Közélet

2016: Orbán nagyon boldog lehet, Európa hatalmasat szív

Kerner Zsolt
László Pál
Kerner Zsolt, László Pál

2016. 03. 03. 18:05

Korábban a témában:

Nagyon csúnyán megdőlt az az állítás, hogy minden ide érkező menekült el fogja hagyni az országot. Hiába károgott a média, hiába szóltak előre a civil szervezetek, nem így lett. A majdnem

180000 (száznyolcvanezer)

menekültből végül több is maradt.

Egészen pontosan 508 (ötszáznyolc).

Nekik adtunk menedéket, oltalmat, őket fogadtuk be. Egyébként a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) most közzétett adatai szerint tényleg sok menekült érkezett Magyarországra 2015-ben, 314 százalékkal több, mint 2014-ben. Összesen 177.135 külföldi regisztrált menedékkérőként a BÁH-nál, ami Magyarországhoz képest mondjuk sok, de akkor már nem, ha megnézzük, hogy egész Európába körülbelül kétmillióan jöttek, akik közül majdnem 1,4 millióan adtak be menedékkérelmet.

A BÁH vezetője, Végh Zsuzsanna szerint sokan azok közül, akik menedékkérelmet nyújtottak be Magyarországon, jó eséllyel megkapták volna a menekültstátuszt. De mégsem kapták.

Ez persze szerinte nem a hivatal hibája, hanem a menekülteké.

A főigazgató egy rádióinterjúban azt mondta, hogy nagyon sokat bírálják a menekültügyi hatóságot, mert a kérelmezők számához képest rendkívül alacsony az elismerési arány, de az eljárások több mint kilencven százalékát azért kellett megszüntetni, mert a kérelmező ismeretlen helyre távozott. Ez magyarul azt jelenti, hogy továbbment nyugat felé. Tehát Végh szerint esélye sem volt a menekültügyi hatóságnak az eljárás lefolytatására.

A pontos számok egyébként azt mutatják, igaza van. Valóban sokan elmentek Németországba, Nagy Britanniába vagy mondjuk Svédországba. De korántsem mindenki. A BÁH számai szerint több, mint félezer menekült annak ellenére itt maradt, hogy szinte minden utcasarkon olvashatták, hogy nem vehetik el a magyarok munkáját.

Egészen pontosan 508 menedékkérő kapott védelmet 2015-ben a Magyarországon áthaladó 177.135-ből. Persze nem biztos, hogy ez lesz a vége, mert 36.694 eljárás még december 31-én is folyamatban volt, körülbelül háromezren pedig őrizetben voltak illegális határátlépés miatt.

Fotó: Berecz Valter

Egyik szemünk szír

A legérdekesebb adat, amit találtunk, nem sok jót mond el a magyar államról. Miközben Szíriából most indult meg igazán a menekültáradat, a magyar állam a BÁH számai szerint konkrétan kevesebb szírnek adott tavaly menedéket, mint 2014-ben. Akkor még 110 szír kapta meg a menedékjogot, 2015-ben már csak 19. Oltalmat cserébe többen kaptak, de nem ennyivel. 2014-ben 60-an, 2015-ben 140-en. Pedig a menedékkérelmek több, mint harmadát szírek adták be.

De nem csak sikertelenségekről beszélhetünk a szírekkel szemben, hiszen sokkal többet vettünk őrizetbe közülük, mint korábban, már ha ezt sikernek lehet nevezni akkor, amikor szinte minden európai ország automatikusan átengedi őket.

Ezzel szemben elutasítottunk majdnem háromezer kérelmet, miközben megszüntettünk kicsivel több, mint 152 ezret. Ők azok, akik elhagyták az országot. Mondani sem kell, hogy aránytalanul nagyobb szám, mint azoké, akik maradnak majd. Nagyon sokszor írtuk már le, de Magyarország továbbra is, ahogy eddig, tranzitország, ahol csak keresztülhaladnak a menekültek, de a kivándorlás üteme alapján még a magyarok nagy része sem szeretne itt maradni.

24.hu / Neményi Márton

Helyet szorítani

Az 508 menekült-, oltalmi vagy befogadott státuszt kapott ember egyébként nem az összes, akinek Magyarországon helyet kell majd szorítanunk. Akármi lesz is a kvótaellenes népszavazás eredménye, szinte biztos, hogy Magyarországnak el kell majd helyeznie azt az 1294 menedékkérőt, aki a kvótarendszerben eddig ránk jutott. Persze ellenük harcolunk, de ugyanazon a szeptemberi csúcson, ahol ezt a számot nem fogadtuk el, majd leszavaztak minket, önkét felajánlottunk, hogy betelepítünk 2300 menekültet. Persze csak a következő két évben.

És még az is lehet, hogy nem ez lesz a vége. Európának a gyakorlatban egyetlen valódi megoldása van arra, hogy a menekültáradatot kezelni tudja, az pedig az adminisztráció. Regisztrálni kell a menekülteket, majd elosztani azokat, akik maradhatnak, és hazaküldeni, akik nem.

A görög-macedón határon látott események azt mutatják, hogy a katonai megoldás és a határzár csak akkor működik, ha van hová elterelni a menekültek tömegét. De több százezer határon felgyűlt menekültet már nem tud megállítani a drótkerítés és néhány katona. Ott már lőni kellene, ami nemcsak Európa legsötétebb napja lenne, de még ez sem akadályozná meg a többieket abban, hogy áttörjék a drótot és elinduljanak Európa felé.

Legújabb népvándorlás

Márpedig úgy néz ki, nem jönnek kevesebben, mint eddig, sőt! A Frontex és az ENSZ menekültügyi főbiztossága is nagyon kemény adatokat mutat a mostani bevándorlásról. Tavaly februárban már bőven zajlott a menekültválság, de még csak 2800 menekült érkezett ey hónap alatt Törökországból Görögországba. Most 53 ezer. Egyetlen hónap alatt.

Pedig a február még nem volt kifejezetten meleg hónap. Az európai vezetők pedig abban bíztak, hogy a hidegebb hónapokban kevesebb menekült érkezik majd. Ha ez tényleg igaz, és ez számít kevesebbnek, akkor nagyon kemény éve lesz az uniónak.

Az a nagy kérdés, hogy a menekültek merre jönnek majd. Görögország most azért van nagyon rossz helyzetben, mert a balkáni országok teljesen lezárták a határaikat, arra készülve, hogy az uniós országok ugyenezt teszik majd. Ha pedig akkor zárják le a határokat, amikor a menekültek épp Macedóniában vagy Szerbiában vannak, akkor ott is maradnak. Egyszerűen egyetlen nemzet sem szeretné, ha az ő határain belül ragadna le a menekültek áradata, miközben nem tudnak továbbmenni Németország felé.

IDOMENI, GREECE - FEBRUARY 29: Refugees try to pass Greece-Macedonia border as Macedonian police hinders them, in Idomeni, near Greece-Macedonia border, Greece on February 29, 2016. (Photo by Ayhan Mehmet/Anadolu Agency/Getty Images)
Fotó: Europress/Getty Images/Ayhan Mehmet

Keleti veszedelem

Magyarország lezárta a határait, ami csak addig működik, amíg nincs akkora nyomás a határzárnál, amit a hadsereg már nem tud kezelni. Hozzánk hasonlóan tett már a kelet-közép-európai országok nagy része is, bár keletről még bőven elindulhat a vándorlás, Románia felé továbbra sincs határzárunk. Persze a kormány már tavaly belengette, hogy lesz ilyen, sőt, a nyomvonal is ki van jelölve. Nem kétséges, hogy pár hét alatt fel is húznák, az viszont már igen, hogy van-e annyi magyar katona, hogy a teljes határszakaszt ellenőrizni tudják Szlovéniától Ukrajnáig.

Németország viszont egyre kevésbé lelkes a menekültek beengedésével kapcsolatban, pedig a Frontex szerint most csak naponta 2-3 ezer ember érkezik, miközben nyáron még tízezren mentek menedéket kérni.

Most már szinte mindenkit elutasítanak, aki nem szír, iraki vagy eritreai. Ezzel egy gond van: egyre több iraki érkezik. Ráadásul Törökországban még mindig 2,5 millió szír menekült várakozik. Az orosz légierő bombázásai nem javítottak a menekültkérdés helyzetén. Philip Breedlove, a NATO európai erőinek főparancsnoka például egyenesen azt mondta, az oroszok fegyverként használják a menekülteket, hogy destabilizálják az uniót. Szerinte a menekültek között egyre több a terrorista és a szélsőséges is, akik rákként fertőzik meg az egészet.

24.hu / Neményi Márton
24.hu / Neményi Márton

Ha újraindul a népvándorlás, akár az idei tempóban, akár ennél durvábban, az nagyon komoly feladatok elé állítja majd Európát. Azt az Európát, ami most sem igazán tud megegyezni arról, mit kezdjen a menekültekkel, miközben a szíriai háború vége nagyon messzinek tűnik még.

Egy dolog tűnik biztosnak, a magyar kormány nagyot nyerne, ha újraindulna a menekültek áradata.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.