Az első eljárás iratanyagának, a vádlottak és a tanúk kihallgatásának ismertetése előzetes kalkulációk szerint öt tárgyalási napot vesz majd igénybe. Nem kell teljesen elölről kezdeni az ügy tárgyalását, elegendő a bírónak a jegyzőkönyveket – akár csak annak lényegét – felolvasnia. A vádlottak, védőik vagy akár a vádat képviselő ügyész természetesen kérhetik a teljes körű ismertetést is – mondta a szóvivő.
A lap pénteki számában emlékeztet arra: az ügy több fővádlottja – köztük két egykori BKV-vezérigazgató és Demszky Gábor főtanácsadója is – nem csupán visszavonta a nyomozati szakban tett vallomását, hanem “kényszervallatással” vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF), amely visszautasította a vádakat.
A bíró nem tett hamis vád miatt feljelentést az ügyben. A bírónak a bizonyítási eljárás befejezése után van ahhoz joga, hogy értékelje a vádlottak vallomását, s eldöntse, melyiket fogadja el. “Miután a Btk. azt rögzíti, hogy az alapügyben eljáró hatóság az eljárás teljes folyamatában indíthat büntetőeljárást, álláspontunk szerint ezt az ügyészség bármikor megteheti, nem szükséges megvárnia a büntetőper befejezését” – mondta Sárközy Szabolcs.
A per majdnem “járt” Budapesten is
A Kecskeméti Törvényszéket 2012-ben jelölték ki a Hagyó-per eljárásának lefolytatására. A kijelölés alapját képező jogszabályi rendelkezéseket azonban – alaptörvény-ellenességre és nemzetközi szerződésbe ütközésre hivatkozással – az Alkotmánybíróság időközben megsemmisítette. Az ügyet tavaly decemberben áttették a Fővárosi Törvényszékhez. Idén májusban a Kúria döntése nyomán került vissza az ügy Kecskemétre.
