Lázár János sajtótájékoztatója
Közélet

Lázár János nagyon akarja ezt a Várba költözést

24.hu
24.hu

hírfaragó. 2015. 11. 25. 14:26

Erősíteni kell a budai Vár kormányzati funkcióit, hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés Kulturális bizottságának ülésén, ahol beszámolt az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) költözéséről és a tervezett Csontváry Múzeumról is.

Éves meghallgatásán a miniszter képviselői kérdésekre válaszolva beszámolt arról, hogy a Belügyminisztérium (BM) az Országház utca 28-32. és az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlanegyüttesbe költözik, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Szentháromság tér 6. szám alatt kap helyet. A költözésekről itt írtunk előzőleg.

A budai Vár a magyar államhatalom végrehajtó központjának épült, így logikus a kormányzati szervek odaköltöztetése – érvelt a kormánydöntés mellett, hozzátéve: a modern infokommunikációs technológiának köszönhetően már nem az iroda a legfontosabb a kormányzásban, a BM és NGM jelenlegi épületének értékesítése vagy bérbeadása pedig fedezi a várbeli beruházások költségeit.

Lázár János elmondása szerint az OSZK központját a tervek szerint a Magyar Rádió korábbi épületeiben, a Nemzeti Múzeum mögött alakítanák ki, végleges döntés azonban nincs: a 30-40 milliárdos beruházásra ötletpályázatot írnak ki, amelynek az eredménye lehet akár zöldmezős beruházás is.

Újragondolták

A meghallgatáson a miniszter kijelentette, hogy Magyarország számára kiemelten fontos a nemzeti kultúra. A Miniszterelnökség nem konkurál az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kulturális Államtitkárságával, az épített örökség védelméért felelős tárcaként azonban a magyar kultúra egy nagyon fontos részével kapcsolatban vannak feladatai – jegyezte meg.

A területet felügyelő L. Simon László államtitkár beszámolója szerint az újragondolt örökségvédelmi rendszer négy pilléren nyugszik, ezek közül az első az egységes örökségvédelmi intézményrendszer kialakítása. Ez a Forster Központ létrehozása és megerősítése révén megtörtént, de a parlament új örökségvédelmi törvényt is elfogadott, amely több szintűvé tette az örökségvédelmet. A műemlék épületek így gazdasági értelemben is hasznosíthatóvá váltak, hiszen az államnak nincs lehetősége arra, hogy minden műemléket maga újítson fel – emelte ki, hozzátéve: inkább ösztönözni kell a tulajdonosokat, részben adókedvezményekkel, részben jogszabály-módosításokkal.

A másik három pillér konkrét műemlékek felújításáról szól: a Nemzeti Hauszmann Terv a budai Vár megújítását célozza, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram pedig olyan kiemelt műemlékek rekonstrukcióját, amelyek fontos részét képezik a nemzeti identitásnak és az egyetemes kultúrának is – számolt be L. Simon László, hozzátéve: programot dolgoznak ki a népi építészet emlékeinek megőrzésére, a világörökségi területek kezeléséről pedig már új törvény is született.

Templomok, temetők

Lázár János szerint óriási adóssága az államnak a rossz állapotú templomok és temetők, nemzeti nagyságok nyughelyeinek felújítása, ezzel kapcsolatban is projektek indulnak majd, ahogy felmérendő az állam által használt történelmi épületállomány is. Fontos azonban a felújított műemlék épületeknek funkciót is találni, hiszen a közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy több esetben a megújult műemlékek üresen állnak.

Halász János (Fidesz) a Csontváry Múzeum és a Liget Budapest projekt állásáról érdeklődött. Hiller István (MSZP) úgy vélte, hogy “ostoba, aki a budai Vár felújítását ellenzi”, de nem helyes, hogy azt kormányzati negyeddé teszik; a Belügyminisztérium “vért fog izzadni” azokban az épületekben, ahová elhelyezni tervezik.

Ikotity István (LMP) az uniós források felhasználására, Dunai Mónika (Fidesz) a Makovecz-örökség sorsára, Kunhalmi Ágnes (MSZP) Magyar Művészeti Akadémia (MMA) állami finanszírozására kérdezett rá, Dúró Dóra, a bizottság jobbikos elnöke és Szabó Szabolcs (Együtt)pedig a Miniszterelnökség által kiépített kutatóintézet-hálózat célját tudakolta.

Válaszában Lázár János hangsúlyozta a kertrekonstrukciók fontosságát, kiemelve a Nemzeti Múzeum kertjét is. Mint hozzátette a Városliget esetében “vannak, akik a zöld dzsumbujt összetévesztik a parkkal”, az ott álló történelmi épületek felújításának szükségességét azonban senki nem vitatja. A miniszter szerint a Liget projektet össze kell kapcsolni a Nyugati pályaudvar felújításával és környékének rendezésével. A Városligetben a legfontosabb a zöldfelület, de olyan pontokon, ahol eddig is épületek álltak, lehet új épületeket létrehozni. A projekttel “olyan építészeti minőség jön létre, amely talán versenyképes azzal, amit az elődeink létrehoztak” – jegyezte meg.

Megvalósul egy álom

A miniszter felidézte, hogy ő vetette fel egy budapesti Csontváry Múzeum ötletét, mert érdemes mérlegelni Csontvárynak azt az elképzelését, hogy hat általa meghatározott műből jöjjön létre egy múzeum a fővárosban. “Ennek az álomnak a megvalósítására” ötletpályázatot hirdetnek, de egyelőre nem biztos, hogy a terv meg is valósul – tette hozzá.

A miniszter elmondása szerint a kultúra területén nehéz EU-s forrásokat találni, máshol pedig az Európai Bizottságnak vannak “szürreális elvárásai”, nem szabad azonban a bizalmat úgy rombolni, ahogyan azt az Országos Roma Önkormányzat tette. Makovecz Imrének tucatnyi megvalósítható terve maradt fenn, a kormány kész is bizonyos épületek megépítését finanszírozni.

Lázár János szerint hosszú távon nem a legjobb megoldás, hogy a magyar állam a legnagyobb kultúrafinanszírozó, ezért támogatandó az a törekvés, hogy az MMA képében az államtól teljesen független szervezet jött létre, amely támogatásokat oszt, szervezi a kulturális életet. “Ha valaki kritizálja az MMA működését, lépjen be és szavazzon”, javasolta a miniszter, aki szerint bizonyos speciális részkérdésekkel foglalkozó kutatóintézetek megérdemlik “az állam figyelmét”.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.