Üzleti tippek
Budapest, 2017. május 17.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai egy külföldi szállítmányt ellenőriznek az élelmiszerhamisítás elleni OPSON VI. nemzetközi művelet keretében a Budapesti Nagybani Piacon 2017. május 17-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Nébih akkor is bírságol, ha csak figyelmeztetés járna

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2017. 10. 26. 11:54

Korábban a témában:

A kis- és középvállalkozásokat évek óta törvény védi: ha valamilyen szabálysértést találnak náluk az ellenőrző hatóságok , akkor az első alkalommal bírság helyett csak figyelmeztetést adhatnak nekik. Kivétel, ha NAV-os ellenőrzésről van szó. Ruszin Zsolt adószakértő arra hívta fel a figyelmünket, hogy a gyakorlat nem egységes: van, hogy becsúszik elsőre is a bírság.

Hiába volt első szabálysértés, mégis büntettek

A bíróságra került konkrét ügyben egy kkv azt kérte, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vegye fel a BÜHG-nyilvántartásba (bioüzemanyag üvegházhatású gázkibocsátási nyilvántartás), ami bonyolult és lassú eljárás. A lényeg, hogy mire az élelmiszerhatóság megadta az engedélyt, már nem is volt szükség rá, mert közben megváltoztak a jogszabályok.

Kiderült azonban, hogy az élelmiszerhatóság ilyenkor is vár egy „nullás” bevallást. Ezt a kkv nem tudta, így nem is teljesítette. Aztán a nyári szabadságolások alatt a Nébih küldött egy bonyolult szövegezésű levelet, amelyben a kkv-státuszról érdeklődött. Nyilván azért, hogy megbüntethetik-e a céget, vagy kkv-ként csak figyelmeztetést adhatnak neki.

Ez az irat azonban csak későn került a kkv ügyvezetőjéhez. Akkorra már megérkezett a bírságot tartalmazó levél is. És mivel a Nébihnél másodfok nincs, így kizárólag bírósági kereset benyújtásával lehetett kérni, hogy helyezzék hatályon kívül a büntetést. A kkv így jobb híján perelt.

A bíróság elutasította a keresetet

Az illetékes Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságon a Nébih alperesként arra hivatkozott, hogy az ügyfélnek írt levelével eleget tett annak a kötelezettségnek, hogy tisztázza a kkv-státuszt. Ezt az indoklást pedig a bíró, Dudás Dóra Virág el is fogadta.

Az ítélettel és ezzel az egész kifejtéssel több gond is van az adószakértő szerint:

  • A felperes kkv volt, ez a per során világossá vált, egyik fél sem vitatta. A kkv-törvény pedig a vállalkozást mentesíti saját státusának bizonyítása alól. Vagyis nincs szükség semmilyen, a Nébih által alkalmazott vagy ahhoz hasonló „bizonyító” eljárásra.
  • Nyilatkozat hiányában a hatóságnak a rendelkezésre álló nyilvános adatok alapján kellett volna döntenie a vonatkozó jogszabály alapján:

Az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.

  • Ha nyilvános az összes cég- és mérlegadat, akkor a Nébih gyakorlatában miért nyilatkozaton múlik a kkv-minősítés?

A per során az adószakértő egyébként tájékoztatta arról a bíróságot, hogy más hatóságok (például a környezetvédelmi felügyelőségek) a nyilvános adatok alapján végzik el a besorolást, és amikor a bírságról döntenek, eleve figyelembe veszik a kkv-státuszt. Ami még érdekes, hogy nem egységes a bírói gyakorlat: ugyanaz a bíróság egy másik hasonló ügyben a megbüntetett cégnek adott igazat a Nébihhel szemben.

Az ítélet Ruszin Zsolt szerint

veszélyes precedenst teremt.

Hiszen ezek szerint a hatóság elsőre is megbüntetheti a kkv-t. Rákérdeztünk az élelmiszer-hatóságnál is, mi a gyakorlat náluk, ha egy vállalkozást valamilyen szabálytalanságon érnek.

Nébih: a hatóság feladata a kkv-státusz megállapítása

Válaszukban ismertették, mely esetekben nem lehet figyelmeztetést adni, hanem muszáj kiszabni a bírságot a kkv-törvény alapján:

  • ha a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
  • ha környezetkárosodás következett be,
  • ha fiatalkorúak védelmét célzó rendelkezést sértettek meg, vagy
  • kiszolgáltatott személyt, illetve ha
  • a vállalkozás nem működik együtt a békéltető testületi eljárásban.

A konkrét ügyben azonban nem állt fenn egyik tényező sem. Figyelmeztetést pedig a Nébih válasza szerint például akkor lehet adni, ha valamely jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztotta az adózó (például mint esetünkben, nem küldte be a nullás bevallást). Ezek alapján csak figyelmeztetés járt volna. Na de mi a helyzet a kkv-státusszal, kell-e róla nyilatkozni?

Az élelmiszerhatóság válasza szerint:a hatóságnak kell tisztáznia, feltárnia, hogy a jogsértést elkövető ügyfél a kkv-törvény hatálya alá tartozik-e. Ennek eldöntéséhez a nettó árbevételre vagy mérlegfőösszegre, illetve a foglalkoztatotti létszámra van szükség. És ezek az adatok megismerhetőek a hatósági nyilvántartásból. 

Az ügyben említett ügyfélnyilatkozatra is kitértek: azt írták, az is elfogadható. Azaz nem kötelező. A bíróság mégis ennek hiánya miatt  hagyta helyben a kiszabott bírságot.

Azt nem sikerült megtudnunk, hány vállalkozás járhatott hasonlóan a Nébihnél, mert ilyen nyilvántartásuk nincs.

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Meghalt Stadler József

Kommentek

Buenos Aires, 2017. november 17.
Az argentin haditengerészet által közreadott archív képen a német gyártmányú San Juan argentin tengeralattjáró Buenos Airesben. Az argentin haditengerészet 2017. november 17-én bejelentette, hogy két napja megszakadt a kapcsolata az Argentína déli partvidékén 44 fős legénységgel hajózó San Juannal. (MTI/EPA/Argentin haditengerészet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.