Közélet

Áttört egy román a határon

Egy körözött román férfi tört át a nagylaki határátkelőhelyen, a rendőrség nagy erőkkel keresi.

Szerdán késő este egy személygépkocsi jelentkezett belépésre a nagylaki határátkelőhelyen. A román határrendészek ellenőrizték a jármű sofőrjét és utasát, és felfedezték, hogy a vezető ellen európai elfogatóparancs van érvényben. Svájcban elkövetett vagyon elleni bűncselekmények miatt keresik a hatóságok.

Amikor a rendőrök megpróbálták előállítani a román férfit, ő gázt adott, és áthajtott a határon. Elsodort egy román rendőrt, aki könnyebben sérült meg. A magyar rendőrök a nagylaki határ közelében megtalálták az autót, és elfogták annak román állampolgárságú utasát – közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Hajtóvadászat indult

A rendőrök megállítják és ellenőrzik a Makóból kihajtó járműveket, a sofőrök figyelmét pedig felhívják arra, hogy ne vegyenek fel stopost. Az MTI információi szerint az autót a román hatóságok már visszaszállították Romániába. A rendőrség keresi a 170 centiméter magas, fekete hajú, Filimon Gheorghita 38 éves román állampolgárt, aki az országba való belépéskor fekete trikót és farmernadrágot viselt.

Menekülésének elvetemültsége arra utal, hogy a férfi semmitől sem riad vissza, ezért kérik, hogy aki jelenlegi tartózkodási helyéről információval rendelkezik, hívja a rendőrséget. Makón és a környező településeken is golyóálló mellényt viselő rendőrök keresik a szökevényt. Délelőtt egy Aradi utcai panziót vizsgáltak át az egyenruhások, ahol állítólag rövidebb időt töltött a körözött férfi. A közeli Gerizdes városrészt utcánként vizsgálják át a rendőrök – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

Csendőr, rendőr – buzeráns, cigány

A 19. század végén a rendőrségi statisztikák és névjegyzékek összeállítása nem tükrözött semmilyen politikai korrektséget, személyiségi jogi védelmet, vagy akárcsak az emberi méltóság tiszteletét.

A név és a bűntípus után a rendőrség lajstromba vette a fizikai jegyeket, s ebbe olyan különleges „ismertetőjegyek” is beletartoztak, mint bizonyos forradások, végtagi hiányok, vagy akár olyanok is, hogy „szavalva beszél”, „igen hülye”, sőt „buzeráns”. A tetoválásokról is szót ejt Endrődy Géza csendőröknek szóló tankönyve (Endrődy Géza: A bűnügyi nyomozás kézikönyve, 1897): „Az olasz bűnügyi iskola újabban azt állítja, hogy a tätovírozások leginkább bűnösök és a bűnre hajlammal bírók között fordulnak elő. Mi ezzel szemben határozottan azt állítjuk, hogy nem annyira a bűnösök és a bűnre hajlók, hanem inkább a durvább és érzéki természetűek tätovíroztatják magukat.”

A csendőrség súlyosan rasszista hozzáállását illusztrálja a tankönyvben (!) olvasható, cigányságra vonatkozó leírás: „”A cigány mint egy árnyék, zaj és test nélkül halad el mellettük [ti. az alvó házbeliek mellett], bűnös szándékkal és bűnt cselekedve. Csak a szaga marad hátra, az a különös, mindent átható bűz, melyet senki sem felejt el, ha egyszer már érezni alkalma volt. Amint némelyek állítják, ez a szag feltűnően hasonlít a bűzhöz, melyet a benszülött néger terjeszt maga körül.” Ugyanilyen sémákkal ábrázolják a csavargó, és a „kéjtolvajnő” (régi kifejezéssel: Melkerin) típusát is.

Aki a csendőrség iránti nosztalgiát táplálja, ezekkel is jó, ha tisztában van.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik