Az ősi keresztények életkorra és rangra való tekintet nélkül gyakran szenvedtek mártírhalált. Bár a vértanúság egyenes utat biztosít Isten asztalához, szó szerint halált megvető bátorságuk és nyugalmuk mindannyiszor megdöbbenti a ma emberét. Még akkor is, ha történetük mára nyilvánvalóan gazdagon tartalmaz mesés elemeket – minden legenda mélyén ott a valóság magja.
Szent Péter jelölte ki
Szent I. Kelemen pápa életéről a források elég ellentmondóak. Annyi bizonyos, hogy 88-97 között ült Szent Péter trónján negyedik pápaként, és vértanúságot szenvedett. Műveltségéből adódóan valószínű zsidó származása, ám mások megtért pogányként emlékeznek meg róla, előkelő római szülők gyermekeként.
Több írás is fennmaradt a nevében, ebből egy számít hitelesnek: Levél a korintusiakhoz. Célja a helyi keresztény közösség megosztottságának megszüntetése volt, és az egyházi vezetők elsőbbségének igazolása. A korintusiak szentmise keretében olvasták föl Kelemen levelét, amint az apostolok leveleit volt szokás. A dokumentum így került be az apostoli levélgyűjteménybe, majd a szentírási kéziratokba.
A hagyomány úgy tudja, maga Szent Péter jelölte ki őt az egyház vezetésére, de állítólag Kelemen visszalépett Linus, majd Klétosz javára, és csak utánuk foglalta el a neki rendelt helyet.
Még gyermek volt, amikor családja szétszóródott a világban. Felnőttként őket felkutatva, és a bölcsességet keresve indult útnak – így találkozott a keresztényekkel. Megismerkedett Szent Péterrel, és csatlakozott hozzá missziós útján.
Mestere annyira megkedvelte, hogy így szólt híveihez:
Mivel közel van már az én halálom napja, Kelement teszem meg püspökötöknek. Rábízom a hivatalomat, átadom neki a kötés és oldás hatalmát, hiszen ismeritek az Egyház rendjét. Reá hallgassatok, és legyetek benne biztosak, hogy aki megszomorítja az Igazság Tanítóját, Krisztus ellen vét, és megharagítja Mindenek Atyját.
Életét Traianaus a császár által indított keresztényüldözés törte derékba: Kelement a Krímbe száműzték kényszermunkára egy márványbányába. Megérkezve a kétezer keresztény fogoly lelki vezetője lett. Egyik legnagyobb kínjuk volt, hogy szomjaztak, nagyon messzire kellett vízért járniuk. Kelemen és társai imádkozni kezdtek.
Kényszermunkán
Meglátott egy bárányt, egy pontot patájával a földet kapálta. A pápa odament, csákányát a földbe vágta, a következő pillanatban bővízű, friss forrás buggyant elő. Látva ezt a környék lakói azonnal megkeresztelkedtek, a császár viszont éktelen haragra gerjedt: elrendelte Kelemen kivégzését.
Nyakába egy horgonyt kötöttek, úgy lökték a tengerbe – attributuma ezért a horgony. Ahogy meghalt, a tenger mélyen visszahúzódott medrében, a víz márványmauzóleumként vették körül Kelemen testét, hívei pedig kivitték a partra.
Szent I. Kelemen pápa a hajósok, kalaposok, márványfaragók, tengerészek védőszentje, oltalmát kérik zivatar, hajótörés, gyermekbetegségek ellen.