Közélet

Még a netadónál is nagyobb felháborodás jöhet: ha Schengen elbukik, vonyítani fogunk

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2015. 11. 26. 19:18

Az unióra nem jellemző, hogy hátrafelé lépne, az integráció néha megtorpan, a hollandok jegyezte mini-Schengen ötlete azonban egyértelmű visszatérés lenne Schengen alapjaihoz. Mikecz Dániel politológust arról kérdeztük, mibe kerülne Magyarországnak, ha összedőlne az európai mobilitás és újra használni kellene útleveleinket.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a nagy európai álom mögül hiányzik a közös akarat, a tagországok képtelenek konszenzusos megoldást találni a menekültválság problémáira, így az unió egyik alappilére dőlhet le. Néhány napja Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács elnöke arra figyelmeztetett, hogy ha a schengeni rendszer elvész, Európa elveszítheti a közös fizetőeszközt is. Angela Merkel német kancellár a schengeni rendszerre hivatkozva érvel a kötelező kvótarendszer bevezetése mellett, míg a soros uniós elnökséget ellátó Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn egyenesen úgy fogalmazott:

Az Európai Unió gyorsan elvesztheti nemzetközi jelentőségét, ha az integráció és a szolidaritás helyett a bezárkózás válik szabállyá kifelé és befelé.

A kerítések, szigorított határellenőrzések és fenyegetően hangzó különutas politikák időszakában Mikecz Dánielt, a Republikon Intézet politológusát kérdeztük Schengen jelenlegi állapotáról és arról, hogy mibe kerülne nekünk, ha elveszítenénk a határtalan Európát.

A Schengeni-rendszer jelenlegi szabályait nem most kérdőjelezik meg először, már akkor recsegtek a rendszer eresztékei, mikor az öreg kontinensre elsősorban a Földközi-tengeri útvonalakon érkeztek a menekültek. A nyugat-balkáni migrációs útvonal kitaposásával, a menekülthullám növekedésével a kritikák is fokozódtak, azonban az unió alappillérein változtatni nehéz, lassú és ismeretlen út, mivel nincsen rá precedens

– mondja Mikecz Dániel, aki emlékeztet: az unió alkotmányozási folyamata megakadt, a szervezetben továbbra is szerződésekben határozzák meg a teljes intézményrendszert, ilyen a Schengen alapját képező amszterdami szerződés is. Az EU mindig előre gördül, egyik szerződés írhatja felül, bővítheti ki egy korábbi rendelkezéseit, jogok elvételére azonban még nem nagyon volt példa.

Magyarország az arcára érkezne

Merkel tisztában van azzal, hogy a kelet-európaiak számára Schengen az EU egyik legfontosabb vívmánya. Az NDK egykori polgáraként pontosan tudja, hogy mit jelent bezárva élni

– magyarázza Mikecz Dániel, aki egy 2011-es Eurobarometer-felmérésre emlékeztet. Az uniós szerv a tagországok lakosságának a határokon átnyúló mobilitáshoz, migrációhoz és biztonsághoz való hozzáállását vizsgálta, a magyar megkérdezettek 60%-a mondta azt, hogy fontos számára a szabad utazás az övezetben. Ez a hozzáállás az összes kelet-európai országra jellemző – szemben a nyugati tagállamokkal, ahol az utazási szabadság kevésbé fontos. A vizsgálat óta eltelt években még több magyar döntött a külföldi munkavállalás mellett, így valószínűsíthetően még inkább ragaszkodunk a Schengen-adta szabadsághoz.

Merkel kezében Schengen eredményes fegyver lehet, ha a kekeckedő országokat meg kell győzni a kötelező kvótarendszer elfogadásáról. 

Az elemző szerint, ha Schengen megbukna, a szabad munkaerő-vándorlás megszűnése okozná a legtöbb fejfájást a kelet-európai országoknak, így nekünk is. A nyugati határ közelében fekvő településekről tömegesen járnak át dolgozni Ausztriába, ugyanez a folyamat megfigyelhető a szlovák-magyar határnál is, mindkét irányban.

Egy ilyen esemény széleskörű felháborodást váltana ki Magyarországon, valószínűleg még a netadós – gyakran a középosztály felháborodásaként aposztrofált – tüntetésnél is nagyobb hullámokat vetne

– állítja Mikecz Dániel, aki hozzáteszi: Schengen apokalipszise újraírná a szállítmányozás és a gazdaság jól bejáratott szabályait is.

Lenne egy nagyon-nagyon fájó következmény is: a turizmus, amely a magyar GDP 8,8 százalékát teszi ki, gellert kapna. Magyarország azon túl, hogy gyönyörű, olcsó is, főleg mióta a forint békaperspektívából figyeli az euró árfolyamának alakulását. A Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese, Horváth Gergely tavaly kilátásba helyezte, hogy a turizmus 2020-2025. között az ország első számú ágazata lehet.

A schengeni övezetbe való belépésünk és a fapados légitársaságok megjelenése, prosperálása között egyértelmű kapcsolat van. Nem a nyugat-európai turisták hagyják nálunk a legtöbb pénzt, de ha ők nem vagy kisebb számban jönnének, azt nemcsak a turisztikai ágazat érezné meg, hanem az egész magyar gazdaság

– szögezi le a Republikon Intézet munkatársa.

Az unióra nem jellemző, hogy hátrafelé lépne, az integráció néha megtorpan, a hollandok jegyezte mini-Schengen ötlete azonban egyértelmű visszatérés lenne Schengen alapjaihoz.

Mi is lenne az a mini-Schengen?

Az unió határok nélküli övezetének jelenleg 22 tagja van, négy nem uniós tagállam állampolgárai (Izland, Norvégia, Lichtenstein, Svájc) is szabadon mozoghatnak az övezeten belül. Írország és az Egyesült Királyság pedig csak a zónán belüli rendőri együttműködésben vesz részt.

A mini-Schengen a nagy rendszer zsugorított formája lenne, amelynek Németország, Ausztria, valamint a Benelux államok lennének tagjai. Egy kis “mag-Európa”, amely határait megerősítve védené. A kritikus hangok szerint sokkal inkább holland belpolitikai húzásról van szó, mint komolyan vehető tervről, ennek ellenére az Európai Bizottság bejelentette, hogy hivatalosan is megvizsgálja a javaslatot.

Az M1 reggeli műsorában Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy a Schengenen belüli Schengenhez módosítani kellene az amszterdami szerződést, ami jogilag teljesen nonszensz elképzelés.

Orbán Viktor  a Kossuth Rádiónak adott interjúban még nem kongatta a vészharangokat az “uniós keménymaggal” kapcsolatban, azonban szerinte néhány uniós alapszerződést, így a schengenit is újra kellene gondolni.

Úgy tűnik, Németország nem kér a holland ötletből, azonban az elemző szerint nem jelent jót, hogy egyáltalán szóba került a körön belüli kör létrehozása, nem lehet nem párhuzamot vonni a kétsebességes Európa gondolatával. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.