Közélet

A Holokauszt Emlékközpont mellett avatja egy antiszemita szobrát a Fidesz

24.hu
24.hu

2016. 02. 24. 07:00

Gulyás Gergely szobrot ad át a Páva utcában. Donáth György antiszemita és zsidóellenes politikus szobrára majdnem árnyékot vet a Holokauszt Emlékközpont, pedig Donáthnak nagy szerepe volt a zsidótörvényekben is.

Éppen csak kihűlt Hóman Bálint szoborügye, máris itt a következő. A IX. kerületben Gyulyás Gergely, a Fidesz alelnöke Boross Péter volt miniszterelnökkel együtt szerdán avatja fel Donáth György szobrát, aki 1939-44 között képviselője, 1943-tól alelnöke volt a Magyar Élet Pártjának (MÉP), a II. zsidótörvények lelkes támogatója.

A legellentmondásosabb az egészben az, hogy Donáth szobra néhány méterre áll majd a Holokauszt Emlékközponttól.

A Magyar Élet Pártjának volt alelnöke, akárhogy is nézzük, minimum ellentmondásos személyiség volt. Igaz, koncepciós per alapján, hamis vádak után ítélték el és végezték ki 1947-ben, ettől azonban még egykori politikai szerepvállalása erősen kérdéses.

Ferencváros honlapján, a meghívó mellé egy kis életutat is olvashatunk Donáth Györgyről.

A Magyar Testvéri Közösség nevű szervezet tagja 1939-től. Meggyőződéses konzervatív politikusként, nem csupán bátor, hanem a vitákban logikailag is verhetetlen, kiváló szónok volt, akinek érvelését széles körű történelmi műveltségen túl egyfajta irónia tette megynyerővé és hatásossá.

Egy-két dolgot kifelejtettek

Ez valószínűleg mind igaz róla, azonban a IX. kerület honlapja kifelejtett néhány apróságot. Ungváry Krisztián történész, Antiszemitizmus és németellenesség – a két frontos harc címmel arról ír, Donáth alapítója volt az Egyesületközi Együttműködés néven létrehozott szervezetnek, ami az alapszabály első pontjában kimondta: a számszerű és kulturális fölény jogán kizárólag magyaroké lehet a vezető szerep. A „Magyar Közösség” kibővített szervezete az Egyesületközi Együttműködés volt, aminek integráló munkáját olyan szervezetek vállalták, mint a Honszeretet, a Hungária és a Turul bajtársi egyesületek.

A szervezet politikai pártok felett állt és céljaik közé tartozott:

a magyar élet bárminő irányításából ki akarjuk zárni azokat a fajokat és népelemeket amelyek a magyarságra és az itt élő nemzetiségekre egyaránt károsnak ítélünk, elsősorban a zsidóságot.

Egyébként nemcsak a zsidóktól, hanem a sváboktól is ódzkodtak.

Antiszemita, zsidóellenes

Szerettük volna megtudni, mit szólnak a Holokauszt Emlékközponttól a szerdai szoboravatáshoz, de az igazgatót nem tudtuk elérni, más pedig nem nyiltakothat ilyen kérdésekben.

Heisler András, a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) elnöke viszont kérdésünkre elmondta:

Donáth Györgyöt egy kevésbé ismert politikusnak tartom. Amit tudok róla, hogy antiszemita, zsidóellenes, kirekesztő eszméket terjesztett és komolyan szerepe volt a zsidótörvények megszületésében. A helyszínválasztást egészen cinikusnak tartom, a szobortól pár perc sétára a Holokauszt Emlékközpontban majd mindenki megnézheti, milyen kárt okoztak ezek az emberek.

Orbán korábban nem tűrte

Úgy tűnik, a Fidesz húzd meg – erezd meg kapcsolatot ápol a magyar zsidósággal. Orbán Viktor 2013-ban a Zsidó Világkongresszuson még azt mondta:

Mi tudjuk, nincs szabadság emberi méltóság nélkül. Ezért a mi nemzedékünk nem fogja eltűrni, hogy hazánkban bárkit származása vagy vallása miatt emberi méltóságában megsértsenek, és ezzel megtapossák a szabadságot, amiért együtt küzdöttünk.

Emlékmű és negyven szobor egy embernek

A megszállási emlékmű volt talán a legfájóbb pofon a magyar zsidóságnak. A Szabadság téren szinte titokban, éjjel egykor húzták fel, végig kordonok és rendőrök védték. Történészek, civilek politikusok tiltakoztak ellene. Az emlékmű a náci megszállást úgy ábrázolja, mintha a magyarok annak csak elszenvedői lettek volna, ami a történelemkönyvek tanulsága szerint nem teljesen igaz.

Budapest, 2015. április 8.
A német megszállás áldozatainak tiszteletére emelt emlékmû a budapesti Szabadság téren 2015. április 8-án. A Tiszta emlékezettel a történelemhamisítás ellen - a szabadságért, a demokráciáért elnevezésû csoport rendezvényt tartott az emlékmû elleni tiltakozások kezdetének elsõ évfordulóján a téren.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A német megszállási emlékmű, MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Wass Albertnek közel negyven darab szobra van hazánkban. A konzervatív jobboldal egyik legkedveltebb írójáról 2011-ben teret neveztek el Budapesten. A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja, a hivatalos irodalomtörténet szinte tudomást sem vesz róla, középszerű írónak tartják, mások a legnagyobbak között emlegetik. A lényeg most nem is ez, hanem a zsidósághoz való hozzáállása.

Wass több alkalommal publikált a Hídfő újságnak, akik magukat a keresztény nemzeti magyarság legbátrabb harcosainak tartották. Az író a kommunizmust is zsidók által kreált rendszernek tartotta.

A zsidóknak nem volt több esélyük a kommunizmus életben tartására.

1993-ban az Új Világban a zsidók magyar néphez való hűtlenségét kérte számon. Úgy látta, a rendszerváltással Magyarország ismét szabad lett, de a pénzügyek, a sajtó és a kommunikációs hálózatok a zsidók kezében maradtak.

Szerinte Budapest nem magyar, „Így lett belőlem antiszemita” című írásában pedig leírja az antiszemitizmus klasszikus fordulatát:

neki voltak zsidó barátai.

Ez az írás gyakorlatilag önmaga mosdatása volt az antiszemitizmus bélyegével kapcsolatban.

Így nézett volna ki a Hóman-szobor

A néhány hete lecsendesedett Hóman-szobor ügy napokig húzódott. Ő is közreműködött a zsidótörvények megalkotásában, a Hóman Bálint Alapítvány viszont nagyon szeretett volna neki egy szobrot állítani. Előbb Fehérváron, aztán Vácon, aztán Orbán mondta, hogy nem lesz, legalábbis nem állami támogatással. A végén már Obama is beleszólt a vitába.

Heisler András lapunknak elmondta:

Az utóbbi időben Magyarországon rossz tendencia indult el, nem tudnak úgy felépíteni egy emlékművet, hogy az ne okozzon valami konfliktust.

A Mazsihisz közleménye

MAZSIHISZ: A holokausztban szerepet játszó antiszemita politikusnak ne legyen szobra Magyarországon! A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) határozottan ellenzi, hogy a holokausztban részt vett, illetve ahhoz hozzájáruló emberek emlékének szobrot vagy emléktáblát állítsanak Magyarországon.

Donáth György dicstelen politikai szerepvállalása felett akkor sem szabad szemet hunyni, ha a világégést követően egy koncepciós perben halálra ítélve a kommunizmus áldozatává vált. Heisler András MAZSIHISZ elnök hibás lépésnek tartja, hogy a holokauszthoz hozzájáruló, szélsőséges eszméket támogató személyeknek szobrot állítanak hazánkban.

Aki ennek a véleménynek okait keresi, csak néhány métert kell sétálnia a helyszíntől és a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központban megismerheti a fajelmélet következményeit.

A 444.hu-n megjelent Gulyás Gergely rövid reakciója is. Szerinte Donáth Györgyöt ártatlanul ítélték halálra egy olyan koncepciós perben, amiben ő a magyar szabadság és demokrácia pártján állt, és ezt képviselte utolsó leheletéig. Hozzátette, a XX. század megítélése nehéz, az életutak ritkán egyértelműek.

Kiemelt kép: Donáth György halálos ítéletének végrehajtása előtt, innen

Írta: Mázsár Tamás

Kommentek

Amnesty International: leépülés fenyegeti az emberi jogok védelmének intézményrendszerét
A Washington Postig jutott, hogy egy rakás kopasz és egy idős nő befenyítette a magyar demokráciát