Madrid, 2015. október 22.
Orbán Viktor miniszterelnök egy felszólalót hallgat az Európai Néppárt (EPP) madridi tisztújító kongresszusának második napján, 2015. október 22-én. (MTI/AP/Francisco Seco)
Közélet

Fideszes nyomta fel Orbánt a rendőrségen

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 02. 05. 09:50

A párt feljelentőembere arra reagált, hogy a kormányfő szerint „terrortámadást készítenek elő a magyar emberek ellen”.

Tényi István az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordult közérdekű bejelentésében az állami rádióban elhangzottak miatt. A kormányfő az Alaptörvény hatodik módosításának szükségességét magyarázta így.

Amiről most beszélünk, az egy olyan helyzet, amikor elegendő információ áll rendelkezésre arról, hogy megnövekedett a terrorveszély Magyarországon, és hitelt érdemlő információink vannak arra nézve, hogy terrortámadásokat készítenek elő a magyar emberek ellen, mondjuk úgy, ahogy Párizsban történt nemrégen, vagy úgy, ahogy a Brüsszelből érkező tudósításokból ezeket láthattuk. És akkor az a kérdés, hogy mit tehet a kormány, hogy ezeket megelőzze?

A bejelentő szerint a közvélemény megnyugtatása miatt elemezni kell a kormányfő kijelentésének valóságtartalmát, hiszen a terrorcselekmény fogalmát a Btk. 314. §-a pontosítja. Ugyanakkor Tényi István emlékeztet rá, hogy Btk. 317. §-a rendelkezik arról is, hogy aki

hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ugyanakkor idézi a Btk. 338. paragrafusát is a közveszéllyel fenyegetésről

(1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

Tényi István a bírói gyakorlat alapján tette ehhez hozzá, hogy a közveszéllyel fenyegetés jellemzően verbálisan „tudatosan valótlan tény állításával” történik, és olyan absztrakt veszélyeztető bűncselekmény, amelynek megvalósulásához nem is kell, hogy a köznyugalom megzavarása ténylegesen bekövetkezzen.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.