Korrupcio(430x286).jpg (Array)
Közélet

A magyar adófizetők pénzéből épül a “haveri kapitalizmus”

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 01. 27. 12:38

Egyre rosszabb Magyarország korrupciós megítélése – derül ki a Transparency International 2015-ös világfelméréséből.

Magyarország három hellyel hátrébb csúszott a világ legátfogóbb korrupciós ranglistáján, teljesítményével az EU-n és a közép- és kelet-európai régióban is visszaesett. A Transparency International (TI) magyarországi szervezete szerint a tavaly vizsgált 168 állam több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el a korrupciós helyzetet mérő, 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán.

Ez azt jelenti, hogy a korrupció elleni teljesítmény az országok zömében gyenge.

A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G-20 országok közül tízen, köztük az EU-tag Olaszország tartoznak az 50 pontnál gyengébben teljesítők csoportjába. 2015 egyik legnagyobb vesztese a szintén G-20 tag Brazília, amely előző évi helyezéséhez képest 7 helyet visszacsúszva a 76. lett. Az ugyancsak G-20 tag Törökország folytatta a 2014-ben kezdett zuhanórepülését – akkor 11 hellyel rontotta eredményét – most 2 helyet esett vissza.

Dániától Szomáliáig

2015-ben is Dánia végzett az élen, ezúttal 91 ponttal, ami eggyel gyengébb a 2014-es győztes pontszámnál. A dobogó második, harmadik fokán is skandináv ország végzett: Finnország 90, Svédország 89 pontot kapott. A negyedik skandináv ország is az élbolyban végzett, Norvégia 87 ponttal a hatodik lett, Új-Zéland és Hollandia mögött.

Tartósan jó korrupció elleni teljesítményük oka, hogy ezekben az államokban a közhatalom átlátható, elszámoltatható, a kormányok nyilvánosságra hozzák, mire használják a közpénzeket. A közpénzadatok nyilvánossága, az igazságszolgáltatás függetlensége hatékony a korrupció elleni harcban. A skandinávok több mint két évtizedes sikertörténete is igazolja. A polgárok tudják, mire költik adójukat, ha kétségeik vannak, biztosak lehetnek afelől, hogy számíthatnak a kormánytól független állami intézményekre és az igazságszolgáltatásra.

Nem véletlen, hogy a sereghatók is mindig ugyanazon országok csoportjából kerülnek ki. 2014-hez hasonlóan a 2015-re vonatkozó felmérésben is Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália zárják a CPI-ranglistát, a két sereghajtó 8-8 pontot szerzett. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról.

A Transparency International elnöke szerint a korrupció 2015-ben is az egyik legkomolyabb kihívásnak bizonyult világszerte. José Ugaz – aki egykor különleges ügyészként működött közre a perui kormányköröket és Fujimori volt elnököt is érintő visszaélések felderítésében – azt mondta, hogy a korrupció

csak a polgárok összefogásával győzhető le, és az embereknek világosan és egyértelműen a kormányok tudtára kell adniuk, hogy elegük van a közhatalommal történő visszaélésből és a közpénzek elsikkasztásából.

Magyarország az 50.

Magyarország 2015-ben 51 pontot ért el a felmérésben. Ez három ponttal, három helyezéssel rosszabb az ország egy évvel korábbi eredményénél. Jelenleg a vizsgált 168 ország közül az 50. helyen található. (Magyarország 2014-ben 175 ország közül a 47. volt.)

A visszaesés a régión belül a leginkább szembeötlő, hiszen Magyarország tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyult kevésbé korruptnak. 2014-hez képest Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot.

A régió abszolút győztese 2015-ben Csehország, amely 5 ponttal, 56-ra javította pontszámát, 16 helyet előreugorva 37. lett a rangsorban. Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is romlott a magyar teljesítmény: az ország tavaly a 28 tagállam közül holtversenyben a 22-24. helyen végzett. Magyarország egyre inkább kitett a korrupciónak: 2013-ban a 20., 2012-ben pedig a 19. volt az akkor még 27 tagot számláló EU-ban.

Átláthatatlan a közpénzszórás

A magyar kormány – a skandináv modellel ellentétben – mindent elkövet azért, hogy akik korábban ellenőrizhették hatalmát, azok ezt már ne, vagy nagyon nehezen tehessék meg, az állami intézményeket saját hatalma megőrzésének szolgálatába állította, ami alól csak a bíróságok jelentenek kivételt. Az adatok elrejtése egyre könnyebb, a kormány tovább korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét, ami jelentősen megnehezíti, hogy a polgárok tájékozódjanak a közpénzek elköltéséről. A Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója azt mondja, hogy

Magyarországon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé..

Martin József Péter szerint a kormány következmények nélkül használhatja arra a hatalmát, hogy illetéktelen előnyhöz juttassa a holdvarába tartozó üzleti csoportokat. A korrupció ellenes szervezet vezetője szerint a

magyarországi korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel.

Csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik, gazdagodásuk forrása nem. A haveri kapitalizmus Magyarországon továbbra is részben a magyar és az  uniós adófizetők pénzéből, a polgárok kárára épül.

Rájuk cserélték Simicskát

Cégadatok szerint 2013-ban és 2014-ben a Simicska Lajoshoz köthető, a közbeszerzéseken veszíteni nem tudó Közgép összesen több mint 170 milliárd forint bevételre tett szert és 17 milliárd forint nyereséget termelt. 2015-ben már Garancsi István (Market) és Szíjj László (Duna Aszfalt) voltak a legsikeresebbek, de Mészáros Lőrinc cégei is mesésen gyarapodtak. A Garancsihoz köthető cégek 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el, míg a Szíjj érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt és konzorciumi partnerei közel 62 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak. Mészáros vállalkozásainak majdnem 40 milliárd forintnyi állami megbízás jutott – írta a TI.

A végrehajtó hatalom nemcsak a baráti cégeket, hanem a politikusoknak kedves sportklubokat is előszeretettel gazdagítja közpénzből: utóbbiak az elmúlt négy évben bő 200 milliárd forint adótámogatást kaptak. A támogatási rendszer lényege a társasági adókedvezmény, amely miatt az államkincstár négy év alatt jelentős adóbevételtől esett el. Ráadásul ez a pénz félig titkosan került a sportcsapatokhoz, mert egy 2015-ös törvénymódosításnak köszönhetően nem tudható, hogy mely vállalatok támogatnak sportklubokat adófizetés helyett. A módosított törvény miatt nem lehet kideríteni, van-e összefüggés egyes cégek közbeszerzési sikerei és a miniszterelnök, illetve néhány kormánytag kedvenc focicsapatainak jutó, milliárdos vállalati sporttámogatás között.

Versenyképesség szabadesésben

A magyarországi korrupciós kockázatok súlyosbodása az ország versenyképességének – régóta tartó – zuhanásszerű romlásával jár. A Világgazdasági Fórum nemrég közzétett versenyképességi felmérése szerint Magyarország 140 országból a 63., miközben tíz éve még a világ 38., tizenöt éve pedig a 28. legversenyképesebb gazdaság volt. A megkérdezett üzletemberek különösen gyengének ítélték a magyar kormány döntéseinek átláthatóságát, amit a közpénzek illetéktelen felhasználásához hasonlóan a 140-es lista 119. helyére rangsoroltak.

A magyarországi versenyképesség romlásának oka elsősorban abban keresendő, hogy a hazai intézményrendszer részrehajló és nem képes elhárítani a korrupciót.

Martin József Péter ehhez még azt is hozzátette, hogy ez ördögi kör: a magas korrupciós kitettség rontja a versenyképességet, visszaveti a beruházási aktivitást, ami kedvezőtlen szerkezetű növekedéshez vezet, ami melegágya a járadékvadászaton alapuló haveri kapitalizmusnak: a vállalatok nemegyszer a szabályozás manipulálásában, a kormány jóindulatának és barátságának elnyerésében érdekeltek, nem a hatékony piaci teljesítményben. Ez tovább növeli a korrupciót.

A Korrupció Érzékelési Indexet (CPI) 11 szervezet 12 felmérése és értékelés felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) berlini központja. Szakértők, üzletemberek megkérdezésével mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2015-ben 168 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 különböző alindex alapján vizsgálták.

Kommentek

Hatalmas hibát vétett a jobbikos, elnézést kért érte
The arrival of Hungarian Jews in Auschwitz-Birkenau, in German-occupied Poland, June 1944. Between May 2nd and July 9th, more than 430,000 Hungarian Jews were deported to Auschwitz. They are wearing the star emblem which identifies them as Jews. (Photo by Galerie Bilderwelt/Getty Images)"Azt mondták, nézzek oda, ott ég az anyám"