Éppen csak kihűlt Hóman Bálint szoborügye, máris itt a következő. A IX. kerületben Gyulyás Gergely, a Fidesz alelnöke Boross Péter volt miniszterelnökkel együtt szerdán avatja fel Donáth György szobrát, aki 1939-44 között képviselője, 1943-tól alelnöke volt a Magyar Élet Pártjának (MÉP), a II. zsidótörvények lelkes támogatója.
A Magyar Élet Pártjának volt alelnöke, akárhogy is nézzük, minimum ellentmondásos személyiség volt. Igaz, koncepciós per alapján, hamis vádak után ítélték el és végezték ki 1947-ben, ettől azonban még egykori politikai szerepvállalása erősen kérdéses.
Ferencváros honlapján, a meghívó mellé egy kis életutat is olvashatunk Donáth Györgyről.
A Magyar Testvéri Közösség nevű szervezet tagja 1939-től. Meggyőződéses konzervatív politikusként, nem csupán bátor, hanem a vitákban logikailag is verhetetlen, kiváló szónok volt, akinek érvelését széles körű történelmi műveltségen túl egyfajta irónia tette megynyerővé és hatásossá.
Egy-két dolgot kifelejtettek
Ez valószínűleg mind igaz róla, azonban a IX. kerület honlapja kifelejtett néhány apróságot. Ungváry Krisztián történész, Antiszemitizmus és németellenesség – a két frontos harc címmel arról ír, Donáth alapítója volt az Egyesületközi Együttműködés néven létrehozott szervezetnek, ami az alapszabály első pontjában kimondta: a számszerű és kulturális fölény jogán kizárólag magyaroké lehet a vezető szerep. A „Magyar Közösség” kibővített szervezete az Egyesületközi Együttműködés volt, aminek integráló munkáját olyan szervezetek vállalták, mint a Honszeretet, a Hungária és a Turul bajtársi egyesületek.
A szervezet politikai pártok felett állt és céljaik közé tartozott:
a magyar élet bárminő irányításából ki akarjuk zárni azokat a fajokat és népelemeket amelyek a magyarságra és az itt élő nemzetiségekre egyaránt károsnak ítélünk, elsősorban a zsidóságot.
Egyébként nemcsak a zsidóktól, hanem a sváboktól is ódzkodtak.
Antiszemita, zsidóellenes
Szerettük volna megtudni, mit szólnak a Holokauszt Emlékközponttól a szerdai szoboravatáshoz, de az igazgatót nem tudtuk elérni, más pedig nem nyiltakothat ilyen kérdésekben.
Heisler András, a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) elnöke viszont kérdésünkre elmondta:
Donáth Györgyöt egy kevésbé ismert politikusnak tartom. Amit tudok róla, hogy antiszemita, zsidóellenes, kirekesztő eszméket terjesztett és komolyan szerepe volt a zsidótörvények megszületésében. A helyszínválasztást egészen cinikusnak tartom, a szobortól pár perc sétára a Holokauszt Emlékközpontban majd mindenki megnézheti, milyen kárt okoztak ezek az emberek.
Orbán korábban nem tűrte
Úgy tűnik, a Fidesz húzd meg – erezd meg kapcsolatot ápol a magyar zsidósággal. Orbán Viktor 2013-ban a Zsidó Világkongresszuson még azt mondta:
Mi tudjuk, nincs szabadság emberi méltóság nélkül. Ezért a mi nemzedékünk nem fogja eltűrni, hogy hazánkban bárkit származása vagy vallása miatt emberi méltóságában megsértsenek, és ezzel megtapossák a szabadságot, amiért együtt küzdöttünk.
Emlékmű és negyven szobor egy embernek
A megszállási emlékmű volt talán a legfájóbb pofon a magyar zsidóságnak. A Szabadság téren szinte titokban, éjjel egykor húzták fel, végig kordonok és rendőrök védték. Történészek, civilek politikusok tiltakoztak ellene. Az emlékmű a náci megszállást úgy ábrázolja, mintha a magyarok annak csak elszenvedői lettek volna, ami a történelemkönyvek tanulsága szerint nem teljesen igaz.
Wass Albertnek közel negyven darab szobra van hazánkban. A konzervatív jobboldal egyik legkedveltebb írójáról 2011-ben teret neveztek el Budapesten. A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja, a hivatalos irodalomtörténet szinte tudomást sem vesz róla, középszerű írónak tartják, mások a legnagyobbak között emlegetik. A lényeg most nem is ez, hanem a zsidósághoz való hozzáállása.
Wass több alkalommal publikált a Hídfő újságnak, akik magukat a keresztény nemzeti magyarság legbátrabb harcosainak tartották. Az író a kommunizmust is zsidók által kreált rendszernek tartotta.
A zsidóknak nem volt több esélyük a kommunizmus életben tartására.
1993-ban az Új Világban a zsidók magyar néphez való hűtlenségét kérte számon. Úgy látta, a rendszerváltással Magyarország ismét szabad lett, de a pénzügyek, a sajtó és a kommunikációs hálózatok a zsidók kezében maradtak.
Szerinte Budapest nem magyar, „Így lett belőlem antiszemita” című írásában pedig leírja az antiszemitizmus klasszikus fordulatát:
neki voltak zsidó barátai.
Ez az írás gyakorlatilag önmaga mosdatása volt az antiszemitizmus bélyegével kapcsolatban.
A néhány hete lecsendesedett Hóman-szobor ügy napokig húzódott. Ő is közreműködött a zsidótörvények megalkotásában, a Hóman Bálint Alapítvány viszont nagyon szeretett volna neki egy szobrot állítani. Előbb Fehérváron, aztán Vácon, aztán Orbán mondta, hogy nem lesz, legalábbis nem állami támogatással. A végén már Obama is beleszólt a vitába.
Heisler András lapunknak elmondta:
Az utóbbi időben Magyarországon rossz tendencia indult el, nem tudnak úgy felépíteni egy emlékművet, hogy az ne okozzon valami konfliktust.
A 444.hu-n megjelent Gulyás Gergely rövid reakciója is. Szerinte Donáth Györgyöt ártatlanul ítélték halálra egy olyan koncepciós perben, amiben ő a magyar szabadság és demokrácia pártján állt, és ezt képviselte utolsó leheletéig. Hozzátette, a XX. század megítélése nehéz, az életutak ritkán egyértelműek.
Kiemelt kép: Donáth György halálos ítéletének végrehajtása előtt, innen
Írta: Mázsár Tamás
