A tárcavezető a Frontex – azaz az Európai Unió határvédelmi ügynöksége – megerősítése mellett foglalt állást, és olyan megoldásokat sürgetett, amelyek megakadályozzák a tömeg beáramlását Európába. Értékelése szerint türelemre, párbeszédre van szükség, és figyelembe kell venni, hogy Európa népei különbözőek. “Ez nem az Egyesült Államok” – fogalmazott az in.gr hírportálnak, kifejtve: minden országnak megvan a saját történelme, minden népnek más a véleménye, kultúrája és tapasztalata.
Különbözik például Franciaország, amelynek Afrikából vannak tapasztalatai, Németország, amely nagy, iparral rendelkező ország, Közép-Európa államai pedig tulajdonképpen csak negyedszázada lettek függetlenek – mondta Trócsányi László, aki szerint emiatt “mi olyan megoldásban hiszünk, amely nem technokrata. Egyszerűen olyan megoldást szeretnénk, amelyet az Európai Unió összes népe elfogad”.
Az igazságügyi miniszter felszínes megoldásként jellemezte a Juncker-tervet. Ezt egy olyan mérnökhöz hasonlította, aki csak a terveit nézi és számol, a helyzet okáról ugyanakkor nem beszél. Magyarország szerint először meg kell találni az ide vezető okokat és a segítség módját, utána lehet megvitatni a megoldás mikéntjét, az Európán kívüli és belüli felelősségeket – fejtette ki. A miniszternek felvetették, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrég Görögországot hibáztatta a migrációs válságért. Erre úgy reagált, hogy a kritika a schengeni rendszer védelmében hangzott el, amely összeomlani készül, és ezt Magyarország el akarja kerülni.
Trócsányi László a biztonsági határzár megépítésének indokául azt mondta: megoldást kellett találni arra, hogy jogszerű legyen a belépés Magyarországra. A miniszter a kormány fontos kötelességeként hivatkozott a határok védelmére, és kijelentette: a kerítés nem jelenti azt, hogy Magyarországot nem érdeklik a menekültek, és lesznek olyan helyek, ahol be tudnak jönni.
Az Európai Unió jövőjét firtató kérdésre olyan értékként határozta meg az EU-t, amelynek alapja a közös szolidaritás és a felelősség. “Olyan Európában szeretnénk élni, amely nem válik szét nagy és kis országokra, minden országnak ugyanolyan értéke lesz, és az erős országok figyelembe fogják venni a kis országok véleményét” – fogalmazott.
