Budapest, 2016. február 29.
Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett szokásos misszióvezetõi értekezleten 2016. február 29-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Közélet

Orbán: nemzeti egység hozhat csak eurót

24.hu
24.hu

2016. 02. 29. 09:26

A külügyi szervezet átalakítását fényezte Orbán Viktor a nagykövetek előtt tartott beszédében, majd rátért arra, mikor lehet magyar euró és mi a baj Romániával.
Korábban a témában:

Orbán Viktor szerint a külgazdasági eredmények igazolják a külügyi szervezet két évvel ezelőtti átalakítását. A magyar export növekedése mögött ott áll a külügy gárdájának teljesítménye – mondta a kormányfő hétfőn a Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett szokásos misszióvezetői értekezleten. A miniszterelnök a szervezet 2014-es átalakítását értékelve kijelentette, hogy az exportteljesítmény és a Magyarországra érkező befektetések remek eredményt mutatnak. Megjegyezte, a befektetőket hozni kell, “sarkantyúzni kell, lelkesíteni kell” őket.

Euró vagy nem euró?

Nemzeti egység kell majd az eurózónához csatlakozásról szóló döntéshez – mondta Orbán. Az alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados többség kell. Kiemelte, ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, hogy Magyarország csatlakozzon-e az eurózónához, vagy azon kívül maradva önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie.

Orbán úgy látja, ez a dilemma a következő néhány év nagy intellektuális kihívása, mert most több ország is az eddiginél komolyabban barátkozik a gondolattal, hogy a közös pénz után mélyebb integráció is lehetne. Ez kihívást jelent minden országnak, ami nem tagja az euróövezetnek. Nem biztos, hogy végeredményre is jut ez az elszántság, és nekünk egy kész tényhez kell alkalmazkodnunk, de nem árt gondolkodni, hogy mi lenne a magyar érdek ebben a helyzetben – írja az MTI.

Romániától Oroszországig

Romániában politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben, háttérbe akarják szorítani a magyar kisebbség politikai vezetőit, amit megfelelő súllyal szóvá kell majd tenni – folytatta. A magyar-szlovák kapcsolatot rendezettnek, a magyar-szerbet kiegyensúlyozottnak nevezte, Horvátországról pedig azt mondta, “most próbáljuk rendezni a kapcsolatokat”, ami nem egyszerű feladat, mert “a kapcsolat szövete roncsolt”.

Szlovéniáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de komoly remények fűzhetők az együttműködéshez. Beszélt Ukrajnáról is, jelezve, nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezettel rendelkező jogállam. Azt azonban megerősítette, Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen “valami”, vagyis ne legyen közös határunk. Azt is megismételte, hogy az év felénél nem lesz automatikus a szankciók meghosszabbítása Oroszországgal szemben.

Nyugodt hátország

A nagykövetek nyugodtan végezhetik a munkájukat, mert a nyugodt és kiegyensúlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyensúlyozott hátország, és “e tekintetben önök jól állnak” – viccelődött Orbán. Mindezt azzal magyarázta, hogy a KKM presztízse a kormányon belül magasan van, mindenkinek nyilvánvaló, hogy a tárca kulcsszereplő, ezért a kormány támogatása továbbra is adott. A magyar gazdaság meglehetősen stabil, államdósság-csökkentésben az arányokat tekintve Magyarország a legjobbak között teljesít.

A kormányfő szerint “patikamérlegen kiszámított nemzeti külpolitikai stratégiát viszünk”, így a magyar külpolitikának, Magyarországnak megbecsültsége van. Ez nem azt jelenti, hogy “csupa jót mondanak rólunk”, de az, hogy egy tízmilliós országgal egy 500 milliós integrációban érdemben foglalkozik a világ, komoly teljesítmény. Orbán beszéde végén gratulált a nagykövetek “kiváló munkájához”.

Szijjártó büszke magára

Az elmúlt fél évben nem könnyű körülmények között sikerült megállnia a helyét a magyar diplomáciai karnak – mondta Szijjártó Péter a nagyköveti értekezletet megnyitó beszédében. Kiemelte, amikor először döntöttek arról, hogy a szokásos évi egy helyett évente kétszer tartsanak ilyen értekezletet, volt némi kétség afelől, hogy van-e erre szükség, de a világ folyását látva, “most már a hetenkénti ülésezés sem lenne túlzás”.

A mostani értekezlet időszerű, mert a minket körülvevő világ változásai még a tavalyihoz képest is rendkívüli módon felgyorsultak. Szijjártó szerint az elmúlt fél évben “nem könnyű körülmények közepette, folyamatos nyomás alatt” sikerült a magyar diplomáciai karnak olyan teljesítményt elérnie, hogy “egyikünknek sem lehet szégyellnivalója”.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. május 1.
Résztvevők a Magyar Szocialista Párt (MSZP) majálisán a városligeti nagyréten 2013. május 1-jén.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.