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.