Idomeni, 2015. december 7.
Papírokkal rendelkező migránsok állnak sorban az átengedéshez a görögországi Idomeni és a macedóniai Gevgelija közötti határátkelő görög oldalán 2015. december 7-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Közélet

Mi ez az egész, amiről Orbán szavaztatna, és van-e egyáltalán értelme?

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2016. 02. 25. 16:04

Orbán Viktor nemrég bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez a kormány arról, hogy elfogadják-e az Európai Unió menekültkvótáit. Majd azt is bejelentette, hogy mire kell majd szavazni a népszavazáson, ha nem akarjuk cserbenhagyni hazánkat.

Az most talán mindegy is, mennyire kétségbe lehetett esve a kormány a kopaszok nemzetgyűlése, a pedagógustüntetés és az egészségügyben tomboló káosz után, hogy egy ennyire fölösleges népszavazásra – amiért megint összeveszünk az unióval – elköltsön legalább ötmilliárd forintot. Inkább azt nézzük meg, mi is az, amiről Orbán szavaztatni szeretne, és van-e egyáltalán értelme az egész kezdeményezésnek. Kezdjük röviden:

Mi az a kvótarendszer?

Az Európai Unió kezdeményezése arra, hogy a menekültválság csúcspontján Európába áramló menekülteket a tagországok képességeinek megfelelő arányban, igazságosan helyezze el az unión belül. Tehát ne Németországba és Svédországba menjen minden menekült, ha például Szlovákiába nem megy senki.

Van értelme az egésznek?

Sok nincs. A kvótarendszer egy gyenge, elkésett, politikailag motiválatlan megoldás egy olyan problémára, amelyet a valóság teremtett. Hiába akarjuk a menekülteket az EU peremén elhelyezni, ha az EU pereméről még az uniós állampolgárok is Németország felé indulnak, mert szeretnének jobban élni.

Ráadásul olyan alacsony számokról beszélünk a kvóták kapcsán, amelyek lényegében semmit nem változtatnának a mostani felálláson. A kvótarendszerben jelenleg körülbelül 160 ezer menekültet kellene elosztani Európában, miközben az ide érkezettek már a másfélmillió közelében vannak. A valóságtól eltávolodott számokról van szó.

És akkor hosszabban.

A kvótarendszer, ahogy már említettük, 160 ezer menekült elosztásáról szól, amit két részletben fogadtak el. 2015 áprilisában még csak negyvenezer menekültről volt szó, amikor Angela Merkel bejelentette az első kvótatervet. Szeptemberre Németország, Olaszország és Franciaország kiharcolta újabb 120 ezer peremvidékre érkezett menekült elosztását.

Sentilj, 2015. november 17. 
Ausztriába tartó migránsok sorai a szlovén-osztrák határ szlovén oldalán, Sentiljnél 2015. november 17-én. (MTI/EPA/Erwin Scheriau)
Fotó: MTI/EPA/Erwin Scheriau

Az első negyvenezer menekült befogadása még opcionális volt, Magyarország nem is volt hajlandó rá. A második, 120 ezres kvóta viszont már nem volt opcionális, ezért Magyarországot 1294 menekült befogadására kötelezte. Természetesen Magyarország – a visegrádi négyek másik három tagjához hasonlóan – ezt sem szavazta meg, de a végső döntésben leszavazta a többi tagállam. Az igazán érdekes az, hogy hiába nem szavaztuk meg a kvótákat, mégis önként vállaltuk 2300 menekült befogadását.

Az Európai Tanács decemberben erősítette meg, hogy a döntéseket végre kellett hajtani. Ez volt az a dokumentum, amelyre a legutóbbi uniós csúcs következtetése visszautalt, mint végrehajtandó döntés. És ezt a következtetést írta alá Orbán Viktor, amiért – egyébként valószínűleg joggal – nekiment az ellenzék, hogy a kvótaellenes retorika után aláírta a befogadást. Nem mintha lett volna más lehetősége, hiszen a korábbi megállapodást így is be fogják tartani Magyarországgal szemben.

Ráadásul, elvben, jól is járnánk a kvótarendszerrel.

A második megállapodás kifejezetten azokból az országokból szerette volna áttelepíteni a menekülteket az unió többi részeibe, amelyeket túlterhelt a menekültáradat. Egészen pontosan Gögörországra, Olaszországra és Magyarországra gondoltak, a három olyan tagállamra, ahová a legtöbb menekült érkezett. Tőlünk 54 ezer menedékkérőt (szíreket, irakiakat és eritreaiakat, a három olyan nemzetiséget, akikre a kvótarendszer vonatkozik) osztottak volna szét. Mivel nem mentünk bele a megállapodásba, ezt az 54 ezer menekültet máshonnan osztják majd szét.

Magyarország, mint a menekültáradatnak fokozottan kitett ország, egyébként se kap kifejezetten sok betelepítendő menedékkérőt, annál többet vittek volna viszont el. A legtöbbet azok az országok vállalják, ahová így is a kvótánál sokkal több bevándorló érkezik.

És akkor azt is mondjuk el hosszabban, van-e értelme a kvótarendszernek és az ellene vívott harcnak:

Nincs. Olyan nagyon legalábbis egyiknek sem, de a kvótarendszernek még mindig több.

Sokadszor írjuk le, de ez egy elkésett megoldás, ami túl kevés menedékkérőről szól, ezért a valóság már rég meghaladta. Európában nem volt, és még mindig nincs meg a politikai bátorság és erő, hogy a menekültkérdést kezelni tudja.

A harcnak viszont tényleg nincs értelme, hiszen Magyarország jelenleg hatályos alaptörvénye szerint egyrészt nem is tarthatunk ilyesmiről népszavazást, másrészt, ha a kormány eléri, hogy ez mégse legyen alkotmányellenes, egy magyar népszavazás akkor sem fogja semmire kötelezni az Európai Uniót.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.