Közélet

Tananyag lehet a labdarúgás, tényleg a tízmillió focista országa leszünk

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2015. 11. 07. 20:04

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma módosítási előterjesztést nyújtott be a kerettantervhez, az általános és középiskolában tananyag lenne a labdarúgás minden fiúnak és lánynak.
Korábban a témában:

“A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítását” az Origo szúrta ki először a kormány oldalán. Végigolvasva a 49 oldalas módosítót, annak kidolgozottsága és részletessége kevés kétséget hagy afelől, hogy a parlament meg is fogja azt szavazni.

A kerettanterv módosítója a legapróbb mozzanatig leszabályozza, hogyan kell tanítani a labdarúgást, az általános iskolák 1-4., az 5-8., a gimnáziumok 9–12., 7–12. és az 5–12. évfolyama és a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára, bevezetéséről az iskolák dönthetnek majd, a feltételek azonban adottak, lásd: a mindennapos testnevelés.

Egyszóval: senki sem menekül, ha először a képviselők, majd az adott iskola úgy dönt.

Az erősen foci-központú módosító csak első ránézésre sugallja azt, hogy kötelező lenne a labdarúgás – annak ellenére, hogy azt leírják például, hogy “A kerettanterv minden tanuló számára heti két órában biztosítani kívánja a hatékony és eredményes labdarúgás tanulást” –, a készülő jogszabály arról szól, hogy az iskolák focit is oktathatnak a szabadon tervezhető órakeret terhére. (Bár ha már sugallás, azt sugallja, hogy focit oktassanak, ha már valamit oktatnak.)

Az ebben az órakeretben található órák listája itt olvasható.

A Balog Zoltán emberminiszter által jegyzett módosítóban azt is leírják, hogy mi a célja ennek az egésznek.

Az iskolai labdarúgás legfőbb célja, hogy a játékon keresztül minél több gyermek és fiatal (fiú és lány egyaránt) fedezhesse fel a labdarúgás élményét. A pozitív hatások eredményeképpen pedig rendszeresen jelenjen meg a szabadidős tevékenységek között is. Az iskolai labdarúgás oktatási szemlélete a játékosságra és a játéktevékenységre épít, amelynek egyszerűnek, izgalmasnak és örömtelinek kell lennie. A játéktevékenység a legfőbb motiváció a tanulók számára, amely segítségével autentikus körülmények között kezdődik meg a sportág alapjainak elsajátítása. A legtöbb gyermek számára a labdarúgás egyet jelent a szórakozással, a társas együttlét és az önkifejezés fő formájával. Mindezeken túl a labdarúgó játékokban megjelenő, egyéni és társas problémamegoldást kívánó helyzetek a motoros szférán túl kiválóan fejlesztik a szociális és kognitív képességeket.

Információink szerint a minisztériumban régóta dolgozik ezen a módosítón, Orbán Viktor “szakmai ráhatása végett”, ahogy egy EMMI-s forrásunk fogalmazott.

Az elsős, tehát általában 6-7 éves gyerekekre a következő feladatok várnak:

Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak elsajátítása a legfontosabb cél. Ebből fakadóan az alapkészségek mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtásuk kialakulása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, melyek a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági mozgások az iskolai labdarúgás alapfeltételeiként jelentkeznek.

A labdarúgó tevékenységek során a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások mellett hangsúlyosan fejlődnek a manipulatív mozgások. A labda rúgása, megállítása, görgetése, dobása, elkapása és különböző testrészekkel történő kezelése a labdarúgó játékok sajátos készségcsoportját képezik, amely hozzájárul a szem-kéz és szem-láb koordináció fejlődéséhez.

Orbán Viktor, amikor a Parlamentben fogadta Kovács Péter freestyle futball-világbajnokot.

A heti két focióra tananyaga is le van fektetve, elsőben és másodikban már el kell sajátítani a labda megszerzésére és megkapására irányuló cselekvéseket, támadásban és védekezésben egyaránt, de lesz

  • rúgófelületek kialakítása lufi, hálós labda, labda segítségével,
  • görgetések, húzások, tolások a lábfej különböző részeivel (talppal, belsővel, belső csüddel, külsővel, külső csüddel, teljes csüddel),
  • labdafeldobások, elkapások,
  • labdavezetések kézzel, általános ügyességfejlesztő gyakorlatok lufival, strandlabdával, gumilabdával, röplabdával, könnyű futball labdával,
  • emelgetés (ún. dekázás) lábbal és a test különböző részeivel,
  • kötetlen pattanással, egy pattanásból,
  • rúgómozdulatok (dekázás) hálós labdával,
  • kreatív egyéni „trükközés” hálós labdával.

Ez utóbbi mondjuk néhány válogatott labdarúgónak sem megy, de 6-7 éves korban tananyag  lesz.

A két évfolyamos ciklusokra lebontott kerettanterv végén leírják a várható eredményeket is, az első két évfolyam végére elvárják, hogy már menjen a “labdavesztés utáni rendezett visszatámadás.”

Az 5-8. évfolyamon a cél az általános kerettantervben megjelenő sportjátékok, azon belül a labdarúgást előkészítő, illetve labdarúgás-specifikus tartalmakra épülve a labdarúgás sportág mélyebb, alaposabb elsajátítása.

Kevesebb számítógép, több foci

9-12. évfolyamokon a tanuló alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi tudása továbbfejlesztésére. Az iskolai labdarúgás ebben az életszakaszban hatékony eszköze lehet a civilizációs betegségek elleni küzdelemnek, az inaktív életmód megelőzésének.

A tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására, mindezeket képes az iskolai labdarúgás szellemiségében, annak formai keretében megjeleníteni.

Filozófia és labdarúgás

Az évfolyamszakasz végén – amely az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra, ezen belül az iskolai labdarúgás filozófián alapuló labdarúgás kapcsolatrendszerét, értékeit, felhasználhatóságát, a testi és a lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket.

Mibe kerül? Semmibe!

A tervezet szerint az iskoláskorúak 18 éves korukig fociznának, a mellékelt hatásvizsgálat szerint ez négyszázer gyereket és nyolcezer pedagógust érint, de „költségvetési egyenlegrontó hatása nincs”. Sipos Imre közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint nem kerül pénzbe, sem az ehhez nyilvánvalóan hiányzó pedagógusok képzése, sem a szintén nyilvánvalóan hiányzó infrastruktúra kialakítása, sem az egész tervezet eszközigénye.

Ne feledjék, a magyar felnőtt férfi labdarúgó válogatott csütörtökön vívja sorsdöntő Eb-pótselejtezős mérkőzését Norvégia ellen. Csütörtökön idegenben, majd vasárnap, november 15-én itthon.

A nyitóképen Orbán Viktor miniszterelnök berúgja a labdát a pályára a meglepetéscsapat és az alapítvány csapatának labdarúgó-mérkőzésén a Csányi Alapítvány fennállásának 10. évfordulója alkalmából megrendezett 10. Életút Napon a Global Football Parkban, Telkiben. MTI / Máthé Zoltán

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.