Budapest, 2012. március 9.
Lakcímet igazoló hatósági igazolványok (személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványok) új grafikával és Magyarország felirattal a Pénzjegynyomdában.
MTI Fotó: Pénzjegynyomda
Közélet

Lehet, hogy nem is sejti, pedig ön is intellektuális közokirathamisító

Ha nem ott lakik, ahova be van jelentve, törvényt sért. Nincs egyedül. Nagyon sokan vannak Önnel együtt csapdában.

Nemrég személyes tapasztalat alapján mutattuk be, milyen egyszerű hajléktalanná válni papíron.  Idézzük fel:

 – Szeretném megszüntetni az állandó lakcímem.
– Mi az új cím?
– Nincs új. Albérletben lakom, ahova nem szeretnének állandóra bejelenteni.
– Nincs család, barát?
– Szeretne asszisztálni a hatóság megtévesztéséhez, hogy ott lakom, ahol igazából nem?
– ……
– Nekem innen ki kell jelentkeznem.
– Mindenkinek van állandó lakcíme.
– Bárcsak. Szóval mindenkinek saját lakása van? Vagy a fél ország hamis címet ad meg?
– Településszintű kártyát tudok adni.
– Rendben. Az legalább valós, igen Pesten lakom.
(Nyomtat.)
– Ilyet kapnak a hajléktalanok is?
– Igen.
Szóval hivatalosan hajléktalan vagyok. Ez sem igaz.

Rengeteg problémát vet fel ez az eset. Két hétig levelezgettünk a hivatalokkal és még így is maradtak homályos pontok. Vegyük sorra a hazugságokra épülő rendszer problémáit és a tévhiteket!

Hazugságra kényszerítve

A Város Mindenkié (AVM) és az Utcajogász évek óta küzd az igazságosabb lakcím-szabályozásért. A hozzájuk fordulók panaszai alapján igyekeztek feltérképezni a bajokat és megoldásokat ajánlani.  

Az albérlők többségét nem jelentik be, van főbérlő, aki attól fél, hogy kiderül nem adózik, más meg attól, hogy a hozzá beköltöző miatt anyagi veszteség éri, esetleg nem tudja kitenni a lakásból.

Az AVM szerint ezek a félelmek alaptalanok:

  • az okmányirodában csak azt kell bejelenteni, hogy valaki ott lakik életvitelszerűen, azt nem, hogy milyen jogcímen, lehet szívességi lakáshasználat is.
  • esetleges végrehajtásnál csak azokat az ingóságokat foglalhatják le, amelyekről biztosan lehet tudni, hogy az eljárás alá vont emberhez tartoznak. A mobil és internet előfizetési szerződés sem lakcímhez, hanem az adott személyhez kötődik.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint tévhit, hogy az állandó lakcímhez elengedhetetlen a főbérlő aláírása. Elég a bérleti szerződés. Ezt megerősítette a kormányhivatal is. Az Utcajogász viszont figyelmeztet, hogy csak olyan bérleti szerződést fogadnak el az okmányirodában, amelyet aláírt két tanú, vagy ügyvéd ellenjegyezte, vagy közjegyző előtt készült.

Felmerül akkor, hogy a főbérlő honnan tudja meg, hogy van bejelentett lakója, ha az ő hozzájárulását nem kérték. Ahogy a BM-től megtudtuk, kérhet tájékoztatást. Pénzért. Egy évre lehet igényelni a szolgáltatást.

A főbérlő kérheti a lakcím megszüntetését, ha igazolni tudja, hogy aki hozzá bejelentkezett, nem lakik ott.

Törvénysértés a hamis cím

Intellektuális közokirat-hamisítást az valósít meg, aki közreműködik valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában.

Egy olvasónk megrovást kapott, intellektuális közokirat hamisítás címén, mert olyan címet adott meg lakóhelynek, ahol soha nem lakott. Neki az eljáró rendőr azt mondta, az albérletben élők 80%-a elköveti ezt a bűncselekményt, de addig senkit nem érdekel, amìg nincs egy “kedves” ismerős.

Az AVM is úgy tudja, hogy intellektuális közokirat hamisításnak számít, ha valaki nem ott lakik, ahova be van jelentve. A szakminisztériumot is kérdeztük a büntetésről, másodszori nekifutásra is homályos választ kaptunk:

 A lakcímbejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásával összefüggésben jelenleg hatályos önálló büntetőjogi tényállás nincs.

 

(Papíron) Hajléktalanként az ügyintézés

Ha nincs állandó lakcím, akkor településszintű kártyát kap az illető, ezen az áll: lakcím nélküli. Ilyet kapnak a hajléktalanok. Ezzel viszont lehetetlen, illetve körülményes az ügyintézés:

Családtámogatás

Albérletben élő családok panaszkodnak, hogy állandó lakcím nélkül nem jutnak hozzá a családi pótlékhoz.

A Budapest Főváros Kormányhivatalától – mint igénybejelentő helytől- azt kérdeztük, állandó lakcím nélkül megoldható-e, hogy a juttatást ilyen esetben a bankszámlára küldjék és mi a helyzet, ha nincs bankszámla, személyes felvétel lehetséges-e, illetve lehet-e kérni, hogy egy ideiglenes lakcímére vigye ki a postás?

Tartózkodási cím önmagában nincs

Az AVM tapasztalata szerint hivatalosan ugyan nem létezik tartózkodási cím állandó nélkül, az okmányiroda sokszor kiad ilyen szabálytalan lakcímkártyát.

A kormányhivataltól azt a választ kaptuk, hogy a családtámogatási ellátásokat a kérelmező lakcímére, illetve bankszámlájára lehet folyósítani.  Lakcím lehet állandó vagy tartózkodási cím is – írták.

Igen ám, de ha valakinek csak egy város vagy falu neve van a lakcímkártyáján, és nincs bankszámlája sem, akkor mi a megoldás? Futottunk még egy kört.

Kiderült, hogy abban az esetben is folyósítható családtámogatási ellátás, ha település szintű lakcímkártyája van az ügyfélnek. A lényeg, hogy az ellátás igénylésénél olyan konkrét címet adjon meg, amely  a lakcímkártyán szereplő településen található – írta ismételt megkeresésünkre a kormányhivatal.  Szóval, „hajléktalan-kártyával”, csak be kell diktálni a valódi címet.

Mi kell a banknak?

Adódik a következő kérdés: szükség van-e a bankszámlanyitáshoz, hitelfelvételhez, egyéb banki ügyintézéshez az állandó lakcím, vagy elég egy értesítési cím is. És ha az sincs? Ahány bank, annyi szokás.

Firtattuk még, mi a helyzet, ha vállalkozónak nincs állandó lakcíme – ő tudja intézni a banki ügyeit? Arról is érdeklődtünk, hogy ha problémát okoz a banki ügyintézésben az állandó lakcím hiánya, van-e valamilyen áthidaló megoldás.

A CIB-től azt a választ kaptuk, hogy bankszámlanyitáshoz szükséges lakcímkártya bemutatása, az azon szereplő adatokat rögzítik ugyanis a banki rendszerekben, illetve nyomtatják rá a bankszámlaszerződésre. Azt is hozzátették azonban, hogy amennyiben a lakcímkártyán állandó lakcím nem szerepel, akkor a tartózkodási cím megadása szükséges. Ezek alapján a családtámogatás igényléséhez is tud bankszámlát nyitni akinek egyébként nincs állandó lakcíme.

Kölcsönt nem adnak állandó lakcím nélkül.

Az MKB – függetlenül a lakcím kérdésétől ­- mindig az ügyfél-megismerési KYC (Know Your Customer) eljárásban kapott adatok és információk mérlegelésével, üzletpolitikai és kockázati szempontok érvényesítésével dönt arról, kinek nyit bankszámlát, illetve kivel létesít üzleti kapcsolatot.

Arra is felhívták a figyelmünket, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint a lakcím kötelező azonosítási adat. Vagyis magyar állampolgártól a bank köteles kérni, hogy személyazonosságot igazoló okmánya mellett mutassa be a lakcímkártyáját is. Bankszámla nyitása, vagy üzleti kapcsolat létesítése előtt az ügyfeleket azonosítani kell, és ehhez az értesítési vagy levelezési cím nem fogadható el lakcím helyett – jelentették ki. Ez a szabály vonatkozik a bankkártya, hitelkártya igénylésre is.

Hozzátették azonban, hogy településszintű kártyával is lehet valaki ügyfelük, ez mérlegelés kérdése, „az esélyegyenlőségi normákat figyelembe véve”

A Budapest Bank azt írta, náluk elengedhetetlen a lakcím igazolása az ügyfél azonosításához lakossági és vállalkozási számla esetén is. Az nem derült ki  aválaszukból, hogy a településszintű kártyát elfogadják-e.

A Raiffeisennél úgy fogalmaztak, hogy nem feltétel az állandó magyarországi lakcím a lakossági számlanyitáshoz. Magyar állampolgárnak azonban lakcímkártyát kell bemutatnia, még akkor is, ha nincs állandó, csak ideiglenes, vagy csak tartózkodási címe, vagy ha lakcím nélküli.

Vállalkozóknál a lakcímkártya hiánya már a vállalkozás megindítását is lehetetlenné teszi, így erre nincs jó ötletük – tették hozzá.

Vállalkozhat-e a hajléktalan?

A (hajléktalan) strómanokra gondolva mi erről nem voltunk meggyőződve, azért megkérdeztük a NAV-ot, kell-e állandó lakcím a vállalkozás megindításához. Válasz egy hét alatt sem érkezett, így a cégügyekkel foglalkozó Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdászának, Kocsis Zoltánnak segítségét vettük igénybe. Ő azt mondta, a cégtörvény szerint természetes személy esetén a vállalkozás vagy cég alapításához többek között kell a lakóhely megnevezése. Amit persze ki lehet cselezni kamu lakóhellyel. Senki nem ellenőrzi, ténylegesen ott lakik-e az alapító, mint ami a lakcímkártyáján írva van.

Ha egy meglévő vállalkozás vagy cégvezető lakcíme szűnik meg, azt jelenteni kell. Ilyenkor a cégbíróság felszólítja az alapítót, hogy pótolja a hiányosságot (törvényességi felügyeleti eljárás keretében), amit ha nem tesz meg, akár törölhetik is a vállalkozását vagy cégét. Szóval aki becsületes, annak van veszíteni valója.

A strómankodás meg – amennyire ő tudja- úgy megy, hogy a hajléktalanszállóra (pl. Vajdahunyad utca) jelentik be a kamu vállalkozókat, hogy meg tudják alakítani a kamucégeket.

A vállalkozásoknak egyébként biztosítaniuk kell, hogy elérhetőek legyenek a hivatalos levelekkel, ezért kell hogy legyen egy kézbesítési címük, kézbesítési megbízottjuk, vagy székhelyszolgáltatójuk is, ha nincs saját székhelyük.

A statisztikába nem kavar be

Felmerült, hogy torzítja a statisztikát a sok hamis cím, álhajléktalan. De kiderült, hogy nem.

A KSH-tól azt a választ kaptuk, hogy statisztikailag nincs jelentősége az állandó lakcímnek. A népességszámok ugyanis a tízévenkénti népszámlálások bázisán alapulnak.

A hajléktalanokat sem az okmányirodák adatai alapján tartják számon. hanem népszámláláskor a hajléktalan szállókon és a fedél nélkül élőket írják össze.

A hivatalok viszont az állandó lakcím szerint tartanak nyilván.

A KSH szakértője felhívta még a figyelmünket, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központ Hivatala (KEKKH) és a Kormányhivatalok adatközléseikben az adott területen lakóhellyel (régi nevén állandó lakcímmel) rendelkezők számát hozzák nyilvánosságra.  A személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapja az 1975. január 1-jei népesség-összeírás. Az akkor nyilvántartásba került adatokat vezetik tovább az okmányok szerinti változások alapján (születések, halálozások, vándorlások, egyéb lakcímváltozások).

Lenne megoldás, de késik

Az értesítési cím intézménye 2012 óta létezik törvényben, a gyakorlatban viszont nem.  Az AVM- nek legutóbb december végére ígérték, hogy bevezetik, a BM nekünk január végét ígért.

Az értesítési cím egyenrangú lesz a most érvényes lakóhellyel és tartózkodási hellyel.

Az értesítési címről annyit érdemes tudni, hogy

  • nem kötelező
  • nem adható meg több
  • két évente meg kell újítani, ha nincs változás
  • bejelentése, módosítása 300 forintba kerül.

Kommentek

A menekültekről tárgyaltunk Párizsban
Fociultráknak álcázzák magukat az Iszlám Államhoz csatlakozó nyugatiak