Közélet

Népszavazás a boltzárról: készül a Fidesz menekülési terve

A Kúria átengedte a szocialisták kérdését, a párt elkezdheti gyűjteni az aláírásokat, de lehet, hogy nem is lesz népszavazás a vasárnapi zárva tartásról.

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?

Ezt a kérdést tenné fel az MSZP, meg még kettőt, egyet az állami földek eladásának tilalmáról, egyet pedig a kétmilliós bérplafonról.

A Fideszben régóta készülnek arra, hogy lesz népszavazás a kérdésről, Erdősinével és egy marék kopasszal csak húzni lehetett az időt, de a párton belül is tudták, egyszer összejön a kérdésleadás az MSZP-nek.

A legegyszerűbb: visszavonni

Már a Kúria döntésének napján arról beszélt Nyakó, hogy a népszavazás egy előrehozott választással ér fel, június 3-ig leadják a szükséges aláírásokat, de szerinte az egészet meg fogja akadályozni a Fidesz úgy, hogy a népszavazás előtt eltörli a boltzárat.

A 24.hu információi szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban már készül a tanulmány arról, hogyan lehetne kihátrálni a zárva tartásból jogszabályi úton.

A kormány a hétfői ülésén tárgyalja a kérdést, erről legutóbbi rádióinterjújában beszélt is Orbán. Ő a szabad vasárnap mellett áll, de szavaiból már érezhető volt egyfajta előremenekülés:

Természetesen nem akarjuk megfosztani az embereket a vasárnapi munkavégzés lehetőségétől, mert sokan vannak, akik a magasabb fizetés miatt vagy a sajátos életrendjük miatt nem akarják föladni a vasárnapi munkavégzést, azt viszont szeretnénk, ha nem lenne kényszer.

Ha a kormány tényleg kihátrál, arra a politikai uborkaszezon, a nyár eleje a legalkalmasabb, egy salátatörvény részeként benyújtanák, olyankor tényleg csak az foglalkozik politikával, akinek kötelező, csendben elintézné a Fidesz. Egy kormánypárti forrásunk úgy fogalmazott, különösebb politikai arcélvesztés nélkül mondhatnák azt, meghallották az emberek kérését.

Volt már erre példa, legutóbb 2014-ben, amikor a netadó ötlete óriási tömegeket vitt az utcára, a kormány pedig visszavonulót fújt.

Vasárnapi zárva tartás (Array)
Kép: Pál Anna Viktória, 24.hu

A másik népszavazás

Orbán Viktor február 24-én kvótaügyi népszavazást jelentett be, még azt is megmondta, mire kell szavazni.

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Ez lesz a kérdés, aki nemmel szavaz, az Orbán szerint kiáll a függetlenség mellett és elutasítja a kötelező betelepítést.

Könnyen elképzelhető, hogy ezt a népszavazást (mivel itt nem kell aláírásokat gyűjteni, a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés is elrendelheti azt) hamarabb tartják, mint a boltzárasat.

A Fideszen belül úgy számolnak, a politikai lendület csak Orbán népszavazására vinné el az embereket, így az MSZP-nek be kell érnie egy érvénytelen referendummal.

A számokról lásd keretes írásunkat.

Ez a 2018-as választás előtt pedig hatalmas pofára esés lenne a szocialistáknak és mindenkinek, aki beáll melléjük, a Fidesznek pedig nagy lökés a választás megnyeréséhez.

Költekezés, Alkotmánybíróság

Ha nem előtte lenne a kvótás népszavazás, hanem egyszerre a négy kérdésről, a Fidesz még mindig dönthet úgy, hogy eszeveszett kampányba és pénzszórásba kezd, amiben az MSZP-nek nincs esélye.

Ezzel pedig pénzügyileg véreztetnék ki a szocialistákat 2018-ra. Igaz, minden valószínűség szerint elvesztenek a négy kérdésből hármat.

Létezik két további forgatókönyv is, ezek valószínűsége csekély ugyan, de nem teljesen kizárható. Az egyik szerint a kormány nem tesz semmit, elhallgatják a szocialisták sikerét és mivel uralják a média nagy részét, ezzel az agyonhallgatással nehezítik meg a dolgukat.

A másik tervben az Alkotmánybíróságnak van nagy szerepe, ők még közbeszólhatnak ugyanis. Egészen egyszerűen kimondhatják azt, hogy a kezdeményezés alkotmányellenes, nem lehet a referendumot megtartani.

Történt már ilyen, az AB korábban a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása ügyében tett így.

Számok

A pártoknak legalább kétszázezer aláírást kell összegyűjteniük, ekkor rendel el az Országgyűlés népszavazást, a gyűjtésre 120 nap áll rendelkezésre. A szavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele (ez több mint négymillió ember) érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Mentsvár: béna MSZP

Kunhalmi Ágnes már szerdán arról beszélt, kezdődhet az aláírásgyűjtésük a „háromigenes népszavazáshoz”.

Volt már háromigenes népszavazás Magyarországon, 2008-ban, azt mondjuk csúnyán elbukta az MSZP. A kérdések akkor a következők voltak:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

A párt akkor a nemek mellett kampányolt. Az igenek nyertek, mindhárom díjat eltörölték, nyolcvan százalék fölött volt a támogatottságuk. (Azóta pedig minden jelentős voksolást a Fidesz nyert, a szocialisták akkor indultak el a lejtőn.)

Úgy tudjuk, amikor a kormánypártok meghallották, hogy az MSZP előszedte a 2008-as hasonlatot, még örültek is ennek. Ha lesz népszavazás és a Fidesz is beleáll a kampányba, ezt az elemet is felhasználhatják.

A házi barkácskampány már folyik egyébként, amikor fideszes beszélgetőpartnerünk meglátta az alábbi plakátot, csak annyit mondott:

lehet, hogy nem is kell semmit csinálnunk, az MSZP elintézi ezt nekünk.

Ilyen már történt velem-macskaalommal

Közzétette: Kiss László – 2016. április 8.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik