Közélet

„Időutazó” cég árulja a Rogán-féle letelepedési kötvényeket

Négy nappal azelőtt iktatta az igazolásokat az Országgyűlés gazdasági bizottsága, hogy azokat a liechtensteini igazságügyi hivatal kiadta volna.

Furcsa dokumentumokra bukkant a Magyar Nemzet az Országgyűlés Rogán Antal vezette gazdasági bizottságánál. Két, Liechtensteinben bejegyzett cég jelentkezett a letelepedési államkötvények forgalmazására, amelyhez előbb igazolást kellett kérniük a hercegség igazságügyi hivatalához. A dokumentumok rendben meg is érkeztek, csakhogy a liechtensteini hivatal 2013. május 27-i dátummal adta ki az igazolást, az Országgyűlés gazdasági hivatala viszont négy nappal korábban, 2013. május 23-án iktatta a dátumbélyegző szerint. Ennek ellenére az érintett cég, a VolDan Ltd. megkapta az engedélyt arra, hogy magyar letelepedési kötvényeket adjon el többek közt orosz, ukrán, türkmén, grúz, fehérorosz és üzbég állampolgároknak.

Egy másik cégnél, az S&Z Program Ltd-nél is hasonló időutazás nyomait fedezték fel, a dátumok is ugyanazok: az iktatási bélyegző szerint május 23-án érkezett a dokumentum a gazdasági bizottsághoz, amit a liechtensteini igazságügyi hivatal csak 27-én adott ki. Ennek a cégnek a forgalmazási engedélyét végül tavaly szeptemberben visszavonták.

Nem offshore, mert Rogán ismeri a tulajdonosait

Az iratbetekintésből az is kiderült, hogy a VolDan Ltd. ügyvezetője és egyben tulajdonosa egy bizonyos Josef Gabriel Hermann, de az alapító okiratban szerepel Walter Christoph Wachter neve is, aki az S&Z Program Ltd. igazgatója is. Ennek ellenére a gazdasági bizottság iratai szerint két különböző tulajdonosi körről van szó, de a két céget ugyanazon a napon, 2013. május 22-én alapították és a cégbejegyzésről szóló határozatot mindkettejük esetében 17 óra 26 perckor nyomtatta ki a liechtensteini cégbíróság.

Rogán Antal arra a felvetésre, hogy a letelepedési államkötvényt forgalmazó cégek nagy része miért adóparadicsomokban van bejegyezve, azzal érvelt, hogy ezek a vállalkozások nem offshore cégek, mert ismertek a tulajdonosaik. A fő érv azonban az lehet a külföldi cégbejegyzések mellett, hogy a közvetítő vállalkozások ki akarják használni a hazainál kedvezőbb adószabályozást, miközben valódi tulajdonosaik kiléte akár homályban is maradhat. A letelepedési államkötvényeken egyébként hatalmasat nyerhetnek a közvetítő cégek, amelyek kötvényenként 23-28 millió forint közvetítői díjat is elkérnek a befektetőktől.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik