Budapest, 2016. január 14.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart az Országházban 2016. január 14-én. A kormány és a főváros közötti tárgyalások megegyezéssel lezárhatók: az állam átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését és kész a HÉV átvételére is - mondta a miniszter.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Közélet

Lázár: kölni erőszak lett volna itt is kerítés nélkül

24.hu
24.hu

2016. 01. 14. 14:17

Megtalálta az aktualitást a Miniszterelnökség feje: a kölni erőszakoskodás nálunk is megtörténhetett volna, de jött a gyoda. Lázár János beszélt Paksról, Tarlósról, Brüsszelről is. Kormányinfó 36.
Korábban a témában:

A német belügyminisztérium szerint erre az évre egymillió “illegális bevándorló” érkezése várható – mondta Lázár János csütörtökön a Kormányinfón. Elmondta, emiatt minden kormányülésen foglalkozni fognak a bevándorlással. Ma 350-400 bevándorló tartózkodik Magyarországon, és

ha nem lett volna a kerítés, Kölnhöz hasonló események is bekövetkeztek volna.

Lázár egy délelőtti kormányülésről beszélt először, meg arról, hogy Orbán Viktort “elérte az influenza”. Ezután tért rá a kormányzati tájékoztatón a migránsokra. Hozzátette, Simicskó István honvédelmi miniszter tájékoztatta őket az Alaptörvény kiegészítéseiről (a honvédség terrorveszély esetén a rendőrség segítségére siessen). Egyes pártok szerinte elzárkóztak a tárgyalásoktól.,

Áttekintették a családtámogatásokról szóló jelentéseket is, lesznek a családi otthonteremtési kedvezményről is jelentések, ezeket a jövő héten kell kielemezni. Itt a kormány eddigi lépéseit kezdte sorolni, mondván a hetvenes évek óta nem volt az országban ilyen családtámogatási, otthonteremtési program (az akkori OTP-hitelekhez hasonlította ezt). Kérte az újságírókat, legyenek optimistábbak ez ügyben, bár megérti az aggodalmukat. A saját választókerületében “páratlan érdeklődést” tapasztalt a program miatt Lázár. Hozzátette, azokat is támogatják, akik nem új ház építésében, hanem használt vételében gondolkodnak.

Budapest, 2016. január 14.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart az Országházban 2016. január 14-én. A kormány és a főváros közötti tárgyalások megegyezéssel lezárhatók: az állam átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését és kész a HÉV átvételére is - mondta a miniszter.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szó esett a földárverésekről, 120,5 hektár már elkelt, a földek 61 százaléka. A 3 hektár alatti területekre 10 ezer ajánlat érkezett (3 hektár fölött volt csak nyílt árverés). Az el nem kelt földeket ismét megpróbálják elárverezni, a Nemzeti Földalap összeállítja a listát, március 31-ig kínálják majd a földeket, változatlan árakon. Lázár János elmondta, tucatnyi külföldi állampolgár szerzett pár száz hektár földet az árveréseken (amit persze az Európai Bizottság kényszerített ki szerinte). 120 milliárd az igénybe vett hitel eddig, ezek kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú hitelek.

Lázár öt EU-s biztossal találkozott Brüsszelben kedden. Több személycsere is lezajlott Lázár szerint, Várhelyi Olivér például jól képviseli Brüsszelben Magyarországot. Folyamatban vannak személycserék, hogy profi álláspontot képviseljenek a dolgozók külföldön. Navracsics Tiborral Lengyelországról beszélt, de a vidékfejlesztési biztossal is tárgyalt a vidékfejlesztési operatív programról. A biztos elismerte a magyarországi munkát és a program tartalmát Lázár szerint. A tőkepiacokért felelős biztossal arról beszélt, hogy a földforgalmi törvény miatt kötelezettségszegési eljárás zajlik ellenük. A cél, hogy a külföldiek és a cégek is földet vásároljanak Magyarországon, Lázár szerint

nagy csata előtt állunk

és komoly érdekcsoportok gyülekeznek e célból. Egy másik biztossal a paksi atomerőműről beszélt, na meg a kínaiakkal közös Budapest-Belgrád vasútvonalról. Az EU szerinte kifejezetten ellenséges azzal, hogy Oroszországgal vagy Kínával szerződést kössünk. Az ország ragaszkodik a beruházásokhoz, és az európai közbeszerzési szabályokat be kívánjuk tartani. Szerinte az EU-soknak nem közömbös, hogyan költjük el Paksra a pénzt.

Paks II persze meg fog valósulni, ehhez kapcsolódóan elmondta, a tiltott állami finanszírozásról azt mondta, a biztos fair vizsgálatot folytat arról, kell-e állami támogatás (mivel az állami beruházás nem élvezhet előnyt a piaci szereplőkkel szemben). Egy hónapon át mindenki elmondhatja véleményét az atomerőmű-építésről (még a hódmezővásárhelyi asszonykórus is – viccelődött Lázár, aki szerint “tombol a demokrácia”). Egy szakértői anyagot is a nép figyelmébe ajánlott Lázár a kormány honlapjáról, miszerint akár 30 százalékkal is nőhet az áramár, ha nem bővítik Paksot. Több és olcsóbb áram kell és az atomerőmű az egyik lehetőség erre, sőt olcsóbb az alternatív forrásoknál is. Az EU kötelezettségszegési eljárása Lázár szavai szerint politikai támadás a magyar kormány menekültpolitikája miatt.

Paks, 2014. augusztus 14. Sugárveszélyre figyelmeztetõ szalag a paksi atomerõmû 2-es építményében 2014. augusztus 14-én, amelyben a hármas és négyes reaktor van. Az atomerõmû vezetõi a mai napon bejelentették, hogy Oroszországba szállították a paksi atomerõmû 2003-as üzemzavara során megsérült üzemanyag-kazettákat. MTI Fotó: Sóki Tamás
Paks, 2014. augusztus 14.
Sugárveszélyre figyelmeztetõ szalag a paksi atomerõmû 2-es építményében 2014. augusztus 14-én, amelyben a hármas és négyes reaktor van. Az atomerõmû vezetõi a mai napon bejelentették, hogy Oroszországba szállították a paksi atomerõmû 2003-as üzemzavara során megsérült üzemanyag-kazettákat.
MTI Fotó: Sóki Tamás

Több vitás ügy van még az Európai Unióval, például a pálinkafőzés – mondta cinikusan Lázár. Azt is támadják, hogy magyar kézben legyenek a magyar gyógyszergyárak. Lezártnak tekinthetjük az előző európai uniós fejlesztési ciklust – tette hozzá. A források 106 százalékát használtuk fel, ezzel a térségben a leghatékonyabbak között vagyunk (a második lengyelek 101 százalékot fizettek ki). A magyar költségvetésnek 200 milliárd forintjába fog kerülni, hogy 9000 milliárdot kifizessen az EU a viták miatt, ennyit kellhet visszaadni (pl. aszfalt-ügy, OLAF-ügy miatt).

Orbán Viktor szerinte nem dicsért meg senkit, de új feladatot állított fel. Idén 2048 milliárd forintot akarnak egy új kormányrendelet szerint kifizetni, hogy 2018 végére a teljes összeget kifizessék. Szigorúbbak lettek az EU-s szabályok, ezért nem lesz akkora dömping idén. 12 havi célprémiumot kapnak a kollégák Lázár szerint, ha kifizetik a 2048 milliárdot.

EZEN A PONTON AZ OSCAR-DÍJ JELÖLÉSEK BEJELENTÉSE MIATT MEGSZAKÍTOTTA AZ ADÁST AZ M1!

Az orvosokról is beszélt, mondván a magyar orvosokra nagy igény van nyugaton is. Ezért van az, hogy több ezer orvos külföldön dolgozik. Szerinte több ország a magyar orvosképzés figyelembe vételével tervezi a saját képzését. Lázár szerint akkor még több orvost kell képezni, de ettől függetlenül szükséges a bérrendezés. A Szent Imre Kórházban felmondott aneszteziológusok szerinte havi 1 millió forintot keresnek, nyugaton ennek háromszorosát. Lázár kijelentette, a magyar egészségügy nem tud ennyit fizetni. Viszont 500 millió forintos EU-s fejlesztést hajtottunk végre a kórházakban, klinikákon. A háziorvosi helyekre 700 új orvos lett az állami program miatt. Azt sokadszor is elmondta, a nyugat-európai bérszínvonallal nem tudnak versenyezni.

A következő kérdés előtt Kovács Zoltán kormányszóvivő bejelentette a Saul fia Oscar-jelölését és gratulált. Ezután jött egy kérdés a maradék Seuso-kincsekről. Lázár szerint ismerjük a kincs egészét, a fele Magyarországon van, a másik feléről zajlanak tárgyalások, ez pénzbeli kérdés.

Infrastruktúra

A 36. Kormányinfón Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta a legelején, megtörnek egy tradíciót, a jövő héttől fél 2-kor fog kezdődni Lázár János és társa kormányzati tájékoztatója. És hogy az újságírók örüljenek, hamarosan lesz wifi is a teremben.

Közben az USA-ban zajlik a Herzog Mór Lipót vagyonáról szóló per (még a háború idején kobozták el az értékes műkincsekből álló vagyont). A kérdés, hogy van-e olyan műtárgy a magyar állam tulajdonában, ami nem az övé. Magyar állami birtokba kerültek 1944 után magánszemélyek tárgyai, de nem a tulajdona. Ami nem az állam tulajdona, azt adjuk vissza a tulajdonosuknak – mondta Lázár. Azonban megfordult a bizonyítási teher, az államnak van kötelezettsége, hogy bizonyítsa a tulajdonát. Ha az állam nem tudja ezt bizonyítani, vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak. Öt olyan esetről tud, ahol nem sikerült bizonyítani az állam tulajdonát. Lázár szerinte evidencia, hogy visszaadja az állam, ami nem az övé. Lesz nemzetközi jelentőségű műtárgyak is, előfordulhat, hogy az állam megvásárol ilyet.

Másik kérdésre Tarlós Istvánról kezdett beszélni, mondván ismeri a harcosságát, ami nagyon helyes hozzáállás. Nem érzékeli, hogy bármelyik kormánytag izgalmi állapotba került volna, vagy üzengetett volna. A parlament és a kormány a kérdést elrendezte, és szerinte Budapest javára. Később elmondta Lázár, hogy Tarlós álláspontját elfogadja a kormány, miszerint az elővárosi közlekedés fenntartása nem a főváros feladata. A kormány a MÁV és a Volán segítségével fenntartja majd a járatokat, tehát “nem pénzt adott, hanem átvállalta a feladatokat”. A jegyrendszer nem változna, szóval lehetne BKV-bérlettel közlekedni a HÉV-vel a fővároson belül.

MTI
MTI

A részletek majd akkor derülnek ki, ha a főváros lefolytatja a költségvetési vitákat. Szerinte sok vád érheti a kormányt, de az nem, hogy a fővárost nem fejlesztené, az nem igaz. Lázár szerint Brüsszel nem akart forrást adni Budapestnek, mert elérte az EU-s fejlettségi szintet.

A Századvég-szerződéseket azért nem továbbította a Miniszterelnökség, mert még nem kézbesítették az ítéletet. Beszélt a hiányzó építőipari szakmunkásokról is, akiknek nagy lehetőség a nyugatról hazatérésre a mostani otthonteremtési program, ami fokozhatja az építkezéseket. Szóba került az európai bírósági ítélet is, miszerint csak bírósági engedéllyel hallgathat le bárkit a TEK, Lázár szerint ezt tiszteletben tartják.

Csepreghy Nándor korábbi nyilatkozatáról is szó esett, miszerint 150 ezer állami alkalmazottat tolnának át a versenyszférába. Több szervezet meg fog szűnni, világos és egyszerű államigazgatási struktúra lesz. Minisztériumok, kormányhivatalok és járások lesznek, 20 ezer alkalmazott bére emelkedik, majd 2017-ben a köztisztviselői karba léptetik be a kormányhivatalok dolgozóit (életpályamodellel, bérfejlesztéssel). Egy OECD-jelentést is idézett, miszerint aránytalanul sok az állami alkalmazott. Évi tízezer ember megy pl. nyugdíjba az állami szférából, az ő helyeiket nem töltik be, valamint támogatják majd azokat, akik a magánszektorban kezdenek dolgozni.

Adtak egy kávét inkább

– mondta Lázár az Altus-szerződésről, amivel egyszerűen nem akar foglalkozni az Európai Unió. A tiltott pártfinanszírozást (mivel ez egy Gyurcsány Ferenchez kötődő cég) vizsgálta az Európai Bizottság. Magyarország azt kérte, hozza nyilvánosságra az EU a dokumentumokat az Altusról, de az EB “titkok mögé bújik”. Magyarországon nem hagyja, hogy az Altus itt vizsgálódjon.

Már a vidéki lapok is kérdezhetnek, az egyik miskolci újságíró írásban kérdezett az ottani Hermann Ottó Gimnázium tiltakozó nyílt leveléről. Lázár azt felelte, Balog Zoltán emberi erőforrási miniszter bürokráciacsökkentést irányoz majd elő a tanároknak. Ismét keményen szólt a tanárokhoz, miszerint a fenntartó döntéseit figyelembe kell venni. Rosszak a magyar diákok eredményei, ezért a fenntartónak javítani kell ezeken, a módszereken persze lehet vitatkozni. Persze a munkáltatón, annak keretein, tehát a Klebersberg Intézményfenntartó Központ létén ne találjon senki fogást, Lázár szerint ezt a tanárok nem kérdőjelezhetik meg.

Idén lesz az 1956-os forradalom 60. évfordulója, jelenleg még a javaslatok szintjén tart a programok megszervezése. Emlékműveket is avatnak majd, az évforduló méltóságát biztosítva, társadalmi konszenzusra törekedve zajlik a felkészülés.

Már nincs olyan ruhaneműje és testrésze, amiben nem matattak volna a sajtó képviselői.

Ezt L. Simon Lászlóról, és általa vásárolt földekről mondta Lázár, aki nem tudja, miből van a kormánybiztosnak annyija, amennyiből ezt megteheti. A saját rokonsága földvásárlásairól is beszélt. Apja 40 éve mezőgazdasági tevékenységet folytat, két árverésen vett részt Hódmezővásárhelyen, minden törvényi feltételnek megfelel, ezért megvehette a két földet. A nagyobb földdarabot háromszoros kikiáltási áron vette. Lázár apja hitelt fog felvenni a piaci keretek között (hiteligérvénnyel indult el az árverésen). Másik rokona is hitelből vett földet, a miniszter azt mondta, az illető 50 éve dolgozik, félre tudott tenni elég önrészt. Végül a rákosista éra szörnyűségeiről lamentált:

Én egy olyan családból és közösségből származom, ahol a földművesek családjától a 40-es évek végén gépfegyverrel és gumibottal vették el a földet, amit most háromszoros áron visszavásárolnak.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

AppleMarkA szingliadón túl is vannak ötletek a KDNP háza táján
Pert veszített a Fidesz, egymillió sérelmi díjat fizethet