Lázár: a terrorveszélyt is szétteríti a kvóta

A dohányellátóval kapcsolatban Lázár azt mondta: annak örülne, ha semmilyen cigaretta nem lenne kapható Magyarországon, ezért azt sem sajnálja, ha most nem lehet akkora volumenben hozzájutni. Az Európai Bizottság figyelembe vette azt az érvelést, hogy Spanyolországban hasonló rendszer működik – jelentette ki. A kormányzat szándéka, hogy a trafikosoknál több pénz maradjon, az ellátó profitja pedig nem lehet nagyobb mértékű, mint Spanyolországban – jelentette ki.

Lázár azt mondta: az volt a célja a trafikrendszerrel, hogy a 18 év alattiakat elzárják a cigarettaszerzés lehetőségétől, a WHO adatai szerint ez sikerült is.

A kormánypártok kvótaellenes aláírásgyűjtésével kapcsolatban Lázár János azt mondta: a plébánost és a pártot kellene kérdezni arról, hogy rendben lévő-e a felcsúti templomnál végzett tevékenység.

A regisztrált menedékkérők között nem szerepelt az az ember, akit a párizsi terrortámadással kapcsolatban gyanúsítanak. Nem lehet megmondani, hogy a Magyarországon átutazók között volt-e. Aki Horvátország felől jött, azzal szemben Magyarországnak nem volt regisztrációs kötelezettsége, mert Horvátország úgy nyilatkozott, hogy ők elvégzik ezt – hangzott el.

A magyar cigányságnak erős érdekképviseletre van szüksége, ha az érdekképviseleten belül viták zajlanak, az gyengíti ezt – mondta Lázár. Az Országos Roma Önkormányzat béna állapotban van, amit magának is köszönhet, de a kormányzat nem kíván beavatkozni a szervezet belső ügyeibe. Farkas Flórián továbbra is élvezi a kormány bizalmát.

Folyamatosan növeljük a hírszerzés kiadásait, folyamatos fejlesztés zajlik, jelentősen tudtuk növelni hírszerzési képességünket – mondta Lázár. Gyenge szervezetet kaptunk, az elmúlt időszakban kellett összerázni, most vizsgázni fog – közölte.

Még nem érkezett megkeresés, de Magyarország készen áll arra, hogy Franciaországnak segítsen. A franciákat ért támadás minden magyar embert ért – mondta Lázár. Arról is szó lehet, hogy katonákat küldjünk, készek vagyunk Európa megvédésében részt venni.

Soha átláthatóbb árverés Magyarországon még nem volt, az aukciókra oda lehet menni, meg lehet nézni, kik veszik meg a földterületeket – jelentette ki a miniszter.

Semmilyen vizsgálat nem zajlik Tiborcz István ellen – mondta Lázár János, hozzátéve, hogy az Elios ellen sem, az EU csalás elleni bizottsága a közvilágítással kapcsolatos KEOP-pályázatokat vizsgálja. 37 vizsgálat folyik Magyarországon uniós pályázatok kapcsán, azt vizsgálják, hogy a magyar kormány hogy osztja a pénzt – jelentette ki.

800 milliárdos vasútfejlesztés lesz Magyarországon, a vasút nem gyengülni, hanem erősödni fog – mondta a járatmegszüntetések hírére reagálva a miniszter, hozzátéve, hogy vannak olyan vonalak, ahol 5-10 százalékos a kihasználtság.

30 milliárdos beruházás a Széchenyi könyvtár elköltöztetése a Palotanegyedbe – mondta Lázár. A beruházás fontosságát azzal indokolja, hogy a könyvtár dokumentálja a magyarságot.

Az országnak nincs szüksége bevándorlásra, fontos lenne, hogy félretéve a pártérdekeket felismerjék a politikai erők ennek jelentőségét – mondta Lázár. Az európai politika Waterloo-ja, ami a bevándorlás kapcsán zajlik. Ennek Soros György a szóvivője – tette hozzá a miniszter. Az embereknek ott kell segíteni, ahol születtek, nem kell beemelni a problémát Európába – jelentette ki.

Vannak olyan kérdések, melyek meghaladják az értelmi képességeimet – mondta Lázár, arra utalva, hogy nem érti, mit szeretett volna Mesterházy Attila, amikor azt kérdezte, milyen érdekeltségei vannak az államtitkároknak és családjaiknak, melyek uniós támogatásban részesültek.

A válaszadásra kísérletet téve azt mondta: Kiss Miklós államtitkár gazdálkodó, édesapja is hosszú évek óta gazdálkodik, agrártámogatásban részesült; L. Simon Lászlónak pedig volt egy olyan cégérdekeltsége, mely 2009-ben, az előző kormány alatt kertészeti géptámogatásban részesült, az elmúlt időszakban pedig nem vesz részt cégek vezetésében. „Próbálom az üzlet világából a költészet felé visszavezetni az államtitkár urat” – jelentette ki a miniszter.

2020-tól Budapest főváros önkormányzata és Pest megye kettéválna fejlesztési régióként, de ennek módjáról még nem hozott döntést a kormány, minden megyei választópolgárral konzultálnának az önkormányzatokon keresztül – mondta Lázár.

Egyik lehetőség, hogy Budapest és Pest megye kettéválik, de az is felmerült, hogy a települések a szomszédos megyékhez csatlakozzanak.

Új nemzeti könyvtár létrehozásáról döntött a kormány, ötletpályázatban hívják meg az építészeket. A Magyar Nemzeti Múzeum mögött, a Palotanegyedben építenék fel az új tömböt.

A kormány megállapodott a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével egy 50 milliárdos gazdasági fejlesztési csomag megvalósításáról, ennek egy része a vajdasági magyar vállalkozások részére hitelként fog rendelkezésre állni. 2016-ban ötmilliárd forint vissza nem térítendő támogatással elindítják a programot. A cél a szerbiai magyarság gazdasági megerősítése.

Ezekben a percekben is zajlanak átlátható, transzparens, nyilvános körülmények között földárverések – mondta Lázár. A Magyar Fejlesztési Banktól 60 milliárd forintnyi hitelígérvényt kértek a gazdálkodók – közölte. Naponta 150-200 jelentkező van, tízmilliárdos nagyságrendben. Több ezer hektár talált már gazdára.

December 31-ig zajlik az árverések első köre, januárban kasszát vonnak, az alapján döntenek a további lépésekről. A programot várhatóan folytatni fogják, több földet adnak el a gazdáknak.

Három szavazat hiányzott ahhoz, hogy a meglévő bérleti szerződések tekintetében felülvizsgálják az új földtulajdonosok a bérleti díjakat – mondta, az ellenzéket hibáztatva azért, hogy ezt nem szavazhatták meg. Korábban arról írtunk, hogy azért lett volna szükség a kétharmados törvénymódosításra, mert 2013-ban épp a kormánypárti többség betonozta be az alacsony bérleti díjakat, azóta viszont megromlott a miniszterelnök viszonya Simicska Lajossal, az egyik fő kedvezményezettel. A kormány eltökélt abban, hogy véghezvigyék a törvénymódosítást – közölte Lázár.

A magyar kormány kész bíróság elé vinni az ügyet, de a következő két hónapban arra összpontosítanak, hogy meggyőzzék a beruházást kifogásolókat, ha kell, különmegállapodást kötnek a bizottsággal. „Amiből nem tudunk engedni, hogy a magyar állampolgárok és az ipar számára olcsó áramot biztosítsunk” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem indított tendert, azt mondta: Európában egy olyan atomerőmű-beruházás sem zajlik, ahol tenderen választották volna ki a kivitelezőt.

A paksi bővítéssel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásról Lázár elmondta, hogy a kormány 2013. novemberében tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy megállapodást köt Oroszországgal a beruházásról, két év elteltével közölte a testület, hogy eljárást indít emiatt. Brüsszelre is ráférne egy bürokráciacsökkentő reform – mondta a miniszter.

A bizottság kérdéseit kész a kormány megválaszolni. Magyarország 2014 januárban hozzájárulást kapott a bizottságtól, akkor még Barroso elnöktől, hogy aláírja a megállapodást Oroszországgal – jelentette ki Lázár.

Nem politikai, hanem kereskedelmi vitáról van szó a miniszter szerint: joga van-e Magyarországnak egy nem EU-tagállammal 12 milliárd eurós szerződést kötni? Kereskedelempolitikai vita robbant ki, ami arról szól, hogy az EU nagyvállalatai hogyan férnek hozzá a beruházáshoz – közölte Lázár. Magyarország a végletekig ragaszkodik ahhoz, hogy egy EU-n kívüli országgal is megegyezhessen, a leghatározottabban visszautasítja a kormány azt a magatartást, amivel Brüsszel megakadályozza, hogy az oroszokkal, Kínával vagy más országokkal gazdasági megállapodást kössön.

Magyarország az Orosz Föderációval olyan szerződést kötött, ami garantálja, hogy az európai vállalkozások legalább 60 százalékban, nyílt verseny keretében be tudnak kapcsolódni a beruházásba – közölte Lázár. Magyarország a Roszatommal közösen tendert fog hirdetni az európai vállalkozásoknak.

Jogszerűtlennek nevezte Lázár az Európai Bizottság kvótarendszerrel kapcsolatos döntését, szerinte a terrortámadás nyomán az is kiderült, hogy a terrorveszélyt is szétteríti a kvóta. A megváltozott helyzet miatt a kormány azt kéri, hogy sürgősen vizsgálja felül a testület ezt a döntést. Magyarország segítséget nyújt ahhoz, hogy Európa megvédje a határait.

Alapvető nézeteltérés van az EU nyugati és középső fele mellett, a nyugati országok továbbra is meg akarják szervezni, a közép-európaiak pedig megállítani a bevándorlást. További kockázat vállalására nincs lehetőség, úgy tűnik, potenciális veszélyforrásokat engedtünk be – mondta Lázár.

Rendelkeznek olyan titkosszolgálati információkkal, ami Magyarország számára is kockázatot jelent. Bosznia az Iszlám Állam számára expanziós terület, célja van az Iszlám Államnak itt – közölte a miniszter.

Fontos, hogy a magyar társadalom felhatalmazását is megkapjuk – mondta Lázár a kormánypártok kvótaellenes aláírásgyűjtésére vonatkozóan. Az aláírások száma elérte a félmilliót – közölte. A kvótaellenes, betelepítésellenes fellépés igen határozott az országban – mondta Lázár, a kormány nevében azt kérve, hogy írják alá a kezdeményezést. Magyarországon néhány év alatt egy Szegednyi, 130 ezer bevándorló gyűlhet össze Lázár szerint.

Mintegy 470-470 fő menedékkérő tartózkodik nyílt, illetve zárt befogadóközpontban. Akik a menekültügyi eljárásban részt vesznek, napi háromszori étkezésben részesülnek. 480-an kaptak menekült, befogadott, oltalmazott státuszt november 16-ig. Folyamatosan ellenőrzik őket, nem csak nekik biztosítanak ellátást, „a saját magunk biztonságára is fokozottan ügyelünk”.

Amióta a kerítés áll a szerb és horvát határon, lényegében nem jön az országba senki, folyamatosan csökken azok száma, akik a befogadóállomásokon vannak, illetve kitoloncolás fenyeget. Akiket nem tudnak kiutasítani, kontroll alatt vannak.

Magyarország továbbra is tiszteletben tartja azokat a tagállami álláspontokat, amik a bevándorlás szükségességét húzza alá, de ez nem jelenthet veszélyt Európára. Magyarország a végletekig ragaszkodni fog ahhoz, hogy a bevándorlás csak ellenőrzött keretek között történhet Európa irányába. A meghívó félnek kell viselnie a felelősséget – mondta, elsősorban Németországra utalva.

Lázár a kormány nevében együttérzését fejezte ki a francia áldozatok hozzátartozóinak és Franciaország állampolgárainak. Elmondta, hogy a mai napon megjelenik a Terrorelhárítási Koordinációs Központ létrehozásáról szóló kormánydöntés, ami nem politikai testület, hanem a belbiztonsági szervek munkájának összehangolását végzi.

Egyre több titkosszolgálati információ erősíti meg azt a benyomást, ami az illegális bevándorlást és a terrorcselekmények elkövetőit érdemben összeköti – közölte Lázár. Az illegális bevándorlásra rátelepülve megbecsülhetetlen számú terrorista érkezett Európába, jelentette ki. Az Iszlám Államnak a Balkánon is vannak céljai, Boszniát illetően – közölte. A bevándorláspolitikának köszönhetően Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország – mondta Lázár, említve, hogy feltartóztattuk a hazánkon áthaladó menekülthullámot.

A kormány úgy gondolja, hogy Európa gazdag és gyenge – idézi fel Lázár az Orbán által hónapokkal ezelőtt elmondottakat. Az Európai Unió nem tud érdemi döntéseket hozni, két éve képtelen a helyzet megoldására, nem képes a választópolgárok biztonságát garantálni, Magyarországnak frontországként magában kell helytállnia – mondta a miniszter.