Igazságügyi konferencia Szabadkán
Közélet

Ha szeretne egy hosszú Trócsányi-interjút olvasni jogról, identitásról, demokráciáról, elvekről, politikáról és Európa helyzetéről, ide kell kattintania

24.hu
24.hu

2015. 12. 29. 06:53

Európára ma a megosztottság, az elbizonytalanodás a jellemző, Magyarország viszont határozott álláspontokkal jelenik meg az európai vitákban, mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek.

A kötelező migrációs kvótákat Magyarország jogi érvek alapján – Szlovákiával párhuzamosan – a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága előtt megtámadta. Az Igazságügyi Minisztérium megkereste valamennyi uniós tagállam illetékes minisztériumát, hogy tájékozódjon az egyes országok álláspontjáról. Az igazságügyi miniszter szerint a reakciók tanulságosak voltak:

Vannak olyan országok, amelyek mereven elutasítóak, a jogi érveinket nem kívánják mérlegelni. Más országok elgondolkodtatónak tartják keresetünket, jelenleg kivárnak. Köztük voltak olyanok is, akik informálisan egyetértésükről biztosítottak, de korábbi támogató döntésükre hivatkozva inkább semlegesek kívánnak maradni. És végül vannak olyan országok, amelyek a jogi érveink mellé azt is hozzáteszik, hogy a kötelező kvótarendszer a gyakorlatban már meg is bukott.

Az eltérő álláspontoknak – a jogi megítélésen túl – oka szerinte az is, hogy a nyugat-európai országok bevándorláspolitikája nem tekinthető sikertörténetnek Közép-Európából nézve. Az elmúlt évtizedek azt bizonyították, hogy a bevándorlók integrációja problémákat vet fel.

A feszültségeket, félelmeket magam is tapasztalhatta nagykövetként Párizsban és Brüsszelben – mondta Trócsányi László, hozzátéve, különösen veszélyes, ha a vallási meggyőződés akadálya az integrációnak.

A sokféle, egymásnak ellentmondó reakciók jól jelzik, mekkora a tanácstalanság Európában. Egyes európai vezetők határozottságot akarnak mutatni, esetenként zsarolással vagy fenyegetéssel lépnek fel, de ez nem vezethet eredményre. Magyarország, a maga nemzeti hagyományokon alapuló határozott alkotmányos identitásával, értékválasztásaival, szilárd pozíciókat fogalmazott meg, melyeket jogi érveléssel is mindenkor alátámasztott, mondta a miniszter.

Tehát vitában állunk, de ez nem baj, a vita mindenkor a megoldást is elő tudja segíteni – jelentette ki Trócsányi László.

Magyarország nincs egyedül. A V4-ek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) szövetsége már uniós szinten is számottevő, és ezt még tovább lehet és kell bővíteni, elsősorban regionális szinten. A támogatás megszerzése azonban nem automatikus, politikailag és jogilag alátámasztott érvrendszert kell bemutatni. Dialógusra van szükség, már csak azért is, mert az EU-t sokféle ország alkotja, vannak köztük nagy és kisebb tagállamok, alapítók és csatlakozók. A sokféle érdek, érték pedig számos kapcsolódási pontot, szövetséget ígér. Ebből a közösségből nem érdemes kivonulni, proaktív szerepet kell játszani a vitákban. Ilyenkor az igazságügyi tárca az “állam jogi képviselője” szerepében is eljár, igényes, szakszerű jogi érveléssel segíti a kormány álláspontjának érvényre juttatását az európai uniós intézmények előtt is – mondta a miniszter.

Hangunkat kell hallatni az uniós jog megalkotása során is, a magyar identitás szempontjából fontos ügyekben esetenként eltérő álláspontot kell megjeleníteni. Az uniós jog a tagállamok közötti kompromisszumok révén születik meg, ez egyben ereje és gyengesége is az uniós jognak. Amennyiben nincs lehetőség kompromisszumra, úgy adott esetben a vétó lehetőségével is élni kell. Célunk azonban az, hogy ne az együttműködés kerékkötőit, hanem a problémák közös megoldásának egyik aktív szereplőjét lássák bennünk – vélekedett a miniszter.

Az alkotmányos történelmi hagyományok, Európa keresztény gyökerei, a házasság és a család mást jelentenek a mi térségünkben, mint Nyugat-Európában. De idesorolható a nemzetpolitika is.

Mi magyarok nagyon örülnénk, ha az európai fórumok nagyobb figyelmet szentelnének az anyanyelvhasználathoz való jog érvényesülésének a közéletben.

Hogy csak az igazságügy területét említse – mondta a miniszter -, szükség van magyarul beszélő és dolgozó ügyvédekre, bírókra, közjegyzőkre a határainkon túl. Ez nem megoldott kérdés, alig van magyar nyelvű jogi oktatás a környező országokban, sőt a jogszabályok magyarra történő lefordítása is kivételnek tekinthető. A részarányos foglalkoztatás elvét nem csak papíron, de a mindennapokban kell megvalósítani. Trócsányi László szerint e kérdéseket is európai témának tartja, így az európai uniós intézmények sem kerülhetik meg hosszú távon a kisebbségi jogok vizsgálatát.

Európában értékalapú vita folyik az egyén és a közösség viszonyáról is. A közösségi érdekek megjelenítése nem jelenti az államnak az emberek feletti gyámkodását. Az inga nem lenghet ki egyik irányba se: az egyént nem nyomhatja el a közösség, de az egyéni szabadság sem mehet a közösség rovására. A jogokkal kapcsolatban ideológiai természetű vita folyik, feladatunk a helyes egyensúly megtalálása – magyarázta Trócsányi László. A tárca itthoni feladataiból a miniszter a jogalkotás szakmai előkészítését és az igazságszolgáltatás iránti közbizalom erősítését emelte ki.

Végezetül Trócsányi László azt mondta, helyes döntés volt a profiltisztítás, amelynek eredményeképpen az igazságügyi tárca a jogi kérdésekre tud összpontosítani. Az önálló Igazságügyi Minisztérium jól közvetíti, hogy a kormány fontosnak tartja a jogállamot, a jog uralmát, másrészről az európai vitákban az igazságügyi tárca feladata a jogi érvek megjelenítése és alkotmányos identitásunk védelmezése.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.