Korrupcio(430x286).jpg (Array)
Közélet

A magyar adófizetők pénzéből épül a “haveri kapitalizmus”

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 01. 27. 12:38

Egyre rosszabb Magyarország korrupciós megítélése – derül ki a Transparency International 2015-ös világfelméréséből.

Magyarország három hellyel hátrébb csúszott a világ legátfogóbb korrupciós ranglistáján, teljesítményével az EU-n és a közép- és kelet-európai régióban is visszaesett. A Transparency International (TI) magyarországi szervezete szerint a tavaly vizsgált 168 állam több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el a korrupciós helyzetet mérő, 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán.

Ez azt jelenti, hogy a korrupció elleni teljesítmény az országok zömében gyenge.

A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G-20 országok közül tízen, köztük az EU-tag Olaszország tartoznak az 50 pontnál gyengébben teljesítők csoportjába. 2015 egyik legnagyobb vesztese a szintén G-20 tag Brazília, amely előző évi helyezéséhez képest 7 helyet visszacsúszva a 76. lett. Az ugyancsak G-20 tag Törökország folytatta a 2014-ben kezdett zuhanórepülését – akkor 11 hellyel rontotta eredményét – most 2 helyet esett vissza.

Dániától Szomáliáig

2015-ben is Dánia végzett az élen, ezúttal 91 ponttal, ami eggyel gyengébb a 2014-es győztes pontszámnál. A dobogó második, harmadik fokán is skandináv ország végzett: Finnország 90, Svédország 89 pontot kapott. A negyedik skandináv ország is az élbolyban végzett, Norvégia 87 ponttal a hatodik lett, Új-Zéland és Hollandia mögött.

Tartósan jó korrupció elleni teljesítményük oka, hogy ezekben az államokban a közhatalom átlátható, elszámoltatható, a kormányok nyilvánosságra hozzák, mire használják a közpénzeket. A közpénzadatok nyilvánossága, az igazságszolgáltatás függetlensége hatékony a korrupció elleni harcban. A skandinávok több mint két évtizedes sikertörténete is igazolja. A polgárok tudják, mire költik adójukat, ha kétségeik vannak, biztosak lehetnek afelől, hogy számíthatnak a kormánytól független állami intézményekre és az igazságszolgáltatásra.

Nem véletlen, hogy a sereghatók is mindig ugyanazon országok csoportjából kerülnek ki. 2014-hez hasonlóan a 2015-re vonatkozó felmérésben is Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália zárják a CPI-ranglistát, a két sereghajtó 8-8 pontot szerzett. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról.

A Transparency International elnöke szerint a korrupció 2015-ben is az egyik legkomolyabb kihívásnak bizonyult világszerte. José Ugaz – aki egykor különleges ügyészként működött közre a perui kormányköröket és Fujimori volt elnököt is érintő visszaélések felderítésében – azt mondta, hogy a korrupció

csak a polgárok összefogásával győzhető le, és az embereknek világosan és egyértelműen a kormányok tudtára kell adniuk, hogy elegük van a közhatalommal történő visszaélésből és a közpénzek elsikkasztásából.

Magyarország az 50.

Magyarország 2015-ben 51 pontot ért el a felmérésben. Ez három ponttal, három helyezéssel rosszabb az ország egy évvel korábbi eredményénél. Jelenleg a vizsgált 168 ország közül az 50. helyen található. (Magyarország 2014-ben 175 ország közül a 47. volt.)

A visszaesés a régión belül a leginkább szembeötlő, hiszen Magyarország tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyult kevésbé korruptnak. 2014-hez képest Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot.

A régió abszolút győztese 2015-ben Csehország, amely 5 ponttal, 56-ra javította pontszámát, 16 helyet előreugorva 37. lett a rangsorban. Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is romlott a magyar teljesítmény: az ország tavaly a 28 tagállam közül holtversenyben a 22-24. helyen végzett. Magyarország egyre inkább kitett a korrupciónak: 2013-ban a 20., 2012-ben pedig a 19. volt az akkor még 27 tagot számláló EU-ban.

Átláthatatlan a közpénzszórás

A magyar kormány – a skandináv modellel ellentétben – mindent elkövet azért, hogy akik korábban ellenőrizhették hatalmát, azok ezt már ne, vagy nagyon nehezen tehessék meg, az állami intézményeket saját hatalma megőrzésének szolgálatába állította, ami alól csak a bíróságok jelentenek kivételt. Az adatok elrejtése egyre könnyebb, a kormány tovább korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét, ami jelentősen megnehezíti, hogy a polgárok tájékozódjanak a közpénzek elköltéséről. A Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója azt mondja, hogy

Magyarországon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé..

Martin József Péter szerint a kormány következmények nélkül használhatja arra a hatalmát, hogy illetéktelen előnyhöz juttassa a holdvarába tartozó üzleti csoportokat. A korrupció ellenes szervezet vezetője szerint a

magyarországi korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel.

Csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik, gazdagodásuk forrása nem. A haveri kapitalizmus Magyarországon továbbra is részben a magyar és az  uniós adófizetők pénzéből, a polgárok kárára épül.

Rájuk cserélték Simicskát

Cégadatok szerint 2013-ban és 2014-ben a Simicska Lajoshoz köthető, a közbeszerzéseken veszíteni nem tudó Közgép összesen több mint 170 milliárd forint bevételre tett szert és 17 milliárd forint nyereséget termelt. 2015-ben már Garancsi István (Market) és Szíjj László (Duna Aszfalt) voltak a legsikeresebbek, de Mészáros Lőrinc cégei is mesésen gyarapodtak. A Garancsihoz köthető cégek 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el, míg a Szíjj érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt és konzorciumi partnerei közel 62 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak. Mészáros vállalkozásainak majdnem 40 milliárd forintnyi állami megbízás jutott – írta a TI.

A végrehajtó hatalom nemcsak a baráti cégeket, hanem a politikusoknak kedves sportklubokat is előszeretettel gazdagítja közpénzből: utóbbiak az elmúlt négy évben bő 200 milliárd forint adótámogatást kaptak. A támogatási rendszer lényege a társasági adókedvezmény, amely miatt az államkincstár négy év alatt jelentős adóbevételtől esett el. Ráadásul ez a pénz félig titkosan került a sportcsapatokhoz, mert egy 2015-ös törvénymódosításnak köszönhetően nem tudható, hogy mely vállalatok támogatnak sportklubokat adófizetés helyett. A módosított törvény miatt nem lehet kideríteni, van-e összefüggés egyes cégek közbeszerzési sikerei és a miniszterelnök, illetve néhány kormánytag kedvenc focicsapatainak jutó, milliárdos vállalati sporttámogatás között.

Versenyképesség szabadesésben

A magyarországi korrupciós kockázatok súlyosbodása az ország versenyképességének – régóta tartó – zuhanásszerű romlásával jár. A Világgazdasági Fórum nemrég közzétett versenyképességi felmérése szerint Magyarország 140 országból a 63., miközben tíz éve még a világ 38., tizenöt éve pedig a 28. legversenyképesebb gazdaság volt. A megkérdezett üzletemberek különösen gyengének ítélték a magyar kormány döntéseinek átláthatóságát, amit a közpénzek illetéktelen felhasználásához hasonlóan a 140-es lista 119. helyére rangsoroltak.

A magyarországi versenyképesség romlásának oka elsősorban abban keresendő, hogy a hazai intézményrendszer részrehajló és nem képes elhárítani a korrupciót.

Martin József Péter ehhez még azt is hozzátette, hogy ez ördögi kör: a magas korrupciós kitettség rontja a versenyképességet, visszaveti a beruházási aktivitást, ami kedvezőtlen szerkezetű növekedéshez vezet, ami melegágya a járadékvadászaton alapuló haveri kapitalizmusnak: a vállalatok nemegyszer a szabályozás manipulálásában, a kormány jóindulatának és barátságának elnyerésében érdekeltek, nem a hatékony piaci teljesítményben. Ez tovább növeli a korrupciót.

A Korrupció Érzékelési Indexet (CPI) 11 szervezet 12 felmérése és értékelés felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) berlini központja. Szakértők, üzletemberek megkérdezésével mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2015-ben 168 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 különböző alindex alapján vizsgálták.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind